Nem a zöld befektetési őrület és a globális alapkezelők felelnek az energiaválságért
2021. október 25. – 05:04
Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyen külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik. Ez a cikk egy vita része, amelyet ez az írás indított el, az első rá érkezett válasz pedig itt olvasható.
Izgalmas gazdasági események zajlanak körülöttünk, az energiaárak az egekbe szöktek, már hosszabb ideje megjelent az infláció USA-ban és Európában, Kínában az ország vezetése elkezdte regulázni a gazdaság szereplőit, először a techcégeket, azután az oktatási ipart, majd az ingatlanfejlesztők hitelfelvételi gyakorlatát, amelynek a nagyon eladósodott Evergrande is áldozatul eshet.
Jaksity György a Telexen úgy vélekedett, hogy az energiaválság egyik oka, hogy az ESG-őrület (környezeti és társadalmi szempontból fenntartható befektetések) miatt a nagy intézményi vagyonkezelők nem merik finanszírozni az energiatermelő cégek beruházásait, sőt, bezáratják az atomerőműveket. A hagyományos energiaipar finanszírozás hiányában visszafogta beruházásait, ami most megugró energiaárak formájában üt vissza. Emellett az alapok a túlfűtött kínai ingatlanfejlesztésbe ömlesztették a pénzüket, amely emiatt túlfújódott. Az alapkezelők szerinte mindezt álszent módon tették, mert a kínai építőipar óriási CO2 kibocsátása és környezetszennyezése felett simán szemet hunytak.
Szögezzük le mindenekelőtt, hogy ESG-őrületet nem látok, eufóriát annál inkább.
Tisztában vagyok vele, hogy az eufória is veszélyes lehet, ráadásul az ESG egy valóban új megközelítés, sok szempontból kiforratlan, de nem értek egyet azzal az állítással, hogy csak az „ESG-őrület” vezetne a ma látható energiapiaci turbulenciákhoz. Éppen emiatt tartom fontosnak más megvilágításba helyezni Jaksity György bizonyos állításait.
Európa nem egységes
Az atomerőmű-ellenességnek Németország a motorja. A német belpolitika a fukusimai erőmű 2011-es katasztrófája után kezdte el vitatni az atomerőművek üzemeltetését, az erős német zöld párt is befolyásolta vitát. A kormány erőműbezárási döntése inkább a belpolitikai hangulat következménye, mint az intézményi vagyonkezelők zsarolásának eredménye, és döntés megszületett az atomerőművek bezárásról, mielőtt az ESG-divat fellángolt volna.
Európa azonban nem egységes ebben a kérdésben, és nem egységesek az ESG kritériumok sem. Franciaországban inkább az a közvélekedés, hogy atomerőművek nélkül nem lehet elérni a párizsi klímaegyezmény CO2 kibocsátás csökkentési céljait, ezért az atomerőművek elengedhetetlenek a klímaváltozás hatásának mérsékléséhez. Ezért a francia ESG-alapok nem is zárják ki ab ovo az atomerőműveket az univerzumukból. Ausztriában már ismét atomellenesek, bár inkább a cseh és a magyar erőműfejlesztési tervekkel kapcsolatos biztonsági kockázatoktól való félelmük miatt, és nem az ESG-lobbi nyomásának engedve.
Atomerőművi befektetéseket tartalmazó ESG-alap a német nyelvű országokban tehát nincs, de például Franciaországban és a legtöbb európai országban olyan klímavédelemre fókuszáló ESG-alapokat találunk, amelyekben elférnek az ilyen cégek papírjai.
Mindez talán csak Magyarországról tűnhet nagy problémának, a német piac elég nagy, hogy dedikált alapokat készítsenek a speciális elvárások szerint.
Az orosz gázszállítás stopját Putyin akkor dobta be, amikor Európának egyre nagyobb szüksége lett rá és elkészült az Északi Áramlat 2 vezeték, viszont a német hatóságok még szőröznek a használatban vételi engedély kiadásán. Valószínű, hogy az orosz rulettet sem lehet figyelmen kívül hagyni az energiaárak alakulásának vizsgálatakor.
Tény viszont, hogy új szénbányák nyitását vagy új olajkutak fúrását a sarkkörön már nem szívesen finanszíroznak a nyugdíj- és befektetési alapok.
Lehet azon vitatkozni, hogy ez mekkora őrültség. Nyugaton egyre magasabb azoknak a lakossági befektetőknek az aránya, akik úgy érzik, a szelektív szemétgyűjtésen és környezetkímélőbb közlekedésen kívül a megtakarításaikban is szempontként kell érvényesíteniük a fenntarthatóságot.
Egy olajcég is szerezhet jó minősítést
Ami bánat az egyik oldalon, öröm a másikon: Az alternatív energiatermelő projektekbe, vagy infrastruktúrafejlesztésekre eközben számolatlanul érkezik a pénz, és ilyen projektek megvalósításához a klasszikus energiacégek is forrásokhoz juthatnak. (Lásd például az Északi Áramlat 2 megépítését.)
