„Másfél órára rövidíti a várólistát a mesterséges intelligencia” – interjú (x)

Mesterséges Intelligenciával dolgozol együtt, nem félsz, hogy egyszer elveszi a munkádat?

Egyáltalán nem. A Mesterséges Intelligencia (MI) segít az orvosi döntéshozatalban, de egyelőre nem képes helyettesíteni azt. Az orvosi ellátás során több olyan tapasztalatokon alapuló tényezőt is számításba veszünk, amik meghatározzák a páciensek kezelését, ezt még az MI nem tudja kezelni. Ilyen eset, amikor a páciens leírta, hogy az orrán egy éve meglévő sebet már többféle készítménnyel kezelte, és ennek ellenére sem gyógyult meg. Ilyenkor bőrgyógyászként már sejthető, hogy az elváltozás rosszindulatú lehet, ugyanakkor az MI csak a sebet látta, így a javaslatát felül kellett bírálnom.

A legfrissebb kutatási eredmények alapján egyébként a legjobb diagnosztikus eredményt az hozza, amikor a Mesterséges Intelligencia és az orvos közösen döntenek. Együtt jobb a teljesítményük, mint külön-külön. Az MI egyelőre csak hatékonyabbá teszi az orvosi munkát, de nem helyettesíti. Így több esetet tudok egy óra alatt ellátni. Ezt a hatékonyság többletet azonban felszívja az óriási kereslet az orvosi munkára. Elképzelhető, hogy egyszer lesznek olyan fejlett diagnosztikus platformok, és olyan szabályozási környezet, ami lehetővé teszi, hogy Mesterséges Intelligenciák lássák el a mai egészségügyi feladatok 60-70%-át. De orvosok ebben a világban is lesznek, csak az idejüket az MI felülvizsgálatával, és a személyes törődést igénylő, problémás esetek gyógyításával tudják tölteni. Ettől valószínűleg még évtizedekre vagyunk.

Mi az az AIP Derm pontosan?

Az AIP Derm egy komplex, Mesterséges Intelligencia által támogatott teledermatológia rendszer. A páciensek fotót küldhetnek be a bőrproblémájukról, valamint megadhatják, hogy mely és mekkora bőrterület érintett, mióta van jelen probléma, észlelnek-e viszketést vagy fájdalmat, tapasztaltak-e hámlást vagy egyéb elváltozást? Ezek alapján a Mesterséges Intelligencia javaslatot tesz különböző valószínűségek mellett lehetséges diagnózisokra, amelyekből az ellátó bőrgyógyász tud szelektálni, vagy szükség esetén újabb diagnózist megadni.

Ezt követően az orvos határoz arról, hogy szükséges-e kezelés vényköteles vagy vény nélküli készítménnyel, vagy pedig személyes ellátásra van szükség, például olyan rosszindulatú bőrelváltozások esetén, amelyek műtéti beavatkozást igényelhetnek. Vényköteles készítmény esetén az felkerül a felhőbe és a páciensek az ország bármely patikájában kiválthatják azt, valamint pontos javaslatot kapnak arról is, hogyan kell azt alkalmazniuk a gyógyulás érdekében. Tiszta sci-fi, ha a harminc évvel ezelőtti állapothoz hasonlítjuk.

Mik a tapasztalataid az AIP Derm rendszer használatával kapcsolatban?

A bőrgyógyász oldaláról a rendszer rendkívül gördülékenyen használható. Nagyban mentesít az adminisztrációs terhek alól, így a valódi orvosi munkára koncentrálhatok. Nem kell arra időt fordítanom, hogy kikérdezzem a pácienst az ellátáshoz szükséges adatokról, mert azokat összesítve megkapom a rendszerben. A Mesterséges Intelligencia által adott javaslatok pedig meggyorsítják és megkönnyítik a diagnózisalkotást, ráadásul én a receptírást is sokkal gyorsabbnak érzem a rendszer segítségével.

