Van bennem valami, ami vonzza a nézettséget

2021. november 27. – 19:56

Van bennem valami, ami vonzza a nézettséget
Hacsek Gábor kvízjátékos – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Ki tudná rávágni öt másodperc alatt, hogy melyik híres angol író élt túl egy vonatszerencsétlenséget 1865-ben? És arra, hogy melyik a legnagyobb területű megye Magyarországon? Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen a profi kvízjátékosok élete, mi kell ahhoz, hogy valaki a legnehezebb kérdésekre is a kisujjából kirázza a válaszokat. Hacsek Gábor gyermekorvossal, az ATV-n futó Géniusz című vetélkedő egyik résztvevőjével beszélgettünk.

Boros Márton már szinte a zsebében érezte az újabb győzelmet és az ezzel járó milliókat, de a sorsdöntő, ötödik játszmában megtört a lendülete. Ez volt zsinórban a kilencedik párbaja, és bár korábbi nyolc ellenfelét is a vérbeli profik közül válogatták ki, a vele szemben álló ötvennyolc éves, szemüveges gyermekorvost más fából faragták.

Az ATV Géniusz című műveltségi vetélkedőjének tizedik adásában vagyunk. A lebonyolítás leginkább a teniszmeccshez hasonlít: három győztes szettig megy a verseny, a harmadikban és az ötödikben villámkérdések jönnek. Aki úgy érzi, hogy tudja a jó megoldást, megnyomja a gombot, és öt másodpercen belül kell válaszolnia. Ha jó a válasz, jár egy pont, ha pedig rossz, akkor levonnak egyet. Hét pontig kell eljutni, de legalább kettő különbséggel, tehát 7-5, 8-6, 9-7 stb. lehet az eredmény, 7-6-nál megy tovább a játék.

Szóval képzeljük magunkat Roger Federer helyébe, aki az ötödik szettben már kétszer elvette Novak Đoković adogatását, a sajátját viszont odáig magabiztosan hozta. Az állás 5-2, és ekkor Đoković bemondja VI. Henriket arra a kérdésre, hogy A windsori víg nők mellett melyik másik Shakespeare-mű ihlette a Falstaff című opera librettóját?Nem jó a válasz. IV. Henrik”, hangzik Gundel Takács Gábor székbíró műsorvezető dörgedelme, és a kijelzőn feltűnik a szomorú valóság: 5-1.

Ezen a ponton kevesen tennének nagyobb összeget a fordításra, de mint azt korábban írtam, a gyermekorvost más fából faragták. Előbb kiegyenlít (5-5), majd 6-5-nél játszma- és mérkőzéslabdát hárít (Hány perc a csókkirály rekordja? Tizenöt.) Ezután emlékszik arra, hogy melyik hónapban ostromolták meg a Capitolium épületét Trump felbőszült támogatói (januárban), végezetül beugrik neki, hogy melyik híres angol író élt túl egy vonatszerencsétlenséget 1865-ben. (Charles Dickens).

„Jessz!”

– csap a levegőbe mindkét karjával, de Boros „Roger” Márton sem szomorú, mert nyolc korábbi győzelme jutalmául garantált nyereménnyel, 5,5 millió forinttal térhet haza.

Mindig is könnyen ment neki a tanulás

Hacsek Gáborral Óbudán találkoztunk, ahol épp befejezte reggeli magánrendelését, és egy szusszanás után rohan Pestszentimrére, ahol önálló praxisa van. Ezenkívül harmadmagával visz egy házhoz hívható gyermekorvosi szolgálatot. „Akihez csak tudunk, kimegyünk, nagyon kevesen csinálják ezt 0–24 órában, gyakorlatilag tíz éve nem találunk magunk mellé egy negyedik embert.”

Ennek ellenére nem tűnik túlhajszoltnak vagy stresszesnek, ugyanolyan lazán válaszolgat az életét firtató kérdésekre, mintha csak arra lennénk kíváncsiak, hogy melyik Magyarország legnagyobb területű megyéje. (Bács-Kiskun.)

„Nagypapám hódmezővásárhelyi, a Búvár utcában volt a házuk, gyakran töltöttük ott a nyarakat. Ez a város legmélyebb utcája, valamikor folyómeder volt” – meséli.

Otthonról hozta, hogy a tudás mindennél nagyobb érték. A tanulás mindig is könnyen ment neki. „Patológiából úgy készültem fel, hogy kétszer elolvastam az ezeroldalas könyvet, először hét nap alatt, aztán három nap alatt, és elmentem vizsgázni.” És ha már Géniusz a műsor címe, a zsenialitásról így vélekedik:

„Azt mondják, hogy zseni az, aki többet tud, mint amennyit megtanult. Én egy betűvel sem tudok többet annál, mint amennyit megtanultam. Nem is vagyok különösebben kreatív.”

A tízforintos kérdéstől a főnyereményig

Hacsek Gábor privát kvíztörténetének időkerekét 1980-ig kell visszapörgetni. Ekkor a budapesti Derkovits Gyula Általános Iskola négy egykori tanulója – már gimnazistaként – kitalálta, hogy jelentkezniük kellene a Magyar Televízió új, betelefonálós vetélkedőjébe. A Kapcsoltam beugrója a tízforintos kérdés volt, és minden helyes válasz után duplázódott a nyeremény.

