Kezünkben a jövő: őszintén az ártalomcsökkentés alternatíváiról (x)

Minden tevékenység, amit végzünk – az alvástól a munkába menésen át a rekreációig, a kertészkedéstől a betonozásig – hatással van a környezetünkre. Minden terméknek, amit megvásárolunk, minden szolgáltatásnak, amit igénybe veszünk, az előállítása környezeti erőforrásokat használ. Hogy pontosan mennyit, azt az ökológiai lábnyom elnevezésű mutató jeleníti meg: azt jelzi, hogy mekkora területen „terem meg” újra annyi élelmiszer, ivóvíz, levegő, energia stb., amit egy év alatt elhasználunk. Ha egy társadalom ökológiai lábnyoma nagyobb, mint az adott országban rendelkezésére álló terület – ez igaz a fejlett országok jelentős részére, így Magyarországra is –, akkor az ott élők már a következő generációk rovására fogyasztanak. Erre utal az erdők pusztulása, a vizek szennyezése, vagy éppen a jó minőségű termőtalaj mennyiségének csökkenése is.

Mivel a természeti erőforrások az emberi tevékenység következtében fogyatkoznak, alapvetően rajtunk múlik, hogy milyen lesz a jövő. Ma még van választási lehetőségünk: szinte minden tevékenységünknek létezik „ártalomcsökkentett”, alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó verziója. Aki ahelyett, hogy egy benzin- vagy dízelmotoros városi cirkáló helyett kis fogyasztású elektromos autóba ül, vagy az egy utaskilométerre vetítve még kisebb károsanyag-kibocsátású közösségi közlekedést, kerékpározást, gyaloglást választja, máris tett valamit a környezetért, hiszen csökkentette a terhelést. Ugyanez a logika érvényesül, amikor az egyszer használatos csomagolóanyag helyett a többször használatos göngyölegre voksolunk, ügyelünk rá, hogy ne kerüljön élelmiszer a kukába, otthonról viszünk magunkkal szatyrot a bevásárláshoz, természetes anyagokból készült, tartós ruházatot hordunk, újratölthető elemet, energiatakarékos égőt vagy kondenzációs gázkazánt használunk.

Az ártalomcsökkentés tehát az életünk szinte minden területén megvalósítható – nem kivétel ez alól a dohányzás sem. Köztudott, hogy égés során a füstben rengeteg káros anyag keletkezik. Ezek a káros részecskék minden fajta égés során a levegőbe, illetve a szervezetünkbe jutnak: akkor is, ha elmegy egy busz előttünk, amikor befűtjük a kandallót, vagy amikor a kertben grillezünk, de akkor is, amikor rágyújtunk egy cigarettára. A dohányzók tehát nem csak magukat és a környezetüket károsítják, de hozzájárulnak a légszennyezéshez is! Márpedig ez elég komoly probléma, hiszen a légszennyezés korunk egyik legkomolyabb egészségügyi rizikótényezője, ami rengeteg embert érint.

Noha ma már szinte mindenki számára egyértelmű, hogy a dohányzás minden formája káros az egészségre, és számos betegség kialakulásáért felelős, jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön, és az előrejelzések szerint ez a szám a közeljövőben sem változik számottevően. Egy szál cigaretta meggyújtását követően több ezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. Ma már a vezető tudományos szervezetek azon az állásponton vannak, hogy az égés és az égés során keletkező füst, valamint a kátrány felelős leginkább a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért, és nem elsősorban a nikotin.

A legjobb ártalomcsökkentő megoldás nyilvánvalóan az, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha ezen már túl vagyunk, akkor az, ha mielőbb leszokunk, hiszen hosszú távon így csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai. De a negatív környezeti és egészségügyi hatások mérséklésére azoknak is van lehetőségük, akik még nem tartanak itt. Például azzal az egyszerű gesztussal, hogy nem dobják el a csikket, hanem a szemetesbe vagy csikkgyűjtőbe helyezik; vagy olyan füst nélküli technológiát választanak, amelyek révén nem kerül égéstermék a levegőbe, a talajba és a vizekbe sem. Az égés nélküli technológiák előrelépést jelenthetnek a hagyományos cigarettákhoz képest, hiszen ezekkel a technológiákkal különböző mértékben, de csökkenthetőek a dohányzás egészségügyi és környezeti ártalmai is. Vannak olyan égés nélkül működő füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki (bár arra vonatkozóan jelenleg nincs információ, hogy a károsanyag kibocsátás csökkenés mértéke milyen arányban áll az egészségügyi kockázat csökkenésével). Ezeknél az alternatív technológiáknál ráadásul egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyártók arra is, hogy már a tervezés és a gyártás során figyelembe vegyék a környezeti szempontokat, így a termékek biológiai lebomlásának, komposztálásának, valamint az elektronikus eszközök újra hasznosításának lehetőségét is.

Vagyis a választás, a tudatos, felelős döntés valóban a miénk, de ne feledjük: egy fenntartható, füstmentes jövő csak olyan értékek mentén jöhet létre, amelyek hosszú távon a társadalom javát szolgálják!