Hozzá kell tennem, az orvosi munka két részből áll, egy szakmai oldalból, ez a helyes diagnózis és kezelés kialakítása, és egy emberi oldalból, ez a páciensekkel való beszélgetés, az edukálás, az aggodalmak eloszlatása – ez a kettő a rendelőben egyszerre zajlik. Aki emberekkel dolgozik tudja, hogy az utóbbi oldal nagyon hálás feladat, de rendkívül fárasztó is, nagy figyelmet, empátiát és körültekintést igényel. Van emiatt egy optimális idő, ami után már érzem, hogy fogyni kezd a figyelmem, lelki erőm az emberi tényezők kezelésére, de szakmai munkát még tudnék végezni. Ezért nagyon jól kiegészíti a digitális rendelés az offline rendelést: itt tudok tényleg csak a szakmai résszel foglalkozni, és összességében jóval több estet ellátni, miközben jobban ott tudok lenni az offline pácienseimnek is, akiket személyesen kezelek.

Mennyiben változtatja meg a mindennapi orvosi munkát egy ilyen döntéstámogató rendszer?

A Mesterséges Intelligencia alapú döntéstámogató rendszer szerintem hatékonyabbá és kényelmesebbé teszi az orvosi munkát. Ahogy említettem, így kevesebb időt töltök a páceinseimmel élőben, de azt intenzívebben teszem, a maradék időben pedig jóval több esetet tudok ellátni, ráadásul úgy, hogy magam osztom be a munkaóráimat. Külön jó, hogy nehéz diagnózisok esetén adott esetben nincs többé szükség arra, hogy egy másik kollégával személyesen vagy telefonon konzultáljunk egy esetről. Nem mintha nem élvezném a társaságukat, csak ez a folyamat rendkívül időigényes.

A Mesterséges Intelligencia támpontot ad, és adott esetben pont annyi extra megerősítést, ami szükséges egy döntéshez. Korábban gyakrabban utánaolvastam lehetséges további diagnózis lehetőségeknek egy-egy eset kapcsán. Most már ritkábban van szükség arra, hogy a szakirodalomban nézzünk ezeknek utána, mivel ezt az utánajárást a Mesterséges Intelligencia elvégzi helyettünk.

Sokan attól félnek, hogy elidegenedik a kapcsolat a páciens és az orvos között ezen technológiáknak köszönhetően. Erről mit gondolsz, mint digitális bőrgyógyász?

Egyfajta digitális orvos-beteg kapcsolat ugyanúgy kialakul, mégha aszinkron is, ami mindenképpen sok személyes komponenst tartalmaz. Ahhoz hasonlítanám, mint amikor először valakivel digitális úton ismerkedünk meg. Ma már ez teljesen természetes, a randiappoktól kezdve az online játékokig, és nem feltétlenül érezzük, hogy a személyes találkozóhoz képest másodrendű lenne. De, visszatérve egy korábbi kérdéshez, most több energiám marad azokra a páciensekre, akikkel élőben találkozok, jobban jelen tudok lenni számukra.

És igen, itt azért hozzá kell tennem, sokan várják az emberi törődést is az egészségügytől. Azt szeretnék, ha a klinikán beszélgetnének velük, emlékeznének rájuk, meglenne az ismerős orvosuk, akihez 40 éve járnak és bíznak benne. Nekem azonban elsősorban az a felelősségem, hogy egy nap minél több embert lássak el, minél több rosszindulatú daganatos esetet meggyógyítsak, sorolhatnám. Nem tagadom, hogy a test és a psziché összefügg, tehát okozhatnak a magánéleti problémák a stressz és egyéb tényezők bőrbetegségeket, valamint az is igaz, hogy az emberekre való odafigyelés gyógyító erejű. Erről is szól a pszichodermatológia, amire szintén van hazai digitális startup. Viszont, egyszerűen nincs időnk, sem képzettségünk pszichoterápiás ellátást is biztosítani. Ettől még persze gorombának sem kell lennünk.

