Von der Leyen: A szankciók maradnak, amíg Oroszország be nem fejezi a háborút

A szankciók maradnak, amíg Oroszország be nem fejezi a háborút – jelentette ki Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke utalt rá, hogy az oroszok már az Ukrajna elleni 2022-es inváziójuk előtt korlátozták a gázáramlást. „Oroszország nem megbízható energiaellátó, mert –

a mi tapasztalataink szerint – bármikor fegyverként használhatja az energiafüggőségeket, hogy másokat zsaroljon. Ez egy olyan tanulság, amit Európa biztosan nem fog elfelejteni.”

Von der Leyen azután beszélt erről az Európai Parlament (EP) ülésén, hogy Donald Trump orosz dízelt engedett a világpiacra, és felfüggesztette az Oroszországot célzó új szankciós csomagot.

Az Európai Bizottság elnöke úgy látta, valódi energiaunió kell, hogy ne pazarolják el például a közös vásárlásokban és összeköttetésekben rejlő lehetőségeket.

A gazdasági kapcsolatoknál is a függőségek csökkentéséről beszélt. A múlt heti EU-csúcsot megvitató ülésen elismételte, hogy erre külön, cégekre szabott eszközt fognak javasolni. Kína először az EU-val egyezett meg arról, hogy visszafogja többek között a hibridautók exportját, ami egy év alatt a háromszorosára nőtt, de egy ágazati megállapodás nem orvosolja a strukturális egyensúlytalanságot – jelezte, hogy folytatják a tárgyalásokat.

A migrációnál sem lehetnek kiszolgáltatottak, hogy Ceutához hasonlóan állami vagy nem állami szereplők szándékosan tömegeket indítsanak az EU-ba, Oroszország és Belarusz is fegyverként használta a migrációt. Az ilyen esetekre év végéig egy vészhelyzeti rendszert állítanak fel. „Mindenekelőtt az európaiaknak kell eldönteniük, ki léphet az uniónkba, és milyen körülmények között – nem az ellenfeleinknek.”

Gál Kinga, a Patrióták Európáért frakció frissen megválasztott társelnöke szerint „Ceutától a nyugat-európai nagyvárosokig egy mélyülő civilizációs válság egyre súlyosabb jeleit látjuk. Ez az elhibázott migrációs politika egyenes következménye” – jelentette ki, miután hétfőn még a saját frakciója is csak a szélsőbaloldalra utalt a francia, olasz és belgiumi tüntetésekről, zavargásokról szóló vita címjavaslatában.

„Ahogy a migrációs, úgy a gazdasági kihívásokra sem adott érdemi választ a legutóbbi uniós csúcs: a magas energiaárakra, a csökkenő életszínvonalra, a vállalkozások kilátástalanságára” – jelentette ki a Fidesz–KDNP EP-küldöttségének elnöke.

Pénteken „mi, magyarok, az 1956-os forradalom 70. évfordulójára emlékezünk. 2006-ban, akkor méltatlanul az ötvenedik évfordulóhoz, az akkori baloldali kormány durva rendőri erőszakkal lépett fel a békés megemlékezőkkel szemben. Idén, méltatlanul az évfordulóhoz, újra politikai foglyok vannak Magyarországon.”

Varga-Bajusz Veronikára utalva „legutóbb egy egykori államtitkárt, háromgyermekes édesanyát börtönöztek be abszurd vádak alapján. Megfélemlítés a cél. Visszamenőleges hatállyal az ellenzéki politikusokat megfosztották a választásokon való indulás jogától” – jelentette ki, feltehetően a 12 éves mandátumkorlátozásra utalva. „A legnagyobb ellenzéki párt szervereit lefoglalták. Magyarországon éppen a kommunista időket idéző önkény épül.” Az október 23-i megemlékezések miatt – számos ország vezetőjéhez hasonlóan – Budapestre utazó von der Leyennek, valamint az állam- és kormányfők testületét elnöklő António Costának azt üzente: jó, ha a látogatásukkor „mindezzel tisztában vannak”.

Lakos Eszter, az Európai Néppárt kedden megválasztott alelnöke arra figyelmeztetett: „megfizethető energia nélkül nincs versenyképesség Európában”, ezt a csúcson is hangsúlyozták Magyar Péterék. A tagállamok „nem egyenlő feltételekkel indulnak. Az energiaárakat a földrajzi adottságok, az ipar súlya és a meglévő infrastruktúra is alakítja. Ezeken pedig nem lehet csak úgy egyik napról a másikra változtatni.”

A Tisza Párt EP-küldöttségének vezetője hangsúlyozta: a visegrádi négyek (köztük Magyarország) itt kifejezetten hátrányban vannak: többnek nincs tengerpartja, és ahhoz is komoly beruházások kellenek, hogy több forrásból jöjjön energia. Nekik egy világszintű „energiaválság közepén több uniós támogatásra és nagyobb költségvetési rugalmasságra van szükségük. Az EU-s szabályozásoknak nem növelni, hanem csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket, és ez az energetikára is igaz.”