Elhunyt az osztrák Hermann Nitsch, akinek a kiállítása 1999-ban Semjén Zsoltot is felháborította

2022. április 19. – 17:20

Másolás

Vágólapra másolva

Nyolcvanhárom éves korában elhunyt Hermann Nitsch, a bécsi akcionizmus radikális áramlatának egyik vezéralakja, aki többek között lemészárolt állatok testrészeit és vérét és is felhasználó művészeti akcióival vált világhírűvé. Családjának keddi közleménye szerint a művész súlyos betegség után, az alsó-ausztriai Mistelbach kórházában halt meg, írja az MTI.

A bécsi akcionizmus legismertebb és egyben legvitatottabb képviselője 1938-ban született Bécsben. Főként vallási és mitológiai kérdésekkel foglalkozott. 1957-ben fogalmazódott meg benne az orgia-misztérium-színház, egy 6 napig tartó ünnepi játék ötlete. A festészetből akció, állati tetemekkel, vérrel és anonim szereplőkkel végrehajtott, az ösztönök és agressziók kiélésének teret nyitó színház nőtt ki.

Hermann Nitsch interjút ad Prinzendorfban 2018. május 15-én – Fotó: Roland Schlager / APA / AFP
Hermann Nitsch interjút ad Prinzendorfban 2018. május 15-én – Fotó: Roland Schlager / APA / AFP

1960-66 között Bécsben több akciót és kiállítást rendezett, amelyek botrányt, bírósági eljárásokat és börtönbüntetést vontak maguk után. 1984-ben szervezte 80., 72 órás akcióját Prinzendorfban, 1999-ben pedig a budapesti Kiscelli Múzeumban nagy botrányt kavaró, egyházi és politikai vitát kiváltó tárlatot állított össze Orgia-misztérium-színház címmel.

A Kiscelli Múzeumban a művész Ausztriában rendezett, hatnapos orgia-misztérium színházának dokumentumait és kellékeit állították ki. Az állati vérrel festett miseruhákat, a hússal körülrakott feszületeket, a videó- és fotódokumentációt kezdetben érdektelenség övezte. Botrány akkor lett, amikor a kulturális minisztérium akkori egyházügyi helyettes államtitkára, Semjén Zsolt tiltakozott ellene. Semjén azt mondta: „Ez a kiállításnak nevezett valami, ami megítélésem szerint nem művészeti, hanem pszichiátriai kérdés, alapvetően sérti a vallásos emberek méltóságát, hiszen a legszentebb érzéseiben és hitében gyalázza meg a katolikus polgárokat. Mindez tehát nem művészeti, hanem emberi jogi kérdés, hiszen az úgynevezett művészeti szabadságnak is megvannak a korlátai”. A felfokozott közhangulat miatt a Kiscelli Múzeumban ezután hatszor volt bombariadó, az igazgatót pedig halálosan megfenyegették. A látogatószám viszont a tízszeresére ugrott, és sem a múzeum vezetése, sem a Városháza nem látott okot a kiállítás bezárására.

Nitschnek hetvenedik születésnapja alkalmából 2008-ban ismét kiállítása nyílt Budapesten. Akkor csorgatott festményeiből mutattak be válogatást a Falk Miksa utcai Galéria White-ban. Nitsch akkor azt mondta, nem az 1999-es tiltakozás tartotta vissza sokáig attól, hogy kiállítson Magyarországon. Természetesnek nevezte, hogy művészetét negatív reakciók is fogadják. A 2008-as budapesti tárlaton a pirossal, feketével csorgatott festmények mellett megtekinthető volt egyebek mellett egy vérrel leöntött szertartási ruha fakeretbe helyezett installációja is, és egy, a művész által használt festőkötény is.

Nitsch kiállított egyebek mellett Nápolyban, Bécsben, Isztambulban, Pekingben, Tokióban és Párizsban is. 2008-ban Nápolyban megnyílt a Museo Archivio Labotatorio Hermann Nitsch, a két ausztriai után a harmadik közgyűjtemény, amelyet kifejezetten a művész munkásságának szenteltek.

Feleségét 2017-ben adócsalás miatt 290 ezer euró pénzbüntetésre ítélték, miután egy betörés után könnyelműen kifecsegte az általa felfogadott magándetektívnek, hogy feketén adta el férje műveinek egy részét 2006 és 2010 között. A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy Rita Nitsch teljes együttműködést tanúsított az ügyben, és a botrány kipattanása után haladéktalanul és maradéktalanul kiegyenlítette az adóhivatallal szembeni közel egymillió eurós tartozását.

Hermann Nitsch az egyik legjelentősebb kortárs osztrák képzőművésznek számított. Halálára reagálva Alexander Van der Bellen osztrák államfő azt írta Twitter-üzenetében, hogy Nitsch „újradefiniálta az osztrák művészetet, amely nemzetközileg is egyik legjelentősebb személyiségét veszítette el”.

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!