A Nemzetközi Büntetőbíróság kapja idén a Szaharov-díjat
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) és tisztviselői kapják idén az Európai Parlamentnek (EP) a gondolatszabadságért, az emberi jogok védelméért járó Szaharov-díját – írja az MTI az EP közlése alapján.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a bejelentéskor hangsúlyozta, a díjjal az EP a bíróság meghatározó munkáját ismeri el a nemzetközi jog és az igazságosság érvényre juttatásában. „A díj elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját, beleértve a nyomozásokat, a vádemeléseket, a tárgyalásokat, illetve az elfogatóparancsok kibocsátását vagy kiadásuk engedélyezését” – írták a díj odaítélésének indoklásában.
Az indoklásban az áll, a Nemzetközi Büntetőbíróság kulcsfontosságú szerepet tölt be a büntetlenség elleni globális küzdelemben, és bíráskodása révén arra törekszik, hogy felelősségre vonja a bűncselekmények elkövetőit, valamint segítsen megelőzni a bűncselekmények megismétlődését. Feladata, hogy kivizsgálja a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekményekkel – népirtással, háborús bűncselekményekkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel vagy agresszió bűntettével – vádolt személyek ügyeit, és indokolt esetben bíróság elé állítsa őket.
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság a Római Statútumot – azaz az ICC-t létrehozó 2002-es szerződést – aláíró államokban elkövetett bűncselekményeket vizsgálja. Az ICC befolyása még a tagjai körében is korlátozott, nem kényszerítheti őket például az ítéletei végrehajtására. A bíróság 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, miután a szervezet megállapította, hogy az orosz elnököt közvetlen és személyes felelősség terheli azokért a bűncselekményekért, amelyeket az orosz erők vagy ahhoz kötődő csoportok követtek el Ukrajnában – az elfogatóparancsot annak ellenére adták ki, hogy az ICC joghatósága nem terjed ki Oroszországra.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2024 májusában elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen is háborús bűncselekmények miatt. Az izraeli kormányfőt a bíróság többek között a gázai civil lakosság szándékos éheztetésével vádolta meg.
Az Orbán-kormány tavaly tavasszal jelentette be, hogy kezdeményezi Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ezt a döntést pedig a parlament fideszes többsége nem sokkal később meg is szavazta. Amikor tavaly áprilisban hivatalos látogatásra érkezett Budapestre az ICC-által körözött Benjámin Netanjahu, nem tartóztatták le, pedig a nemzetközi jog szerint ICC-tagként erre Magyarország köteles lett volna.
Magyarország kilépési folyamata júniusban ért volna véget, de Magyar Péter már korábban jelezte, hogy a Tisza-kormánynak az a célja, hogy bennmaradjon az ICC-ben. Május végén a parlament meg is szavazta, hogy visszavonják Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata október elején, néhány órával azután vezetett be szankciókat az ICC ellen, hogy az ICC egyik korábbi bírájának, Navi Pillay dél-afrikai jogásznak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat. „Trump elnök soha nem fogja megengedni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság amerikai állampolgárok ellen indítson büntetőeljárást” – jelentette ki Marco Rubio külügyminiszter. Erre egyébként az ICC nem is lenne jogosult, a Római Statútumot ugyanis az Egyesült Államok sem írta alá. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas október 20-án arról beszélt, az ICC „aláaknázása téves, ellentétes az európai érdekekkel, és több mint 120 olyan országgal megy szembe, amelyek közösen hozták létre a bíróságot”, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a szankciókat.
A gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat 1988-ban alapította az EP. Az Andrej Szaharov szovjet tudósról és politikai disszidensről elnevezett díjjal évről évre olyan személyeket és szervezeteket tüntet ki, akik, illetve amelyek sokat tettek az emberi jogok védelméért. Az európai parlamenti képviselők és képviselőcsoportok minden év szeptemberében állítanak jelölteket, a nyertest az Európai Parlament házbizottságaként működő Elnökök értekezlete választja ki októberben, az EP strasbourgi plenáris ülésén. A díjat az EP decemberi plenáris ülésén adják át Strasbourgban. A díjjal 50 ezer euró (mintegy 20 millió forint) jutalom is jár.
Tavaly Andrej Pacsobut belarusz és Mzia Amaglobeli grúz újságíró kapta, a díjat azonban egyikük sem tudta átvenni, mert börtönben ülnek. 2024-ben a venezuelai ellenzék, 2023-ban Mahsza Amini és az iráni nőjogi mozgalom, 2022-ben pedig az ukrán nép kapta a Szaharov-díjat. 2021-ben az akkor még börtönbüntetését töltő Alekszej Navalnij kapta az elismerést, helyette a lánya vette át.
A Nemzetközi Büntetőbíróság csütörtökön közleményt adott ki, amelyben tisztviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy a díj átadása olyan időszakra esik, amikor a bíróság és munkatársai példa nélküli kihívásokkal néznek szembe, beleértve azokat a szankciókat is, amelyek célja a bíróság megbízatásának ellehetetlenítése. „E körülmények között a Szaharov-díj különös jelentőséggel bír: megerősíti a független igazságügyi intézmények, valamint a nemzetközi jog érvényesüléséért dolgozók munkájának fontosságát. Rámutat arra, hogy elengedhetetlen a folyamatos nemzetközi együttműködés és támogatás, amely lehetővé teszi a bíróság számára, hogy megbízatását függetlenül és pártatlanul lássa el az igazságosság, valamint a legsúlyosabb bűncselekmények áldozatainak szolgálatában” – fogalmaztak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság kapta az elismerést, és azt írta: a bíróságnak szabadon, függetlenül, nyomásgyakorlástól és megfélemlítéstől mentesen kell végeznie a munkáját.