A dedikált zöld kötvények és zöld projektek iránt nagyon jelentős a befektetői kereslet, és ilyen kötvényeket bármilyen cég kibocsáthat. A zöld minősítés nem a cég tevékenységéhez kötődik, hanem a megvalósítandó projekthez társított vállaláshoz, aminek a káros környezeti hatások csökkentésére kell irányulnia. Nagyon sok zöld kötvény kibocsátása mögött hagyományos energiatermelő cégek vannak, amelyek modernizációra és CO2 kibocsátásuk csökkentésre kérnek forrásokat.
Az ESG-minősítés önmagában is iparági összevetésen alapul, egy olajcég is szerezhet magas minősítést, például a magyar blue chip cégeknél az egyik legjobb ratinget a MOL érte el, sok pozitív ESG-portfólióba belefér az olajcég részvénye, mert előrébb jár a versenytársainál. A „jóságot” több szempontból is nézhetjük, egy jó cég pedig kap hitelt. A jegybankok által biztosított extrém likviditás és a negatív kockázatmentes hozamkörnyezet miatt rengeteg forrás elérhető ma a tőkepiacon a vállalatok számára.
Evergrande: helyi játékosok fújták a lufit
Az Evergrande ingatlanfejlesztő finanszírozásában nem a külföldi befektetők vitték a prímet, a helyi bankok, az árnyékbankrendszer, a kínai lakossági megtakarítók és nem utolsó sorban a lakásvásárlók által fizetett előlegek adják össze a cég tartozásainak döntő hányadát. Egy ideig a kínai növekedési csoda mögött az ingatlanberuházási boom volt az egyik húzóerő, melyet helyileg a területi vezetők felügyeltek (olykor megvezetve a pártközpontot, támogatva szellemgyárak illetve -városok építését).
Mára Kína lett a világ második legnagyobb gazdasága olyan gigászi cégekkel, amelyek a nemzetközi ellátási lánc részei. Egy globális befektetési stratégiában ma már biztosan megtalálhatóak a kínai óriáscégek papírjai, és nem csak a fejlődő piaci befektetők foglalkoznak velük, a globális univerzum részei lettek. A kínai állam csak nemrég engedte meg, hogy a külföldi intézményi befektetők is vegyék az eredetileg belföldieknek kibocsátott „A” típusú részvényeket, akik éltek a lehetőséggel és vettek a kisebb cégek papírjaiból is.
Nézegetve viszont a nagy alapkezelők kitettségét az Evergrande hitelportfóliójában, nem fogja megrengetni őket az ostobaságuk, és nem is ők fújták fel a hitelbuborékot.
A külföldi intézményi kötvénytulajdonosok teljes részesedése – a WSJ szerint – körülbelül 20 milliárd dollár volt az Evergrande 305 milliárd dollárosra becsült összes tartozásból, ez nem érte el a 7%-ot. A legnagyobb egyedi kitettséggel rendelkező, egyébként Ázsiára fókuszáló angol alapkezelő összesen 400 millió dollárért vett Evergrande-kötvényeket, és ő is 94 milliárd dollárt kezelt.
Gyors átállásra szavazott a fejlett világ
Az kérdés, hogy az emberiségnek milyen gyorsan kell megválnia a legkörnyezetszennyezőbb tevékenységeitől, illetve ennek érdekében a szabályozóknak mennyire szabad megszorítani a piacot, hogy új technológiákat fejlesszenek megdrágítva a legrosszabbak használatát? Valószínűleg, ha nem nőne gyorsan a kereslet, a napelemek árai nem zuhannak ennyire, ha nem lett volna dízelbotrány, nem kerülne ennyibe egy Tesla-részvény és nem foglalkoznának ennyien akkumulátor fejlesztéssel és gyártással.
A fejlett világ, élén Nyugat-Európával gyorsabb átállásra szavazott, USA Biden megválasztása óta zárkózik fel ehhez, de a világon mindenütt forróvá vált a kérdés, még Kínában is, ahol nagyon sok ember hal meg évente a légszennyezéstől.
Fontos, hogy a fenntarthatóbb környezet magasabb költsége ne a szegényekre terheljen elviselhetetlen terheket (lásd pl. magas fűtésszámla, emelkedő élelmiszerárak, ivóvíz, stb.). Sokszor nem kap kellő hangsúlyt az ESG-témájú megszólalásokban az S és a G (vagyis a társadalmi és irányítási aspektus) szerepe. Az ESG és a fenntartható befektetések nem egyenlők a zöld pénzügyekkel, ez utóbbi csak részhalmaza annak!
A társadalmi felelősségvállalás, a szegénység, a tudatlanság csökkentése, a munkabiztonság, a termékekhez és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, vagy a korrupció visszaszorítása ugyanúgy része az ESG minősítésnek és egyre több finanszírozási programot vehetnek igénybe a cégek ehhez is.
Sok kritika fogalmazható meg azzal kapcsolatban, hogy egy gyors és erőltetett átállás a fenntartható gazdálkodásra drága, és magával hozta a kóklerek és csaló tanácsadók megjelenését is, akik a felkészületlen megrendelőket nyúlják le. Sajnos ez szerintem is így van, és 2021-ben életbe is lépett a befektetések kapcsán az Európai Unióban az SFDR rendelet a zöld mosdatás (greenwashing) megakadályozására. Még hiányoznak a részletes szabályok, de remélhetőleg hamarosan megjelennek, és akkor még nehezebb lesz kóklerkedni és becsapni a jóhiszemű szereplőket.
A szerző a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetégének (BAMOSZ) elnöke.