A túl sok és rosszul szedett antibiotikum rengeteg problémát okoz (x)

Az antibiotikum-rezisztencia a baktériumok azon képessége, hogy ellenállnak az elpusztításukra alkalmazott antibiotikumok hatásának. Ennek az egészségügyi problémának a fő oka az antibiotikumok nem megfelelő és túlzott használata a gyógyászatban és a mezőgazdaságban, valamint a fertőzések megelőzésére és leküzdésére irányuló higiéniai intézkedések elégtelensége az egészségügyi intézményekben és a lakosság körében. Mivel ezek a gyógyszerek egyre kevésbé hatékonyak, a gyakori fertőzések kezelése egyre nagyobb kihívást jelent, ami elhúzódó betegségekhez, súlyos esetben pedig halálhoz vezet.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss adatai szerint az antibiotikum-rezisztencia éves költsége az EU-ban és az Európai Gazdasági Térségben megközelíti a 11,7 milliárd eurót. Ez a szám az egészségügyi többletkiadások (6,6 milliárd EUR) és a korai halálozások vagy hosszú betegszabadságok miatt csökkent munkaerő-piaci aktivitás okozta gazdasági veszteségek (5,1 milliárd EUR) összege.

A növekvő közegészségügyi probléma megoldására tett összehangolt erőfeszítés keretében 2023 júniusában tanácsi ajánlást fogadtak el az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemről, ideértve öt, 2030-ig elérendő célértéket a 2019-es kiinduló adatokhoz képest, amelyek konkrét, mérhető célokat tűznek ki az EU és az egyes tagállamok számára.

Bár 2019 óta egyes területeken történt némi előrehaladás, a legújabb adatok arra utalnak, hogy az antimikrobiális rezisztencia továbbra is nagy kihívás az EU-ban és az EGT-ben. A 2030-ra kitűzött célok eléréséhez fokozott erőfeszítéseket kell tenni a szükségtelen antibiotikum-használat csökkentésére, valamint a fertőzések megelőzésére és leküzdésére.

Az EU-ban tovább romlott a helyzet a karbapenem-rezisztens Klebsiella pneumoniae okozta fertőzések terén. A baktérium által okozott véráramfertőzések előfordulása 2019 és 2022 között csaknem 50%-kal nőtt. Ez ellentétes azzal a céllal, hogy 2030-ig 5%-kal csökkentsük ezen fertőzések számát. Ez a tendencia azért is aggasztó, mert nagyon kevés hatékony antibiotikum áll rendelkezésére az ilyen fertőzésben szenvedő betegek kezelésére. Sürgős intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk a kórokozó további terjedését az EU-ban, és megfordítsuk a jelenlegi tendenciát.

Bizakodásra ad okot, hogy két területen jelentős javulás történt: a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta véráramfertőzések előfordulása 2019 és 2022 között 12,2%-kal csökkent, ami közel áll a 15%-os csökkentési célszinthez. Hasonlóképpen a harmadik generációs cefalosporin-rezisztens Escherichia coli okozta véráramfertőzések előfordulása ugyanebben az időszakban 16,8%-kal csökkent, ami azt jelenti, hogy az EU már elérte a 10%-os csökkentési célszintet.

Az antibiotikumok teljes emberi fogyasztása (a lakossági és a kórházi ágazatokban együttesen) 2019 és 2022 között 2,5%-kal csökkent, ami lassú előrehaladást jelent a 2030-ra kitűzött 20%-os csökkentési célszint felé. A 2020-as és 2021-es példátlan mértékű csökkenést követően a fogyasztás 2022-ben újra megnövekedett. Ez arra utalhat, hogy a téli légúti kórokozók terjedése, a közösségi érintkezések, a higiéniai szokások és az antibiotikum-felírási gyakorlatok most hasonlóak lehetnek a Covid-19-világjárvány előtti állapotokhoz.

Csak kilenc uniós tagállam érte el vagy haladta meg azt a célt, hogy az antibiotikum-fogyasztás 65%-a a WHO AWaRe antibiotikum-osztályozása szerint az „Access” (Hozzáférés) csoportba tartozzon, míg az EU összességében 59,8%-os arányt ért el. Az ebbe a csoportba tartozó antibiotikumoknak kell az első választásnak lenniük a gyakori fertőzések esetén, mivel kisebb mértékben járulnak hozzá az antimikrobiális rezisztencia kialakulásához. Ezen a területen további erőfeszítésekre van szükség a fogyasztási szokásoknak az ajánlott célszinthez való közelítése érdekében.

Sürgős intézkedések nélkül a jövőben azzal nézhetünk szembe, hogy számos orvosi eljárás (pl. sebészeti beavatkozások, szervátültetések, rákkezelések) biztonságos elvégezhetősége veszélybe kerül, mivel ezeknek a beavatkozásoknak részét képezi a hatékony antibiotikumokkal végzett kezelés. Az egészségügyi intézményekben megnövekedhet az antibiotikumoknak ellenálló fertőzésekkel küzdő betegek száma, ami túlterhelheti az erőforrásokat és fokozhatja a speciális ellátások iránti igényt. Ez elhúzódó kórházi tartózkodáshoz, növekvő egészségügyi költségekhez és a betegségek vagy korai halálozáok miatti termelékenység csökkenéséhez vezethet, ami jelentős gazdasági terhet ró az egyénekre, a családokra és a társadalmakra.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ hangsúlyozza, hogy erőteljesebb beavatkozásokra és intézkedésekre van szükség az antimikrobiális rezisztencia kezelésére különböző területeken, mint például az antibiotikumok körültekintő használata, a fertőzések megelőzése és leküzdésére, a kutatás és innováció, az antibiotikum-rezisztencia nyomon követése és az antibiotikum-fogyasztás felügyelete, valamint a szektorokon átívelő, „Egy egészségügy” („One Health”) nemzeti cselekvési tervek végrehajtása. Az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítása és a 2030-as célok elérése sürgős és kollektív kötelezettség. Mindannyian felelősséggel tartozunk érte.

A célok

Az EU teljes egészére vonatkozó, 2030-ig elérendő ajánlott célok a következők:

• a karbapenem-rezisztens Klebsiella pneumoniae okozta véráramfertőzések előfordulásának csökkentése 5%-kal;
• a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta véráramfertőzések előfordulásának csökkentése 15%-kal;
• a cefalosporin-rezisztens Escherichia coli okozta véráramfertőzések előfordulásának csökkentése 10%-kal;
• az antibiotikumok teljes emberi fogyasztásának csökkentése 20%-kal;
• annak biztosítása, hogy az antibiotikumok teljes emberi fogyasztásának legalább 65%-a a WHO AWaRe osztályozása szerint az „Access” (Hozzáférés) csoportba tartozzon.