Csekkbefizetés a fellegek felett (X)

(A történet első része itt található, a második itt van, a harmadik pedig itt.)

Azon a nyáron, amikor Vili és Janka gyerekei már három- és ötévesek voltak, a család végre eljutott nyaralni Janka szüleinek tanyasi nyaralójába.

A kis Fifi szülinapját is itt töltötték. Héliumos lufik és édességek lepték el a házat. Vili olyan ebédet főzött, hogy tíz ujjukat megnyalták utána. A szülők egész nap úgy ugráltak, ahogy a gyerekek fütyültek, és a végére ők nagyon kifáradtak, a gyerekek pedig természetesen nem annyira.

Vili már délutánra teljesen kidőlt. Kivonszolta magát a kertbe, és a nyugágyra rogyott. Azonnal elaludt.

Janka eközben mosáshoz készülődött. Vili egyik levetett ruhája zsebében megtalált egy befizetetlen számlát: Vili be akarta fizetni indulás előtt, de elfelejtette. Itt hogy találnak postát? Minden olyan messze van! Janka kivitte a számlát, hogy megmutassa Vilinek, de Vili hangosan horkolt a nyugágyban. Janka elmosolyodott, és becsúsztatta Vili kezébe a számlát, aztán visszament a házba befejezni a mosást, és olvasni kicsit. Ránézett a gyerekekre, akik délutáni alvást színleltek. Amikor kiment szobából, a gyerekek szeme kipattant. Kiosontak, aztán egyenként kihordták a héliumos lufikat a kertbe, és ha kivittek egyet, mindig hozzákötötték az alvó Vili nyugágyához.

Így történt, hogy Vili egyszer csak arra ébredt, hogy egy befizetetlen számlával a kezében a kert fölött lebeg. A héliumos lufik felemelték a nyugágyat 8-10 méternyivel a föld fölé, és most is folyamatosan emelkedett. Janka és a gyerekek teljes pánikban; lentről ellentétes utasításokat kiabáltak Vilinek: pukkassza ki a lufikat, hogy leszálljon, vagy épphogy ne pukkassza ki a lufikat, mert akkor leesik, evezzen a kezével el a fenyő csúcsához, és másszon le a törzsén, vagy épphogy maradjon egyhelyben, amíg kiérnek a tűzoltók.

Vili nem tudta hirtelen, mit csináljon. Ránézett a számlára. Hirtelen rájött, hogy végül is ez egy klasszikus fotelügyintézési helyzet: mintha csak otthon egy kényelmes fotelből akarná egyszerűen elintézni a dolgait. Azzal a különbséggel, hogy ő most nem annyira tudna felállni abból a fotelből. Ezért elővette a telefonját a farzsebéből, és megnyitotta az OTP MobilBankot, hogy a gyorsegyenleggel megnézze, mennyi pénz van a számláján a szülinapi bevásárlások után. Hálistennek volt rajta elég, így a QR-kódos csekkbefizetés funkcióval beolvasta a csekken található QR-kódot és sikeresen befizette a számlát.

Ez a művelet megnyugtatta annyira, hogy gondolkodni tudjon. A nyugágyat már elterelte az enyhe szellő a kert fölül, már nem látta a családját.

Gyorsan felhívta Jankát, mert már nem voltak hallótávolságban se, de kiderült, hogy a telefonján nincs elég pénz. Úgyhogy a mobilbankjában gyorsan feltöltötte a telefon egyenlegét a mobilfeltöltés funkcióval, és újra tárcsázta Jankát.

A telefonon keresztül folyamatosan tájékoztatta Jankát, hogy épp merre repül, és így a tűzoltók is könnyen megtalálták. Amikor a tűzoltók utolérték, a nyugágy már felakadt a hegyoldalban egy nagyon magas fa tetejére.

Amikor Vili újra a földön volt, a gyerekek sírva ölelték meg, és bocsánatot kértek. De Vili csak mosolygott: nem az ő hibájuk volt, és ő amúgy is mindig meg akart tanulni repülni.