Diákok az állami pénzből támogatott újságíróképzésről: Azt mondták, az sem baj, ha nem igaz, amit leírunk

Még 2019-ben került az addig az Emmin belül működő Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (NTGN) a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz, ekkor az MTI-nek nyilatkozó Demeter Szilárd azt mondta, a cél az lesz, hogy a képzésben részt vevő „médiamunkatársak a nagy médiumokhoz kerüljenek” gyakornokként. Kifejtette azt is, hogy a képzésükön

„első körben alanyt és állítmányt egyeztetni tudó újságírókra van szükség, illetve olyanokra, akik képesek kissé tágabb horizonton belül valódi újságírást gyakorolni. Terepre kimenni, körülnézni és megírni, amit saját szemükkel látnak.”

2019-ben indította el a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. első újságíróképzését, Demeter azt ígérte, a modern új stúdiókban 90 főt tanítanak majd négy féléven keresztül. A képzést gyakorlatorientáltnak mondta, a diákoknak pedig 200 ezer forintos ösztöndíjakat ígértek oda.

Mint azt a Szabad Európának nyilatkozó, a képzésben részt vevő egykori és jelenlegi diákok mesélték, a képzés a valóságban az ígéretekhez képest mégsem annyira „gyakorlatorientált”, sőt, az újságírói alapokat is mellőzi:

„Nem mondták el, mi az a riport vagy az oknyomozás. Újságíróetikáról egyáltalán nem volt szó, a közszolgálatiságról is csak annyi, hogy mi a különbség a kereskedelmi és a közszolgálati média között. De azt egyáltalán nem hangsúlyozták, hogy kiegyensúlyozottnak kellene lenni, vagy minden oldalt bemutatni.”

A lapnak egyébként végül, több tucat diák megkeresése után közel fél tucat nyilatkozott még annak ellenére is, hogy Gáspár Kinga tanulmányi igazgató emailben figyelmeztette az összes diákot, hogy ne nyilatkozzanak senkinek a képzésről, a közösségi médiában se osszanak meg semmit az NTGN-ről, mert azzal szerződést szegnek.

A megszólaló diákok arról beszéltek, hogy az oktatás az ígéretekkel ellentétben szervezetlen, az időbeosztás nehezen igazítható a munkához, az órarend havonta, kéthavonta változik. A képzés elején azt se tudták pontosan, hogy meddig fog tartani.

Beszéltek arról is, hogy a házi feladatokat gyakran nehezen megoldható, szűk határidőkön belül kapták meg, illetve a tanárok folyamatosan „éreztették az alá-fölé rendeltségi viszonyt. Ha jeleztük, hogy sok a feladat, vagy olyat kérnek, ami túl nehéz, akkor azt mondták, hogy ez az elvárás, és nem kötelező részt venni a képzésen.”

Más arról beszélt, hogy

„gondolkodásra nem nagyon késztetnek minket, kész tények elé vagyunk állítva. Megadják, miből hogyan, mit kell összerakni, nem hagynak szabadon dolgozni.”

míg egyes diákok arra emlékeztek vissza, hogy a szabad véleménykifejezésre buzdították őket a tanárok vagy néha „finoman lehetett betenni kritikus hangokat az anyagokba”, addig másik képzés diákjai azt tapasztalták például, hogy

„Dicsérő cikket kellett írni például Szijjártó Péterről, hogy milyen jól tárgyalt a BMW-vel. Az is feladat volt, hogy Fekete-Győr Andrásról, a Momentum elnökéről írjunk minél durvább dolgokat. Azt is elmondták, nem baj, ha nem igaz, amit írunk.”

A képzésben részt vevők mind arról számoltak be, az volt a benyomásuk, hogy a közmédiába, illetve a Mediaworks kiadványaiba keresnek utánpótlást.

Az NTGN 2018 és 2021 eleje között majdnem 2 milliárd forint állami támogatásban részesült. Tanáraik között olyan nevek szerepelnek, mint Dezslik Magdolna a Mediaworkstől, Gulyás István, az M5 műsorvezetője, Gulyás László (M4, Kossuth rádió) vagy a közmédiában dolgozó Németh Miklós.