Mácsai Pál: Groteszk, ahogy a kultúrkorifeusok szidják a hajdani elvtársakat, miközben ugyanúgy működnek, ahogy ők

„Ha én lennék a kultuszminiszter, bevezetném a színjátszást mint iskolai tárgyat” – jelentette ki Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója a Forbesnak adott hosszabb interjújában.

A színművész a független színházakról és a politikai szerepvállalásról is beszélt a lapnak. Mindkét téma egyből aktuális kérdést vetett fel: Lakatos Péter, az Átrium Színházat üzemeltető Kft. egyik tulajdonosa bírálta az Örkényt, amiért befogadja a bezárásra készülő színház társulatának egyik előadását. Lakatos szerint ez az Örkény Színháznak egy jövedelmező felajánlás lenne, miután a produkció elkészültét már kifizette más.

„Nem pusztán én ajánlottam ezt fel, hanem az Örkény társulata. A kifogásra azt szólom, hogy mi nem inkubátorház vagyunk, a mi gesztusunk a szolidaritás kinyilvánítása” – reagálta Mácsai. Azt egyébként maga Lakatos sem vitatta, hogy a felajánlást ettől még vezérelheti szolidaritás.

Mácsai azt is elismerte, hogy a kőszínházakat is megviseli a kormány kultúrpolitikája. A 2022/23-as évadban például csak öt bemutatójuk lesz a szokásos 6-8 premier helyett, bevallottan a pénzhiány miatt. Emiatt kényszerültek a jegyárak emelésére, most már 10 ezer forint körül mozog a belépők ára.

Mácsai szerint Magyarországon a színházi nyelv kevésbé kísérletező, ennek egyik oka szerinte a hagyomány, a másik a kultúrpolitikai szűklátókörűség. „Ami sajnos egyáltalán nem csak a NER-re jellemző. Igaz, hogy most jut el a falig, de több előző kormányzat sem értette, miért van égető szükség a kísérleti, független színházi terepre” – teszi hozzá.

Mácsai szerint az is nagy károkat okoz, amikor az underground vagy független színházakat lenézi a kormány, mert a színházművészet nem egy olyan műfaj, mint például a festészet, hogy az utókor majd értékelni tudja.

„Ha egy előadás nem valósul meg, ha életpályák nem indulhatnak el, az utóbb jóvátehetetlen. Aczél alatt is így volt, rengeteg a hasonlóság. Groteszk, ahogy az egyébként sebesen cserélődő kultúrkorifeusok szidják a hajdani elvtársakat, miközben ugyanúgy működnek, ahogy ők”

– mondta.

Mácsai Pál szerint ma az egyik legnagyobb probléma, hogy „az emberek világérzékelése átcsúszott a képernyőkre”. Szerinte a színház az a hely, hol ma is közvetlen, élő emberi interakció van.

„Ha én lennék a kultuszminiszter, bevezetném a színjátszást mint iskolai tárgyat. Ott nincs mobil, élő emberek jelen időben, egymásra figyelve cserélnek gondolatokat, váltanak ki érzelmeket, közösségi élményben hatnak más emberekre”

– teszi hozzá.

A színházigazgató a személyes politikai szerepvállalásait elmondása szerint igyekszik megszűrni, de a Tanítanék Mozgalom egyik megmozdulásán nemrég fellépett. „De ha én lennék az egyik ügyeletes mindig, mindenhol fellépő, az hamar hiteltelenítené magukat a közéleti megszólalásokat is, és ugyanabban a ritmusban a színpadi alakításokat is” – mondta. Egyébként is sok idejét veszi el a színháztól a „válságkezelés”, legyen szó koronavírusról vagy forráshiányról.

A pihenéssel és az igazgatói stafétabot átadásával kapcsolatban Mácsai azt mondta, hogy átgondolandó kérés, hogy ott tart-e már, hogy ne pályázzon legközelebb az igazgatói posztra.

„Még nem érzek magamban hanyatlást, remélem, mások sem, de az törvényszerűen eljön majd szellemi, fizikai téren is. Ha vannak még terveim, azok megvalósítását el kell kezdeni. És vannak”

– mondta.