Az általános elidegenedést, amire a mai világban sokan joggal panaszkodnak, mi orvosok nem tudjuk visszafordítani. De tudunk helyette például digitális eszközökkel annyi extra munkát kicsikarni az időnkből, hogy ne kelljen három hónapot várni egy bőrgyógyászati konzultációra. Szerintem azt, hogy nem lát személyesen a páciens, az tudja kompenzálni, hogy pár órán belül tudok neki diagnózist és kezelési tervet javasolni. És talán idővel ezek a digitális technológiák is képesek lesznek az emberi oldalt megadni – mert mondjuk lehet egy MI alapú chatbottal beszélgetni, vagy gamifikálni, azaz játékosítani a felületet, egészség pontokat gyűjteni, stb.

Miben látod a modern egészségügy legnagyobb kihívását?

A modern egészségügy világszerte hasonló kihívásokkal néz szembe, ezek nem Magyarország specifikusak. Ilyen az elöregedő társadalom, az egészségügyi személyzet nagy leterheltsége, vagy a modern fogyasztói világ melléktermékeként kialakuló új népbetegségek, mint például az elhízás kezelése. Sokan azt gondolják, hogy csak hazánkra jellemzőek a nagy várólisták, de meglepődnénk, hogy Spanyolországban vagy Hollandiában mennyit kell várni egy személyes orvosi vizsgálatra. Nemzetközi viszonylatban még mindig elég jól teljesít a magyar egészségügy.

A pácienseknek eközben egyre nő az igénye arra, hogy az ellátást minél gyorsabban kapják meg, illetve hogy az tartós és teljes gyógyulást eredményezzen. A legtöbb szolgáltatás ma nagyon áramvonalas: a Netflix előre tudja, mit akarunk; ruhát vagy ételt rendelni két kattintás; már mindent el tudunk intézni a netbank appban; ehhez képest az egészségügy nagyon elmaradottnak tűnhet. A világ nem a türelemre tanít minket, inkább arra, hogy mindent azonnal megkapjunk. Ezt nem minősíteni akarom, csak rávilágítani, hogy ma nagyon magasak az elvárások, amivel felénk fordulnak a páciensek.

Szerinted milyen lesz a jövő egészségügye, milyen nagy technológiai és szerkezeti változásokra számítasz?

A különböző digitális technológiák és a Mesterséges Intelligencia szerepe fel fog értékelődni a jövő egészségügyében. Ezáltal csökkenthető az orvosok adminisztratív teendőkkel töltött ideje és nagyobb mértékben a valódi ellátásra koncentrálhatnak. Személy szerint nagyon örülnék, ha ezek a változások minél előbb bekövetkeznének.

Van egy új egészségügyi paradigma, ami a hagyományos betegségközpontú egészségügyet hivatott felváltani, ez a 4P egészségügy. Akit mélyebben érdekel, annak érdemes utána nézni. A lényege, hogy ma már képesek vagyunk óriási mennyiségű társadalmi és biológiai adatot digitalizálni, az okosóráink és okostelefonjaink különböző programjai már jelenleg is gyűjtik ezeket. Ez az emberi agynak értelmezhetetlen mennyiségű adat, de egy jó Mesterséges Intelligencia tudja kezelni. Példának okáért vegyük az emberi szív működéséből mért adatokat.

Ha 15 évig hordunk egy okosórát, az ebből kinyert adatokon tanuló mesterséges intelligencia teljesen ismerni fogja a szívünk működését, és személyre szabottan (perszonalizáltan) tud kezelést és diagnózist felállítani nekünk, amikor megbetegszünk. Sőt, meg sem kell várni, hogy kialakuljon egy betegség. A Mesterséges Intelligencia előre fogja tudni jelezni, már jóval a betegség kialakulása előtt, hogy valamilyen jellegű egészségügyi probléma ki fog alakulni, és be kell avatkozni, például életmódváltással. Ez a prevenció, a megelőzés része a 4P-nek, amiben én a legnagyobb lehetőséget látom.

