Nemzeti érdekre hivatkozva Trump felfüggesztette az Oroszországot célzó új szankciós csomagot
Két nappal a végrehajtási határidő lejárta előtt elnöki rendelettel felfüggesztette Donald Trump azt a széles körű, Oroszország elleni szankciós csomagot, amit ő írt alá egy hónappal korábban, írja az AP hírügynökség. Indoklásként az amerikai elnök annyit közölt a Kongresszussal, hogy a felfüggesztés az Egyesült Államok érdekét szolgálja. A Fehér Ház egyelőre nem adott részletes magyarázatot arról, miért volt szükség a felfüggesztésre.
A törvény célja eredetileg az volt, hogy fokozza a nyomást Oroszországra a 2022-ben megkezdett ukrajnai inváziója miatt. Elemzők szerint az amerikai időközi választások előtt néhány héttel – amin a republikánusok a Kongresszus mindkét házában meglévő szűk többségük megtartásáért küzdenek – az új intézkedések azzal a kockázattal járhattak volna, hogy még tovább emelik az olajárakat, miközben az amerikaiak már így is megnövekedett költségekkel néznek szembe, amik nagyrészt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja miatt alakultak ki.
A javaslat értelmében 30 napon belül akár 100 százalékos vámot vetett volna ki minden olyan árura, amit az Egyesült Államokba az orosz nyersolaj vagy gáz öt legnagyobb importőrétől, valamint bármely olyan országból hoztak be, ami a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül vásárolt olajat vagy gázt, vagy Oroszország szankciók alól való kitérését segítő öt legfontosabb ország közé tartozott. Azok az országok, többek között Kína és India, amik az orosz olaj legnagyobb vásárlói közé tartoznak, aggodalmukat fejezték ki a tervezett szankciós csomagról.
A törvényjavaslatot Lindsey Graham szenátorról nevezték el, aki idén júliusban halt meg. Graham Trump közeli szövetségesének számított, és régóta szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszország ellen. Halála után a Kongresszus mindkét házában nagy, kétpárti többséggel fogadták el a csomagot.
A demokraták élesen bírálták a lépést. Richard Blumenthal szenátor, a törvény társszerzője szerint a döntés nem nemzetbiztonsági okokból született, hanem Putyin érdekeit szolgálja.
A mentesség mindaddig hatályban marad, amíg Trump vagy legfőbb tisztviselői úgy nem döntenek, hogy további intézkedésekre van szükség.
A szankciós csomagtól való visszatáncolásnak voltak már előjelei az elmúlt napokban. Trump október elején arról posztolt, hogy egy rendkívül sikeres megbeszélésen van túl Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és megállapodtak, hogy az oroszok több mint 300 ezer tonna dízelüzemanyagot szállítanak az amerikai és a globális piacra, további 500 ezer tonnát novemberben, majd közvetlenül utána még egymillió tonnát. Ezzel lényegében felrúgta az orosz energiahordozók exportjára vonatkozó amerikai szankciókat.
Később bejelentette az Ukrajna és Oroszország közötti energetikai tűzszünetet, ami Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meglepetésként érte, és az oroszok sem reagáltak rá, majd Trump megint nekiment Zelenszkijnek, hogy Ukrajnának új elnökre volna szüksége és felvetette, hogy megtagadhatja Ukrajnától az európai pénzből vett amerikai fegyverek leszállítását.
Azt is meglebegtette, hogy Ukrajnának ezután nem adnak át amerikai hírszerzési információkat, de később ebből visszatáncolt. Pár nappal később aztán egyik napról a másikra visszavágták az ukrán hadsereg hozzáférését Elon Musk műholdas rendszeréhez. Ennél nem egyértelmű, ki dönthetett, de Musk azt nyilatkozta: a lépés nem az ő hatásköre, hanem a Pentagoné, végül pedig Donald Trumpé. A Starlink korlátozása miatt az ukrán hadseregnek bevetéseket kellett elhalasztania.
Trump és Putyin alkujának hatásairól ebben a műsorunkban beszélgettünk:
