Luxusapartman épül a Svábhegy tetején pusztuló szállodából

2021. február 02. – 11:00

Luxusapartman épül a Svábhegy tetején pusztuló szállodából
A Sunlight hotel bontási állapota 2021. január elején – Fotó: Rostás Bianka / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Ha az ember az Eötvös úton indul a mostanában még népszerűbb Normafára, útközben megpillanthat egy romos szállót, melynek az útra néző kapuján a Hotel Sunlight neve díszeleg. A Sunlight a szocializmus alatt OKISZ-üdülőként működött, a rendszerváltás után járt ide sajtót tájékoztatni Horn Gyula és a Fidesz is, később viszont a csődbe menő Quaestorhoz került, hogy aztán pár tulajváltás után idén luxusapartman épülhessen a helyén.

A Hegyvidék tavaly kapott új építkezési szabályzatot, mely lehetővé tette a svábhegyi építkezések jelentős részét. Lényege, hogy az önkormányzat több olyan területre is engedélyezte egyebek mellett a lakóépületek építését is, ahová korábban ez tilos volt (ez történt a Preisich szanatóriummal is, erről itt írtunk). A rendelkezésre vonatkozó módosító rendeletben ráadásul szerepel az Eötvös úti ingatlan is: ebben a kerületi bizottság támogatta, hogy az eredeti szabályzathoz képest a beépítettség és a megengedett épületmagasság méretét növeljék.

A 444 szerint a másik érv építészeti szempontból a hatemeletes, 4200 négyzetméteres szálló megvétele mellett pont a mérete, hiszen ekkora épületet a környéken már nem lehet építeni. A 2005-ös kerületi szabályozás szerint a Svábhegyen nem lehet új épületet olyan magasra építeni, hogy az eltakarja a hegy gerincvonalát.

Questortól az apartmanokig

A sokáig a Magyar Iparszövetség tulajdonában álló épületet 2006-ban adták el a Quaestornak, de az új tulajdonos már nem látta értelmét annak, hogy az évtizedekig Sunlight hotelként funkcionáló épület szállodaként menjen tovább. Felmerült az is, hogy ide költözzön a vállalat Váci úti központja, de a Questor-csőd után inkább gyorsan továbbadtak az épületen. A 444 cikke szerint a vásárló céget, a Rooof Kft.-t Németh Szilárd egykori titkára vezette, tulajdonosa Árpa Attila barátnője és egy holland dizájner lett, akik luxushotelt terveztek ott működtetni. A telket ekkor áron alul, 1,2-1,5 milliárd helyett 635 millióért vásárolták meg.

Az új cég, a Rooof Kft. aztán luxushotel kialakítása helyett 2020 októberében eladta az épületet a Térplan Kft.-nek. Tavaly decemberben rohamléptekben indult meg a szálloda bontása a vasbeton vázszerkezetig. A helyi lakók és a Nem kell lakópark a Svábhegyre oldal szerint a Sunlight helyére luxusapartmanok épülnek, ezt az információt erősítette meg nekünk az új tulajdonos, illetve a fejlesztési projekt vezetője, Szénási Zsolt is. Mint kiderült,

„a helyi adottság megőrzése érdekében az épület eredeti szerkezetét meghagyják”

azaz a hat emelet megmarad, csak szálloda helyett „magas színvonalú apartmanok kerülnek bele”. Szénási elmondása alapján a projekt fél-egy éve indult el tervezés szintjén, ahogy ő fogalmazott

„akkor találtuk ki, és kezdtük el tervezgetni, illetve megvásárolni a külföldi holland tulajdonostól”.

A projekt jelenleg a belső kitakarítás, valamint a válaszfalak kiszedésének és a romok eltakarításának fázisánál tart, mivel „15 éve üresen, elhagyatva, tájsebként” áll helyén a szálloda, így van benne takarítani való bőven. Azt egyelőre nem tudni, meddig tartanak az építkezések majd.

Fotó: Rostás Bianka / Telex

Lent a Duna, mint ezüst szalag

A svábhegyi épületekről a 19. század elején tesznek említést először, az akkori iratok szerint a Hotel Sunlight mai helyén, az Eötvös út 41. alatt korábban a Svábhegy egyik legelső kocsmája állt. Adlitzer Márton budai kereskedő háza 1815-ben épült meg a több mint 50 holdas erdőbirtok szélén, egy 90 négyszögöles (kb. 324 négyzetméter) háztelken. Megépülésétől fogva az Adlitzer-kocsma működött benne, ami habár 1820-ban és 1839-ben is új tulajdonoshoz került, egészen a 19. század végi lebontásáig ezen a néven futott.