Amikor pedig egyszerre mindenki hord majd okosórát, és mindenki adatait egyben is elemzi egy algoritmus, abból teljesen új betegségmintázatokra lehet majd bukkanni, ezzel fokozva az egyéni kezelések hatékonyságát is. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen egészségügy mennyivel reziliensebb lesz a járványokkal szemben, ahol a betegség első jeleinek észlelése különösen fontos.

Milyen lesz a páciensek számára a jövő egészségügye, és szerinted mennyire lesz nehéz alkalmazkodni?

A páciensek a jövő egészségügyében várhatóan aktívabb szerepet fognak vállalni a saját egészségük alakításában. Részben ez nagyobb kontrollt is jelent, mert az emberek maguk tudják otthonról, applikációkon és okos eszközökön keresztül menedzselni a betegségüket és a gyógyulásukat. Nem kell mindenben az orvosokra támaszkodni, így ez egy kevésbé kiszolgáltatott helyzet. Viszont kihívást jelenthet, hogy a pácienseknek el kell sajátítaniuk különböző alapvető digitális technológiák használatát ahhoz, hogy igénybe tudják venni az egészségügyi ellátást.

Ez egy teljesen új szemlélet, amiben nem a paternalizmus, hanem a partnerség dominál. Ehhez viszont egészségtudatosság kell, amiben ma még nagyon rosszak vagyunk. Itthon utolsó pillanatban jönnek el az emberek az orvoshoz. Talán a digitális technológiák ebben is segíthetnek. Ha könnyebb és kényelmesebb vizsgálatot indítani, alacsonyabbak a macera költségei egy orvosi vizsgálatnak, akkor gyakrabban fognak eljárni az emberek.

Úgy látom, egyébként bár lentről indulunk, a magyar társadalom egyre egészségtudatosabbá válik és az általános egészségügyi állapot is azért javul. Szóval én ebben optimista vagyok, és magát a tendenciát jónak látom. A koronavírus pandémia központba helyezte az egészség fontosságát, ilyen szempontból felrázta a társadalmakat. Ugyanakkor a pácienseknek több felelősséget kell vállalniuk saját egészségük megőrzésében, nem várható el, hogy azt az egészségügyi ellátók biztosítsák. Ha valaki iszik, dohányzik, nem sportol 30 évig, nem jár szűrésekre, majd utolsó pillanatban eljön az orvoshoz, hogy mentse meg, már nagyon keveset tudunk tenni. Az egészségügy nem ott kezdődik, hogy valaki belép az orvosi rendelő ajtaján, hanem előtte, az életmódunkkal. Szükség van további, minél szélesebb körben elérhető egészségfejlesztő programokra, hogy ezt minél többen megértsék.

Bőrgyógyászként mit tanácsolsz az embereknek a bőrük egészségének megőrzésére?

A legfontosabb, hogy a tavasz közeledtével minél jobban figyeljenek oda az emberek a fényvédelemre. Ide tartozik az 50 faktoros fényvédő krém alkalmazása a napnak kitett bőrterületeken, valamint kalap és megfelelő ruházat viselése. Az is fontos, hogy főleg a 11 és 16 óra közötti időszakban keressék az árnyékot, óvják magukat a naptól az emberek, így számos bőrdaganat megelőzhető. Tudom, hogy a téli sötét után nagyon csábítóak a napsugarak, a fény és a meleg, de a bőrdaganatok elleni harc elsődleges frontvonala a „naptudatos” élet.

Emellett ha bármi szokatlant tapasztalnak a bőrükön, érdemes azt bőrgyógyásznak mielőbb megmutatni, mivel a legtöbb bőrbetegség hatékonyan kezelhető ha korán felismerik. Ne lábon hordjuk ki a betegségeket, vagy legyintsünk majd elmúlik alapon. Tudom, hogy pénz, idő és macera, de ez az egészségünk! Az AIP Derm erre egyébként kiváló, egy napon belül meg is kapják a páciensek a beküldött fotóról a diagnózist.