3000 éves bronzkori maradványt találtak Baja környékén
2020. december 31. – 13:43
Páratlan bronkori leletről számolt be a bajai Türr István Múzeum a Facebookon: mint írják, egy Baja melletti település határában földművelés alatt álló területen bukkantak rá a múzeum régészei és külső munkatársai egy – feltehetően – női sírra, benne egy emberi maradvánnyal és több ékszerrel. A szakemberek épp a területet vizsgálták át műszerekkel is, amikor egy pontban a műszerek közvetlenül a szántás alatt határozott jelet észleltek. Később kiderült, hogy egy pár széles lábtekercset fedeztek fel.
Hogy megelőzzék a helyszín roncsolását, fontosnak tartották még 2020-ban az ún. mentőfeltárást. Így találtak rá az igen gazdag, több mint 50 ékszert tartalmazó, érintetlen bronzkori, feltehetően női sírra. Bár az ékszerek külön-külön már ismertek a régészek számára főképpen kincsleletekből és egy-két típus néhány csontvázas sírból, de ilyen gazdag együttesben, viseleti szempontból is jól rekonstruálható módon még nem kerültek elő. A beszámoló szerint a háton fekvő, nagyon rossz megtartású csontvázat beborították a bronz leletek.
A vállán két sarlós tű rögzítette egykori köpenyszerű ruháját. Nyakában nagyméretű átfúrt, félgömb alakú (talán borostyán) gyöngyöt és két tengeri kagylót viselt. Mellkasán félkörívben elrendezve (vagy nyaklánc, vagy ruhát díszítő ékszerekként) több koncentrikus bordákkal díszített tüskés csüngő feküdt, körülöttük hosszúkás spirálgyöngyök. Karjai a test mellett kinyújtva pihentek. Mindkét csuklóján széles bordázott karperec, és minden egyes ujján egy-egy kettős spirállal díszített gyűrűt viselt. Az egymás mellett párhuzamosan fekvő lábán a bokák felett nagyméretű bronz lábtekercseket viselt. Elsősorban a jobb lába körül rengeteg tüskés bordázott korongcsüngő volt látható. A lábak alatt egy kisbögre, két csiga és egy tojás alakúra csiszolt kő feküdt.
A leletek alapján a sír a bronzkor második felében, feltehetően Kr.e. 1400 és 1200 között kerülhetett földbe (vagyis kb. 3200-3400 évvel ezelőtt), de pontosabbat a tárgyak restaurálása után tudnak majd mondani. A területen ekkortájt egy ún. Halomsíros kultúra néven számontartott népcsoport lakott. A múzeum Facebook-bejegyzése szerint a lelet egyedülálló a szakma számára is, ezek a viseleti tárgyak ugyanis elsősorban kincs- vagy depóleletekben fordulnak elő, használatukról, pontos viseleti elrendezésükről csak feltételezések vannak. A leletek restaurálása és konzerválása után a múzeum állandó kiállításában lehet majd megnézni a sír tartalmát.
