2023. július 13. – 17:18
frissítve
Teljesen átalakul a hivatalos zenei slágerlisták rendszere Magyarországon, ezt Mezei Csaba zenei promóter, a Hivatalos Magyar Slágerlisták vezetője és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetségének (MAHASZ) kommunikációs szakértője árulja el az After podcastban. Amióta létezik Magyarországon ilyesmi, eladott lemezek alapján számolták, és ugyan egy ideje külön toplistában mérik a streamingadatokat is, a digitális lejátszás nem számított bele a rendszerbe. Az új számítási rendszer cikkünk megjelenésétől lép életbe.
„Amikor 2023 tavaszán a két, hangfelvételkiadókat képviselő nemzetközi és magyar szervezet kiadta a 2022-es statisztikákat, akkor kiderült, hogy Magyarországon a hangfelvételi iparnak a négyötöde most már a digitális zenei bevételekből származik”
– mondja Mezei Csaba azzal kapcsolatban, hogy milyen konkrét mérés vezetett odáig, hogy átszervezzék a mostani rendszert.
Azt gondolhatnánk, hogy 2023-ban már jócskán elkéstünk azzal, hogy csak most számoljuk bele a streaminget is a lemezeladási adatok közé, de Mezei szerint erre azért kellett ennyit várni, mert csak most volt olyan megbízható statisztika, ami bebizonyította, hogy 80 százalék közeli a streaming részesedése a hazai lemezpiacon. Az külön érdekes, hogy 2013 óta készítenek külön streamingtoplistát Magyarországon, de csak most fog egybeolvadni a többivel.
Mezei szerint 2000 volt a hazai lemezipar csúcséve, akkor közel 10 milliárd forintos piacról beszélhettünk Magyarországon. 2010-ben drasztikusan elkezdett csökkenni a piac bevétele, 2013 volt a mélypont. Ehhez képest ma már a streaming lassan annyi pénzt termel, mint a lemezeladások 20 évvel ezelőtt.
„Gyakorlatilag most tartunk ott a 2022-es adatok alapján, hogy egy bő 8 milliárdos piacról van szó, tehát körülbelül a 2005-ös értéknél járunk most. És még mindig van fölfelé, ez egyértelmű” – meséli, majd elmondja, hogy a kezdeti időszakban alig-alig voltak magyar előadók a streamingtoplistán, az akkori hazai előfizetők szinte kizárólag külföldi zenéket hallgattak. Manapság viszont a hazai streaming top 40 alig 10 százaléka áll külföldi zenékből.
A lemezeladásoknak volt egy utolsó nagy hullámuk, amit leginkább a Tankcsapdához lehet kötni. A kereskedelmi ötletekben mindig a piac előtt járó rockzenekar a Mollal való jó kapcsolatát kihasználva benzinkutakon kezdte el árulni a lemezeit, nyomott áron (ma már egy ezresért lehet zenei cédét venni a kutaknál). A húzás olyannyira bejött, hogy voltak időszakok, amikor 6-8 Tankcsapda-album szerepelt a MAHASZ lemezlistáján. A csúcsot az jelentette, amikor a Tankcsapda 14 albummal szerepelt a MAHASZ top 40-es listáján. Ez a zenekarnak nyilván siker, de közben mégis elképesztően torz képet adott arról, hogy valójában milyen zenéket hallgatnak az emberek Magyarországon. Az új rendszernek köszönhetően ilyen anomáliákra már egészen minimális lesz az esély.
Azt Mezei is elismeri, hogy a streaminges számok beszámításával teljesen átalakul majd a top 40-es album- és kislemezlista. A régi rendszerben főleg veterán rockzenekarok és válogatáslemezek szerepeltek az élen, az új rendszer viszont már hűebben tükrözi a mai magyar közízlést, vagyis Azahriah, Beton Hofi vagy Pogány Induló fogja dominálni a listát Bródy János, Koncz Zsuzsa vagy a P. Mobil helyett. Ez annak köszönhető, hogy „darabok” helyett „egységeket” kezd el mérni a rendszer, így egy eladott cédé egy egységnek minősül, de egy egységnek minősül bizonyos mennyiségű online lejátszás is, attól függően, hogy azt ingyenesen vagy fizetős előfizetéssel hallgatták meg.
