Tamási Miklós: Szerintem sokkal érdektelenebbek vagyunk, mint a szüleink vagy a nagyszüleink voltak

2022. augusztus 27. – 06:53

Tamási Miklós: Szerintem sokkal érdektelenebbek vagyunk, mint a szüleink vagy a nagyszüleink voltak
Fotó: Veiszer Alinda műsora

Másolás

Vágólapra másolva

„Engem a fotó érdekel, (…) nem értelmezem a képet”

– mondta a Fortepan alapítója, Tamási Miklós a fotóarchívumról Veiszer Alindának, akivel az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett (a teljes, egyórás interjút némi támogatásért cserébe itt tudja megtekinteni).

Tamási nem szeretne történeteket kutatni vagy interjúkat készíteni az archívumban található képekkel kapcsolatban (ahogy néha mi is szoktunk), de nagyon örül, ha bárki ezzel foglalkozik.

„A világ sokkal érdekesebb volt, mint amit a Tükörből vagy a Népszavából megismerhettünk, sokkal többen és sokkal izgalmasabb dolgokat fotóztak Magyarországon, mint amit a sajtófotókból kapunk.”

Épp ezért válogatnak a képekből, nem gondolja, hogy mindent lenne értelme digitalizálni, vagy éppen megmutatni. Emiatt előfordulhat, hogy az összeválogatott 170 ezer képből le lehet szűrni, hogy Tamási mit gondol a világról, de nagyon igyekszik, hogy ez minél nehezebb legyen, mert nem ez a Fortepan célja.

A jelen nem is érdekli annyira, mint a múlt, mert ma már nem lát olyan karakteres embereket, mint amik a régi képekről visszaköszönnek.

„Szerintem sokkal érdektelenebbek vagyunk, mint a szüleink vagy a nagyszüleink voltak. Keményebbek voltak, karakteresebbek voltak, vagányabbak voltak, sokkal kevésbé voltak ugyanolyanok”

– magyarázta.

Tamási Miklós, a Fortepan alapítója – Fotó: Veiszer Alinda műsora
Tamási Miklós, a Fortepan alapítója – Fotó: Veiszer Alinda műsora

Arra a kérdésre, hogy ez vajon a globalizáció eredménye-e azt mondta, hogy ez szerinte nem most kezdődött; a képek alapján már a '80-as években is mindenhol ugyanolyan volt a karácsony. Ettől függetlenül nem nagyon zavarja, hogy „beszürkülünk”, mert őt a 20. század érdekli, azon pedig már nem változtat, hogy mi történik holnap.

Ezért is tartja a 20. századi magyar társadalom legnagyobb dobásának 1956 október 23-át. A csúcspont volt, szerinte „ez volt a 20. század legklasszabb napja”. Aznap – minden ellentét ellenére – a társadalom 99 százaléka egy irányba tartott. 30 évvel később, amikor Tamási gimnazista volt, a történelemkönyvben összesen két képet lehetett látni a forradalomból, és azok is retusáltak voltak. Ezzel a rendszer elérte, hogy a forradalom vizuális elemeit kitörölte a társadalmi emlékezetből, és emiatt tartja fontosnak a korabeli fényképek bemutatását.

A Fortepan azért is tart a 90-es évekig, mert Tamási szerint akkor lezajlott egy valós rendszerváltás, így az utána következő évek már egy más rendszerben készültek, nagyon mást mutatnak be, és vizuálisan és mindenféle értelemben eltérnek a korábbi évtizedek fotóitól.

„Ami azóta történt, az a jelen, nincs nagy különbség a Torgyán-korszak vagy a Gyurcsány-korszak között.”

A beszélgetés során szó volt még például

  • két pályaelhagyóról, akik egymástól függetlenül fotósból operatőrök lettek mert Magyarországon nem nagyon lehetett megélni utcai fotózásból;
  • a régi Magyarország pluralitásáról és annak mai hiányáról;
  • hogy mi a különbség az MTI archívuma és a Fortepan között;
  • hogy hogy is kezdték el a gimnázium alatt lomtalanításokból begyűjeni az első képeket;
  • Nagy Gyuláról, aki több ezer képet csinált a forradalomról, de erről még a saját gyerekei sem tudtak;
  • Nagy Imre perének teljes hanganyagáról és a koncepciós perek leszármazottakra gyakorolt hatásáról;
  • a fiatalságáról, tanulmányairól, Fidesz-tagságáról és arról, hogy fizetett-e tagdíjat (spoiler: nem);
  • hogy miért volt (másfél évig) lengyel szakos;
  • Soros György családi fényképeiről;

és a magyar történelem vizuális hiányosságairól, valamint arról, hogy vajon előkerülhetnek-e képek például a holokausztról, Bartók Béláról vagy az állambiztonság megfigyeléseiről.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!