Mit szeretnének legjobban a dédik és mit Doktor Csőr? (x)

(A történet első része itt található, a továbbiak itt, itt és itt)

Vili aktiválta az új bankkártyáját, és hatéves dédunokájával, a kis Manyival, eltipegett a piacra, hogy bevásároljon az ünnepi ebédhez. Este Janka századik szülinapját ünneplik.

Doktor Csőr, a papagáj, Vili vállán utazott. A papagájok, mint tudjuk, örökké élnek, és örökké tanulnak. Doktor Csőr tehát mostanra folyékonyan beszélt magyarul, amire szüksége is volt, mert a kis Manyi megállás nélkül kérdezgette.

-Doktor Csőr! Mit szeretnek a papagájok a legjobban?

-Repülni – válaszolta Doktor Csőr.

-És a dédnagymamák mit szeretnek a legjobban?

-A papagájokat.

Vili mosolyogva hallgatta a beszélgetést. Manyi megkérte, hadd menjen be a kisállatkereskedésbe megnézni az állatokat, amíg Vili válogat az articsókák és brokkolik között. Így hát Vili Manyi vállára ültette Doktor Csőrt, hogy vigyázzon rá helyette, és ott hagyta őket a kisállatkereskedésben.

Amikor fizetésre került volna sor a zöldséges standnál, Vili észrevette, hogy nincs meg a bankkártyája. Miközben visszaballagott az állatkereskedésbe, gyorsan elővette a telefonját, és az OTP MobilBankon keresztül épp arra készült, hogy pillanatok alatt letiltsa a kártyát, hogy illetéktelenek ne tudjanak vele vásárolni, mikor a boltba belépve látta, hogy Manyi sírva jött elé, Vili bankkártyájával a kezében.

-Nem tudok fizetni vele – zokogta.

-Dehát, hogy került hozzád a kártyám?

-Ajándékot akartam venni a dédnagymamának. Azt a papagájt ott, mert Doktor Csőr szerint a dédnagymamák a papagájokat szeretik a legjobban.

Manyi egy kalapos emberre mutatott, akinek a karján egy hatalmas, színes papagáj ült.

Vili megfeddte Manyit és Doktor Csőrt is, amiért elcsórták a kártyáját, és elindultak kifelé. Egyszer csak Vili megtorpant, és Doktor Csőrre nézett.

-Miért mondtad Manyinak, hogy a dédnagymamák a papagájokat szeretik a legjobban?

-Mert igazából én szerettem volna nagyon egy párt magamnak. Egy arát – mondta bűnbánóan Doktor Csőr.

Vili meghatódott, és megszánta a papagájt. Visszament a boltba. Az OTP MobilBankban egy gyors limitemelés után – mert Vili óvatos duhajként alacsony napi vásárlási limitet állított be korábban a kártyáján – mégiscsak megvette a gyönyörű papagájt a kalapos embertől. De nem Jankának, hanem Doktor Csőrnek, társnak.

Ezután megvette a hozzávalókat is, és fantasztikus ünnepi vacsorát főzött az egész (hatalmas) családnak. Senkinek nem árulta el, hogy Manyi elvette a kártyáját, a kis Manyi mégis nagyon szomorú volt.

-Manyika, legközelebb ne Doktor Csőrt, hanem a dédnagymamádat kérdezd meg arról, hogy mit szeretnek legjobban a dédnagymamák – mondta neki Vili.

-Mikor van legközelebb? – kérdezte izgatottan Manyi.

-Például most.

Manyi odament Jankához, és megkérdezte.

-Természetesen a dédunokáikat – válaszolta Janka, és az ölébe vette Manyit.

Az este további része gondtalanul telt, Doktor Csőr csipkelődött az új társával, Manyi vidáman játszott, Vili és Janka pedig egymás kezét fogva gyönyörködtek az életben, amit felépítettek és leéltek; együtt.