Az Adlitzer minden lakott területtől távol volt, de a mellette húzódó hegyi út legalább olyan sűrűn használt és fontos volt, mint a zugligeti majorok. Az útelágazásokkal tűzdelt szakasz nagyjából a mai Eötvös út, Diana utca, Istenhegyi út vonalán vezetett a Vérmezőn át a Vár fejérvári kapujáig. Az út fontossága az Adlitzert is azzá tette: hírneve olyan vigadók közé emelte fel, mint például a Blaha Lujza és Kölcsey Ferenc által is kedvelt, jobb napokat látott Disznófő (erről cikkünk itt).

Később az 1960-as években futott fel újra a terület, ekkor épült meg a Napfény hotel avagy Hotel Sunlight, a Magyar Iparszövetség üdülője. Az OKISZ-üdülő az akkori kádárista stílus jegyében sem igazán dekoratív, sem igazán szép nem volt, szinte ugyanúgy nézett ki, mint hajdúszoboszlói vagy balatonboglári társa, viszont magasabb volt azoknál. A hatemeletes fehér épületben 83 szoba volt, belül a szocializmusból jól ismert, fehéres fotelhuzatokkal és székekkel, üveges díszítéssel, kívül medencével. A szállóban több étterem is üzemelt, illetve két lift szállította a szálló tetejére azokat a vendégeket, akik meg akarták csodálni a panorámát. „Innentől nézve a Gellért-hegy kis domb, lent ezüst szalagként kanyarog a Duna”, írta a kilátásról akkoriban a Kurír.

A hajdúszoboszlói OKISZ-üdülő szobabelsője 1976-ban – Fotó: Fortepan / Balázs Lajos
A budapesti üdülő épülete, társalgója, étterme – Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – Budapest (CC BY-NC-ND)

A folklór, a látványkonyha és a kitoloncolt egyiptomiak

A rendszerváltás után az iparszövetség kezében maradt a szálloda, egy darabig úgy szereztek belőle hasznot, hogy bérbe adták. 1991-ben tíz évre Kautezky Larder Dénes és Murányi Gábor bérelte ki az egykori OKISZ-üdülőt. Ahogy a Kurír 1994-ben írja, „ott, ahol a dísztorony magasodik, tetszenek tudni, a Normafa környékén, nos, ott található a Sunlight nevű hotel. (...) ahova bizony előzetes bejelentés nélkül nem tanácsos vendégnek érkeznie”.

A Hotel Sunlight életében azért voltak néha fennakadások, 1993-ban például egyiptomi beutazókat toloncoltak vissza Budapestről Kairóba a magyar hatóságok, mert nem hitték el, hogy létezik Budapesten „Sunlight” nevű szálloda. Mindezek ellenére azonban a Sunlightnak talán a Kautezky-Murányi időszak lehetett a legszebb évtizede, ekkor nyílt például a hotelhez tartozó Toronykert is.

„A Sunlight Hotel, a folklórétterem, az éjszakai bár, és természetesen a toronykert is a békét, a nyugalmat, csendet, a természet közelségét jelenti az utasnak, a vendégnek. Teszi ezt mindenki számára elérhető pénzért.”

-írja a Kurír. A szálloda kertjében 1994-ben nyíló toronykert nemcsak a szálló vendégeinek, hanem mindenki másnak is nyitva állt. A kertben padok, asztalok, bogrács, pult és röviditalok, „gulyásleves és parázson sült stake-ek” várták a vendégeket. Kint zene szólt, kívánságra pedig „többnyire a külföldi vendégek kedvéért folklórműsort is bemutattak”. A zene mellett látványkonyha segítette a szórakozást, az étlapon pedig minden szerepelt, még vegetáriánus étel is, mert, ahogy azt a lap írja, „gondoltak az ételdivatokra és a divat ételekre is”. A Toronykert bevételét nyilvánvalóan a főszezonban (kora tavasztól őszig) szedte, a szezon végére ugyanis a minőségből és a motivációból is veszített, legalábbis az egyik 1997 szeptemberének végén született Népszabadság-beszámoló erre utal:

„Poros, pohárfoltos az asztalunk, el lehet képzelni, hogy milyen lehet a többi. Félgőzzel működik az étterem, ami nem is csoda, hiszen mi vagyunk az egyetlen vendégek. Előétel nincs, készétel nincs, leves van, de bár ne lenne. Sváb csirke: valami pempőszerű mártás alatt száraz húsok, influenzások szoktak ilyet kapni a betegség második hetében, nekik úgyis mindegy. A sertéskaraj amatriciana (az étlapon sajnos rossz helyesírással szerepel) módra két szelet hússal fölerősített spagetti. Halvány remény él csak bennünk, hogy a száraz, hideg tészta reggelről való, és nem az előző napról.”

