Kovászcimbik, gyülekező! Kenyérlelke Fesztivál idén Budajenőn (x)
2024. augusztus 18. – 10:54
Augusztus 20-án hiába keresné a Kenyérlelke Fesztivált a MOM Park Körül, az idén 10. alkalommal jelentkező kenyérünnepség ugyanis régi identitását keresve Budajenőre költözött. A fókusz ismét a szakmára és a tiszta forrásból származó tiszta élelmiszerre kerül, ráadásul egy természetközelibb helyen, a budai agglomerációban.
A megújuló 10., jubileumi eseménynek augusztus 20-án, 10 órától Budajenő és annak ikonikus műemlék épülete, a Magtár ad otthont, a Magyar Kézműves Kenyér Társaság szervezésében. A vérfrissítés már tapintható: idén rekordmennyiségű pékség jelezte részvételi szándékát az ország számos pontjáról.
Új versenyszabályok
Újdonság, hogy a hagyományokkal szakítva a pékségek mostantól nem versenyeznek, hanem profi zsűri által minősíttethetik termékeiket. Idén fehér/félbarna és teljes kiőrlésű kategóriában várják a kenyereket, amelyeket a zsűri külalak, bélzet és íz alapján három minőségi osztályba sorol: ennek értelmében arany, ezüst és bronz minősítés jár az arra érdemes kenyereknek. A kenyerek kizárólag az alábbi alapanyagokból készülhetnek: liszt, víz, kovász (liszt és víz) valamint só. Természetesen az otthonsütő hobbipékek is megmérettethetik magukat a fenti két kategóriában, munkáikat a hazai kézműves pékek értékelik, a nyertesek és a helyezettek értékes díjazásban részesülnek.
Vissza a gyökerekhez!
A fesztivál szellemiségében visszatér az gyökerekhez, szlogenje: „Tiszta élelmiszert, tiszta lelkiismerettel!”. Az ingyenes rendezvény azok számára lesz hiánypótló, akik termelőként, pékként vagy fogyasztóként a szívükön viselik mind a földünk sorsát, mind az élelmiszereink minőségét. „A fesztivál a gyakorlatban mutatja be azt, hogy ipari körülmények között is megvalósítható olyan vegyszermentes gazdálkodás, élelmiszerkészítés, amely hosszú távon fenntartható, a termőföld, a kisipar és a fogyasztók egészsége szempontjából egyaránt" – mondta Kovács Beáta, az eseményt szervező Magyar Kézműves Kenyér Társaság elnöke. Hozzátette, véleményük szerint az ország ellátásbiztonsága a kistermelők és a kézműves pékségek kezében van, amelyet a Covid időszaka is megfelelően illusztrált.
Ezért van szükség kézműves pékekre
A második világháború után átalakult a magyar mezőgazdaság és élelmiszerkészítés. A helyi gazdáktól elvették a földet, a kisiparosoktól elvették a termelőeszközöket és elindult a központosított termelés és gyártás. Elsőként a minőség esett áldozatul. Évtizedek alatt kihaltak azok a szakemberek, akik tisztában voltak a kézművesipar munkafolyamataival és a kívánt eljárásokkal. A tankönyvek és az iskolák egy idő után már csak a nagyipari technológiát oktatták és minden mást csak a régmúlt ósdi gondolkodásának tudtak be.
A ’89-es rendszerváltás megengedte a kisipari tevékenységet, de szaktudás híján nem tudott visszaállni sem a mezőgazdaságban a talajmegújító gazdálkodás, sem pedig a kisiparban a minőségi gyártás. Ezt még megnehezítette, hogy számos vegyianyaggyártó lépett a piacra és a szaktudást, odafigyelést inkább vegyszerekkel igyekezett kipótolni. A 2000-es évekre oda jutott Magyarország, hogy elsivatagosodott a termőföld egy része, a hazai termelés szinte teljesen megszűnt, ami pedig megmaradt, az is a silány és egészségre káros kategóriába esett. Felismerve ezt az egyértelműen nemzetet és országot pusztító irányt, létrejött 2015-ben a Kenyérlelke fesztivál, amelynek a célja a szemléletformálás.
Hadüzenet a pocsék kenyérnek
Nemcsak a lakosság számára artikulálják a jó kenyér fogyasztásának fontosságát, hanem a vendéglátóhelyeknek is. Kézműves pékjeink ugyanis értetlenül állnak a jelenség előtt, hogy ma, amikor minden lehetőség adott hozzájutni a jó kenyérhez, hisz lépten-nyomon nyílnak jobbnál jobb kézműves pékségek – miért nem figyelnek oda a vendéglátóhelyek erre az alapételre. Mire gondol egy jó nevű kisvendéglő konyhafőnöke, aki a sarki albán pékségben szerzi be fogásaihoz a hitvány fehér kenyeret? Hogy kerülhet egy kiváló halétteremben a halászlé mellé kenyérnek nevezett rémálom?” – teszik fel a kérdést.
Nem puffaszt
A szemléletformálás a Kenyérlelke Fesztiválon is zajlik majd. Kerekasztalbeszélgetések sora foglalkozik majd a témával. A festői szépségű helyszínen a pódiumbeszélgetések mellet workshopok, zenei programok, kreatív gyerekjátékok, kemencés élménysütés színesíti a programot és persze kóstolni is lehet. És hogy milyen a jó kenyér? Hosszú érleléssel, természetes kovásszal készül. Nem morzsálódik. Tévedés, hogy a kovász savassá teszi, ad viszont neki egy kellemes karaktert. A jó kenyér ízes, finom. Az állagán észre sem venni, de egy árnyalatnyi teljes kiőrlésű lisztet is tartalmaz, kiérezzük belőle a gazda munkáját, a napfény ízét. A természetes kovász áldásos hatásának köszönhetően nincs utóhatása, nem „fujtós”, de nem is puffadunk, és ami a legfontosabb: nem ég a gyomrunk tőle.
KENYÉRLELKE FESZTIVÁL 2024
2024. augusztus 20. 10:00 – 18:00, Budajenő, Magtár
Megközelítés (autó nélkül): a Széll Kálmán térről a 795-ös Volánbusszal
További információ és részletes program:
Facebook: https://www.facebook.com/akenyerlelkeofficial
Instagram: https://www.instagram.com/akenyerlelke
Ez a cikk egy fizetett promóció, megrendelője a Magyar Kézműves Kenyértársaság.