Fontos kiemelni, hogy a Youtube anyacégével még zajlanak a tárgyalások, így a Youtube-adatok egyelőre még nem jelennek meg az összesítésben, de Mezei szerint később sem fogják az onnan beérkező számok radikálisan átírni a toplistákat. Mezei szerint öt éve még más lett volna a helyzet, ma viszont nagyjából ugyanazok a zenék futnak jól a Youtube-on, mint a Spotifyon, az Apple Musicon vagy a Deezeren.
Az új számítási rendszer nemcsak a hivatalos magyar slágerlistákra lesz hatással, hanem az arany- és platinalemezek rendszerére is, bár ott már öt éve elkezdték beszámítani a streaminget is. Ezeket a lemezeket bizonyos eladott mennyiség után adják oda az előadóknak és a kiadóknak, ezzel is jelezve, ha egy lemez kereskedelmileg kifejezetten sikeres. Itthon elég 2000 eladott példány az aranyhoz és 4000 a platinához, ami nagyon soványnak tűnik, pláne, hogy 1992-ben még 100 ezer eladott példány kellett egy aranylemezhez. Itt viszont már öt éve egységeket néznek darabok helyett.
Összességében azonban a lényeg, hogy az adott hangfelvétel termelte pénzt kell nézni. Vagyis ha egy cédé 2000, egy dal 300 forint, a streamingből pedig pár forint vagy fillér jön egy lejátszásból, akkor azt kell megállapítani, hogy hány fizetős vagy nem fizetős lejátszás felel meg dalletöltésnek vagy lemezvásárlásnak a bevételi rész szempontjából. Mezei szerint ezért
egy albumért aranylemez ma nagyjából négymillió forintnyi bevétel után jár.
Vagyis streamingből, dalletöltésből és/vagy albumeladásból összesen ennyi pénznek kell befolynia ahhoz, hogy valaki jogosulttá váljon egy aranylemezre. A platina esetében ugyanez a szám 8 millió forint. Az elmúlt 2-3 évben feltűnően sok előadó kezdett el tucatnyi arany- és platinalemezzel pózolni, de valójában már 5-10 éve teljesen elértéktelenedettnek tűnik a rendszer. Mezei szerint ez a jelenség sok összetevős, de az biztos közrejátszhatott benne, hogy a Covid idején fellépés és közönség nélkül maradt zenészeknek ez jelentette az egyetlen látványos elismerést és sikert, amit kifelé is kommunikálni lehetett.
Az adás vége felé szóba kerül a minden évben kisebb-nagyobb felzúdulást okozó Fonogram-díj is. A díjat rengeteg kritika éri, többek között azért, mert sok kategóriában egy lapon említenek szimpla dalokat, remixlemezeket és stúdióalbumokat, és azért nem feltétlenül korrekt egymás mellé rakni egy komplett nagylemezt és egy egynyári slágert.
Mezei szerint a Fonogram a teljesítményt értékeli alapvetően, és mivel sok előadó nem albumokban, hanem dalokban gondolkodik, így igenis egymás mellé lehet rakni azokat, hiszen van, aki egy évben 5-6 dalt is kihoz külön-külön, amit már össze lehet hasonlítani egy nagylemezzel. A kormányközeli előadók között szétosztott Petőfi Zenei Díjhoz képest egyébként transzparensebbnek gondolja a Fonogramot, hiszen itt bárki nevezhet, és publikus a 25 fős zsűri összetétele is. A végén azt is elárulta, hogy ugyan az elmúlt években az internetre költözött a gála, van arról szó, hogy legközelebb ismét legyen rendes, offline eseménye a Fonogram-díjátadónak.
Ennek az interjúnak az elkészülésekor fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) alkalmazást használtuk. A szöveget az közérthetőség érdekében megszerkesztettük.