Kemény üzenet volt, ahogy egyik napról a másikra visszavágták az ukrán hadsereg hozzáférését Musk műholdas rendszeréhez
Sebességkorlátozás lépett életbe a SpaceX műholdas kapcsolatával működtetett termináloknál Oroszország és Ukrajna felett, és a katonai navigációs rendszer, a Starshield (Csillagpajzs) visszafogása legalább két napig tartott. A futurisztikus KRESZ-szabálynak tűnő változás valójában az orosz–ukrán háború legújabb váratlan fejleménye volt.
Az egész a háborút négy és fél éve elindító Oroszországnak kedvezett, mert akadályozza, hogy az ukrán drónok hatékony ellencsapásokat hajthassanak végre az orosz erők ellen a megszállt területeken és jelentősen nehezíti a támadó orosz drónok és rakéták elleni védekezést is.
Csütörtökön az Ukrainszka Pravda ugyan már arról értesült a védelmi minisztériumi forrásaitól, hogy a frontvonalon helyreállt a kapcsolat a drónokra szerelt terminálok és a műholdak között, de egyrészt már a két napig tartó változás is mutatja, milyen nagy hatással lehet a harcokra egy ilyen döntés, másrészt egyelőre nincsenek hírek arról, hogy mindenütt a korábbiakhoz hasonlóan működnek a terminálok.
Kijevben és Odesszában is orosz becsapódások voltak, a Fekete-tenger partján fekvő nagyváros mindhárom távhőközpontját találat érte, és több lakóház is megrongálódott. Bár sérültjei nincsenek a történteknek, a támadó drónok elleni védekezés hiányosságában szerepet játszhatott a műholdas kapcsolat korlátozása is.
Musk nem dönthetett Trump nélkül
Hogy pontosan ki rendelkezett a korlátozásról, az nem világos, a műholdhálózatot fenntartó SpaceX techmilliárdos tulajdonosa, az amerikai elnökkel ellentmondásos viszonyban – most éppen kibékülőben – lévő Elon Musk szerint ez nem az ő hatásköre, hanem a Pentagoné, végül pedig Donald Trumpé. „A Starshield tulajdonosa és üzemeltetője az Egyesült Államok kormánya. A sebesség vagy a felhasználás bárminemű korlátozása az amerikai haderő, végső soron az Egyesült Államok elnökének döntése” – írta.
Ugyanakkor Musknak sem kell a Fehér Házig mennie Volodimir Zelenszkij kritizálásáért: nem sokkal korábban egy bejegyzést reposztolt az X-en, amely arról szólt, hogy az ukrán elnök nem is akarja lezárni a háborút, mert akkor szembe kellene néznie az elnökválasztással.
Zelenszkij a helyzet súlyosságát érzékeltetve nem is óvatoskodott annak érdekében, hogy Trump egyébként is ingatag jóindulatát visszaszerezze.
A Piers Morgannek adott interjújában arra a kérdésre, hogy elárulva érzi-e magát, kijelentette: „Tulajdonképpen igen, de a helyzet kicsit bonyolultabb annál, mintsem hogy csupán az érzelmeimről vagy az érzéseimről legyen szó.” Szerinte Trump lényegében az agresszor oldalára állt: „Sajnálatos, hogy elveszítünk egy erős partnert.”
Zelenszkij szerint Trump a másik oldalra állt négy és fél évnyi háború után, és ezzel azt kockáztatja, hogy végérvényesen megromlanak az ukrán–amerikai kapcsolatok, amit szerinte már eddig is nehezített, hogy Trump egyezséget kötött Vlagyimir Putyinnal, és az eddigi kemény szankciók egy részét feloldva engedélyezte, hogy Oroszország dízelolajat szállítson a nemzetközi piacra és Amerikába.
Az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy a Musk SpaceX vállalata által gyártott, de az amerikai kormány által felügyelt Starlink műholdas kommunikációs rendszert minden magyarázat nélkül úgy korlátozták, hogy már nem tett lehetővé 100 mérföld/óránál (160 km/h) nagyobb sebességet. „Biztos vagyok benne, hogy tudták, mit tesznek, abszolúte. Hiszen éjjel egy óra volt, a Starlinket pedig a SpaceX és az Egyesült Államok blokkolta. Ez a döntés rengeteg emberi áldozattal jár majd, természetesen emberek fognak meghalni” – mondta Zelenszkij a Piers Morgannek adott interjújában.
De mit jelent a sebességkorlátozás?
A SpaceX által 2018-tól fokozatosan kiépített, alacsony, 550 kilométeres magasságban telepített műholdhálózat, a Starlink a földi internetszolgáltatók alternatívájaként indult, de kiemelt szerepe lett a civil infrastruktúrát pusztító orosz–ukrán háború során ukránok millióinak internetes kapcsolattartásában.
