Az USA szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, miután a testület egyik korábbi bírája megkapta a Nobel-békedíjat

Szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen Donald Trump amerikai elnök kormányzata pénteken, néhány órával azután, hogy a testület egyik korábbi bírájának, Navi Pillay dél-afrikai jogásznak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat. Navi Pillay 2003 és 2008 között a Nemzetközi Büntetőbíróság fellebbviteli tanácsának bírája volt. António Guterres ENSZ-főtitkár közleményében kijelentette, hogy Navi Pillay Nobel-békedíjával mindazok előtt tisztelegnek, akik a nemzetközi jog betartatásán és védelmén dolgoznak.

„Trump elnök soha nem fogja megengedni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság amerikai állampolgárok ellen indítson büntetőeljárást” – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Reuters hírügynökség által a hivatalos bejelentés előtt megismert közleményben. Hangsúlyozta továbbá, hogy

a szankciók bevezetésével megtiltják a pénzügyi tranzakciókat a „törvénytelenül működő bírósággal”, elvágják annak pénzügyi forrásait, és megbénítják a működését.

A Nemzetközi Büntetőbíróság hónapok óta számított arra, hogy Washington az egész intézmény ellen szankciókat vezethet be: a felkészülés részeként számítógépein a Microsoft programjait nyílt forráskódú szoftverekre cserélte, és új megállapodásokat kötött banki, valamint egészségbiztosítási szolgáltatásokra.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság vagy felhagy a fenyegetőzéssel, vagy mi vetünk véget a működésének” – jelentette ki Rubio. Felszólította az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy fékezzék meg a testületet, emlékeztetve arra, hogy közülük sokan csatlakoztak a testületet létrehozó egyezményhez, miközben védelmükben az amerikai hadseregre támaszkodnak.

A Nemzetközi Büntetőbíróság példa nélküli lépésnek nevezte és elutasította a bejelentett amerikai szankciókat. Közleményükben hangsúlyozták, hogy az amerikai intézkedés egy független igazságügyi szervet vesz célba. Kísérletet jelent az igazságszolgáltatás menetének akadályozására, valamint arra, hogy hátráltassa a bíróságot rendeltetésszerű működésében, továbbá támadás a jogállamiság és a nemzetközi jogrend alapjai ellen.

Véleményük szerint az intézkedés célja a bíróság működésének megzavarása, a bíróságnál dolgozók vagy azzal együttműködők megfélemlítése, az igazságszolgáltatás menetének akadályozása, valamint a bíróság működésének hátráltatása.

Az Európai Bizottság reagálásában sajnálatosnak nevezte az amerikai szankciók bevezetésének szándékát, és támogatásáról biztosította a Nemzetközi Büntetőbíróságot annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is hatékonyan működhessen.

Az EU készen áll arra, hogy megtegyen minden szükséges intézkedést, hogy a bíróság elvégezhesse munkáját mind a háborús bűncselekmények, mind az emberiség elleni bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén, mind pedig az uniós szereplők érdekeinek védelme érdekében az egységes piacon belül – tették hozzá.

Brit kezdeményezésre több nyugati ország közös nyilatkozatban ítélte el pénteken az Egyesült Államok által a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen bejelentett szankciókat. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete, az Amnesty International pénteki londoni felhívásában globális ellenállást sürgetett a szankciókkal szemben.

Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Kanada és Japán közölte, hogy továbbra is megingathatatlanul kiáll az ICC függetlensége, pártatlansága és integritása mellett. A hét ország sajnálatosnak tartja és erőteljesen ellenzi az amerikai kormány szankcióit.

Elfogadhatlannak nevezte a lépést pénteken az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk is, és felszólította a nemzetközi közösséget: ne engedje, hogy ezeknek az intézkedéseknek megfélemlítő hatása legyen a bíróság munkatársaira, illetve elrettentsen bárkit az intézménnyel való együttműködéstől.