Szemkilövés, gyújtogatás, uszítás – mindenki mást emelt ki az erőszakba torkolló francia tüntetésekből Strasbourgban

Szokatlanul indult az Európai Parlament (EP) hétfői ülése Strasbourgban. Önmagában nem lett volna különösebben rendkívüli, hogy közvetlenül a kezdéskor adnak hozzá a napirendhez egy új vitát, az viszont ritka, hogy négyféle címmel is próbálkozzanak a frakciók, és mutatta, mennyire máshogy látták, mi történik Franciaországban.

Bár Magyarországon fideszes politikusok mellett Magyar Péter is a migrációra utalt a fosztogatásokba és gyújtogatásba torkolló tüntetések mögött, még a Patrióták Európáért (PfE) frakció címváltozata is csak a szélsőbaloldalra utalt közvetlenül.

Hiába érvelt külön a csoport, amelyben a Fidesz és a Nemzeti Tömörülés képviselői ülnek – utóbbi a felméréseket vezető Marine Le Pent indítja a 2027-es francia elnökválasztáson. A „Szélsőbaloldali uszításra kiújult zavargások és erőszak, valamint az európai polgárok és örökség védelme” cím nem kapott többséget. A szocialisták megélhetési válságot kiemelő változata, valamint a szélsőbaloldalé sem nyert, amely a kormány felelősségét és a tiltakozók jogos igényeit hangsúlyozta.

Végül a jobbközép Európai Néppárt és az euroszkeptikus-konzervatív ECR közös javaslata győzött. („Franciaország, Olaszország és Belgium: a szélsőbaloldali csoportok legutóbbi demokráciaellenes erőszakja, annak következményei a közrendre és a tiltakozás legitim jogára”.)

François-Xavier Bellamy néppárti vezérszónok egy montpellier-i boltost idézett arról, hogyan támadtak rá, és hiába küzdött, tönkretették az üzletét, ő pedig megsérült és kórházba került. Ez nem baleset volt, nem időjárási vagy égből pottyant jelenség, hanem szerinte hónapok óta olyanok szították a szélsőbaloldalról, mint Jean-Luc Mélenchon elnökjelölt. A demokrácia az erőszak elutasításával kezdődik – jelentette ki.

Christophe Clergeau szocialista képviselő hiányolta Bellamy beszámolójából az olyanokat, mint akinek a szemét lőtték ki vagy rendőrségi könnygázgránát miatt veszítette el a kezét. Tüntetők és rendőrök százai sérültek meg, városokra hoztak pusztulást a zavargók. A jobbközép és a szélsőjobboldal ma egyesült az EP-ben, és együtt öntenek olajat a tűzre – jelentette ki. 800 ezren tüntettek békésen, a rendőröknek biztosítaniuk kellene a tiltakozási jogukat, de nem ez a helyzet. További káoszhoz és zavarhoz vezetett, hogy tüntetéseket akadályoztak meg – vélte a szocialista politikus.

Matthieu Valet a PfE-ből többek között a limoges-i városháza felgyújtását és a francia köztársaságot jelképező alak, Marianne marseille-i szobrának megrongálását hozta példának arra, amit a szélsőbaloldal barbárságának tartott. A megszégyenített kereskedőknek, tűzoltóknak és rendőröknek köszönhetően Franciaország így is állva maradt, de utóbbiakról szerinte egy szót sem szóltak a GUE/NGL-ből, emiatt a francia társelnöküket, Manon Aubryt kérte számon.

Aubry visszautasította, hogy ők rombolnák a demokráciát. Szerinte épphogy védik azt, mert a tüntetők mellé állnak, akiket a hétvégén akadályoztak a jogaik gyakorlásában. Hiányolta, hogy Valet ugyan elítélte a javak elleni erőszakot, de az emberi élet ellenit nem. A boltok ablakát meg lehet javítani, de a megvakított szemet vagy az elveszített kezet nem. A kormányt és a szélsőjobboldalt tartotta felelősnek a zavargásokért. Nem kijárási tilalommal és a tiltakozások felfüggesztésével, hanem a mély düh okainak kezelésével lehet rendet tenni – jelentette ki.