Kurír – reggeli kiadás, 1994. június 21. (5. évfolyam, 148-177. szám) / 168. szám / Arcanum

Ördögűzés Horn Gyulával és a Fidesz-szövetség

A szálló az 1990-es években fontos politikai központ is volt mind az 1994-es, mind az 1998-as országgyűlési választások előtt. Az 1994-es választást megelőzően a szocialisták többször tartották itt bejelentéseiket, 1993-ban például Horn Gyula tartott sajtótájékoztatót kétnapos frakcióülésük után. Egy akkori riport szerint mérsékelten volt izgalmas pillanat ez az épület történelmében:

„A szocialisták kétnapos összevont elnökségi és frakcióülésén mindössze négy órát töltött ki az úgynevezett ”Szűrösügy„ [Szűrös Mátyásnak egy nyilatkozatsorozata kavart ekkor nagy port az MSZP-ben – szerk.]. Ahogy az egyik pajzán kedvű szocialista képviselő mondta: Ennyit matyiztunk. Nos, a nagy sajtóérdeklődéssel kísért ”ördögűzési„ eljárás egy sovány, de ”építő, önkritikus hangú emlékeztető„ papírra vetésével zárult.”

A szocialisták 1994-es győzelme után az 1998-as választásokra már az akkori ellenzék vette át a Hotel Sunlightot, a Fidesz országos választmánya rendszeresen tartott üléseket itt. 1996-ban a Fidesz-frakcióhétvégéjén például a „tovább süllyedő életszínvonal, a szegényedő pályakezdő munkanélkülik és a Bokros-féle furmányos adóterhek” voltak a fő témák, illetve

„megtudhattuk, miről fog szólni a Szájer és a Deutsch, mint frakcióvezető, illetve alelnök kivonatolt tájékoztatása a sajtó, pontosabban a nyilvánosság elvetemülten kíváncsi rétegeinek. ”Mi már akkor megmondtuk.„ Legtöbbször ez hangzott el a két, még ifjonti politikustól.”

- írta a Kurír. 1997-ben pedig Szájer József számolt be itt „a Fidesz jövőjéről”, míg a párt ekkor döntött arról is, hogy szövetségre lépnek-e. „A Hotel Sunlightban megtartott tanácskozás napirendjén a parlamenti képviselőcsoportban történt változások, a ‘98-as költségvetési tervezetről alkotott pártvélemény és a népszavazással kapcsolatos testületi állásfoglalás kialakítása szerepelt.” A Fidesz első győzelme után is jelentős helyszín maradt a párt számára a Sunlight, 2000-ben például itt tartott sajtótájékoztatót Pokorni Zoltán oktatási miniszter is.

A hotel bontási állapota 2021. január elején – Fotó: Rostás Bianka / Telex

Szalay doktor belétől a sakkszállón át

A gigantikus rendezvényközpontként is funkcionáló Hotel Sunlightnak nem a politika volt az egyetlen kenyere. A ‘90-es években rendeztek itt például katonai minőségügy kérdéseiről szóló konferenciát, gobelinkiállítást, ökölvívó évnyitó bulit Papp Lászlónak és Kovács Istvánnak, német-magyar pszichoanalitikus találkozót, de még a Budapesti Tájfutók Szövetségének elnöke, „Svarc bácsi” is itt tartotta a szülinapját. A Sunlightban több termet is bérelhettek az arra vágyók, napi áron 15-30 ezer forintokért, az árak mondjuk időről időre emelkedtek.

1994-ben Nagy László sakkozó „megvalósította álmát és sakkszállodát létesített a Sunlight termeiben” egészen addig, amíg a szálló rá nem jött, hogy nagyobbat kaszálhat, ha sakkozók helyett másoknak adja bérbe a termeket: legalábbis a „sértett félnek” nevezett Nagy László így mesélt a történetről a Magyar Nemzetnek. A Sunlight egyébként szinte tényleg bármire kiadta a termeit, 1993-ban például itt rendezték meg a „klasszikus és homeopátiás konferenciát”, a hotel alagsorát úgynevezett „orvosok” rendezték be úgynevezett „rendelőkké”, hogy aztán íriszdiagnosztika segítségével beszélhessenek belekről.

A különös rendezvények és a konferenciák sorozata azonban 2006-ban megszakadt, amikor az iparszövetség megvált az épülettől. A svábhegyi szállók két-három csillaga ekörül kezdett hanyatlani. A szomszédos hotelekkel, például a 188 szobás Hotel Olimpiával (ezt az 1972-es müncheni olimpiára építették meg) együtt jó struktúrában tudott működni a Sunlight is, de ahogy azt a Heti Válasz írja, az Olimpia halála magával hozta a közeli Hotel Normafa, illetve a Sunlight végét is. Az Olimpiát 2002-ben hirdették meg eladásra, 2018-ban pedig lebontották, helyére park épült. A Hotel Sunlight a Quaestorhoz került, hogy aztán évekig rohadjon, idegesítse a szomszédokat a benne tartott illegális rave-partykkal, végül pedig visszabonthassák, hogy aztán luxusapartmanokká alakuljon.