„Szeptembertől májusig senki sem jutott el a tizedik kérdésig, mi voltunk az elsők, akik elvitték a 10 240 forintos fődíjat. Négyfelé osztottuk a pénzt, világosan emlékszem, hogy egy lemezjátszót és egy rádióerősítőt vettem belőle” – idézte fel.

Kevesen emlékeznek már arra, hogy a Kapcsoltam első évadát Vitray Tamás vezette, később vette át tőle Rózsa György, aki ezzel a műsorral örökre beégette a nevét a magyar televíziózás történelemkönyvébe.

„Meghívtak minket a következő adásba, hogy ott vegyük át a nyereményt Vitraytól. Megismerte az arcunkat az ország, néhány napig még a buszon vagy a trolin is rám köszöntek az emberek.”

Az egykori osztálytársakat nem részegítette meg a korán jött siker. A pályaválasztás szele a szélrózsa minden irányába fújta őket: egyikük építészmérnök, másikuk muzeológus, a harmadik csapattag pedig közgazdász lett.

Hacsek Gábort a gyakorlati gyermekgyógyászat mellett a kutatói munka szippantotta be. Egy évig Helsinkiben dolgozott a PhD-jén az ottani és a pesti gyermekklinika együttműködésében. A bél immunológiája lett a szakterülete, ebből szerzett tudományos fokozatot. Közben nézte a kinti vetélkedőket. Szerinte a finn játékosokat össze sem lehet hasonlítani a mieinkkel. „Az a fogalom, hogy vehemens finn, nem létezik. Aki vehemens finn, az valójában norvég.”

Hacsek Gábor: Én egy betűvel sem tudok többet annál, mint amennyit megtanultam – Fotó: Bődey János / Telex
Hacsek Gábor: Én egy betűvel sem tudok többet annál, mint amennyit megtanultam – Fotó: Bődey János / Telex

Az autónyertesek klubja

1994-et írtunk ekkor, itthon a fél ország a Mindent vagy semmit! című vetélkedőt nézte, Vágó István pedig visszavonhatatlanul és végérvényesen az ország kvízprofesszora lett. Kodaj Bence hazavihette a magyar televíziózás történetének addigi legnagyobb nyereményét, egy autót. Aznap jelent meg a Blikk első száma, és a címoldalon szurkolt neki.

A most is üzemelő kvízklubot a Mindent vagy semmit! autónyertesei alapították, készíttettek hozzá egy ugyanolyan gombkészletet, és a mai napig a műsor szabályai szerint játszanak.

„Nemcsak verbális kvízeket szervezünk, hanem zeneit és filmeset is. Más bélyeget gyűjt, én filmeket, már több mint hétezer darabnál járok” – mesélte Hacsek Gábor.

Ki ne akarna milliomos lenni?

A Legyen ön is milliomos!-ban azonnal meglátta a lehetőséget. Mi fogta meg benne? „Az volt a reklámban, hogy pokolian izgalmas, hát, mondom, ha pokolian izgalmas, akkor ott a helyem.” Jelentkezett, visszahívták, feltettek neki egy-két kérdést, és máris az adásban, a tíz potenciális játékos között találta magát. Innen végül másodikként ülhetett fel arra a bizonyos kakasülőre, Vágó Istvánnal szemben.

„A második nap úgy jött be a stáb, hogy »na, ma nyerik meg a főnyereményt«️, de a tizedik kérdésre nem tudtam a választ, és csak huszonötezer forintot nyertem.”

Öt évvel később megcsörrent a telefonja. A műsor szerkesztői keresték, egy jubileumi adásba invitálták, amelyben a legeket gyűjtötték össze. Bekerült a leglassabb, a legbabonásabb játékos és persze az, aki addig a legtöbb pénzt vitte haza, húszmillió forintot. Hacsek Gábor volt a legnézettebb, és ha ez még nem lett volna elég, később a jubileumi adás is a legnézettebbnek bizonyult.

Ez a trend a Géniuszban sem tört meg. Az eleinte 230 ezres nézőszám 440 ezerre kúszott fel a hatodik és egyben az utolsó párbaja estéjén. „Van bennem valami, ami vonzza a nézettséget, és ezen én vagyok a legjobban meglepve” – mondja Hacsek Gábor.

Persze kapott olyan kommenteket is, hogy miért kellett kiejtenie Mártont, „aki olyan logikusan ki tudja következtetni a válaszokat. Én meg vagy tudom a választ, vagy nem.” Ennyi lenne a speciális taktika? „Kiválóan alszom. Csak leteszem a fejem, és már alszom is.”

Végezetül jöjjön Hacsek Gábor egyik kedvenc kérdése:

Melyik városban találta meg 1506. január 14-én Néró palotájának romjai között a Laokoón-szoborcsoportot Felice de Fredis földműves, Pierre de Coubertin báró egyik őse?

Rómában.