A cég egy ideig ingyen is nyújtott Ukrajnában szolgáltatást, később Lengyelország és az Egyesült Államok is finanszírozta ennek fenntartását. Közben az ukrán hadsereg és még több civil adakozásból szerzett be sok tízezernyi Starlink-terminált, de nemcsak az egymás közötti kommunikációra, hanem a katonai védekezésre és támadásra. Ugyanis, ahogy a drónok egyre fontosabbakká váltak a háborúban, úgy a műholdhálózat ezzel kapcsolatos katonai funkciója is megnőtt, mivel a harci drónokra szerelt terminálok révén biztosított műholdas kapcsolat pontosabb navigációt és hatékonyabb célba juttatást tett lehetővé.
2024-től a SpaceX belekezdett a katonai navigációs célra kifejlesztett műholdak telepítésébe is, ez lett a Starshield fantázianevű rendszer, amely technológiai értelemben nem különbözik a Starlinktől.
A terminál fogadja és továbbítja a műhold révén meghatározott helyzetéről szóló adatokat, így a földi irányítás jól nyomon tudja követni és szükség esetén módosítani is tud a drónok útvonalán. Szerdán az ukrán hadsereg azzal szembesült, hogy a terminálok és a műholdak közötti kapcsolat megszűnik, ha a drón óránként 160 kilométernél gyorsabban halad. Ez messze alatta van az akár 500 kilométeres óránkénti sebességre is képes sugárhajtású drónok teljesítményének, azaz támadáskor könnyen likvidálható célpontokká válnak, védekezéskor pedig nem elég gyors a légvédelem az orosz drónok vagy rakéták likvidálásához.
Musk az oroszokat egyszer már lekapcsolta
Korábban az orosz hadsereg már megtapasztalta, hogy mit jelent a rendszer lekapcsolása: idén februárban Ukrajna a SpaceX-nél elérte – részben az azóta a tömeges tiltakozások ellenére menesztett védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov közbenjárására –, hogy az ország területén csak azok a terminálok működjenek, amelyeket egy külön erre a célra létrehozott oldalon regisztrálnak és óránként 90 kilométeres sebességnél gyorsabban változtatják helyzetüket.
Amíg nem blokkolták ezeket a hozzáféréseket, az orosz drónok nemcsak egyre pontosabbak lettek, de a hatótávolságuk is nőtt. Ez persze az orosz erők hiányosságait is megmutatta, hiszen azért használták ezt a lehetőséget, mert hasonló navigációt lehetővé tévő saját rendszerük erre nem volt, bár az „orosz GPS”, a Glonassz műholdjai bizonyos fokig erre is alkalmasak.
Trump és Putyin dealje áll a döntés mögött?
A 160 kilométeres sebességnél meghúzott határ közvetlen következményeit már érzékelte is Ukrajna, nem csak a már említett szerdai, Kijevet és Odesszát ért orosz drón- és rakétatámadásokban, hanem saját, orosz célpontok ellen végrehajtani tervezett akcióinál is, amelyeket részben le kellett fújniuk.
Pedig Ukrajnának épp az az egyik ütőkártyája, hogy drónjai révén már képes mélyen az orosz hátországban, akár Moszkva és Szentpétervár közelében is csapásokat végrehajtani, legyen szó a Wildberries online áruház hatalmas raktárairól, az orosz internet fenntartásában kulcsszerepet játszó Yandex szerverközpontjairól, vagy a hosszabb ideje célpontot jelentő olajfinomítókról.
Az oroszországi területen lévő csapásoknál egyébként Ukrajnának nem volt hozzáférése a Starlinkhez, bár Zelenszkij a nyár folyamán kérte Trumpot, hogy ezt is tegye lehetővé, mert akkor hatékonyabban tudnának végrehajtani nagy hatótávolságú támadásokat. A hozzájárulást azonban nem kapta meg az amerikai elnöktől.
Sőt, a múlt héten olyan fordulatot tett Trump, amely alapján tulajdonképpen nem is annyira váratlan a terminálokra vonatkozó sebességkorlátozás: az amerikai és az orosz elnök megállapodtak, hogy Oroszország több százezer tonna dízelt dobhat a világpiacra, így részleges felmentést kap az exportját 2022 óta korlátozó amerikai szankciók alól. Trump ettől a megdrágult üzemanyag árának csökkenését várja a közeledő november 3-i félidős választás előtt. Ezen nem kizárt, hogy a törvényhozás mindkét házában a demokraták kerülnek többségbe. A mennyiségében elenyésző, de Putyint helyzetbe hozó, Zelenszkijt ismét nyomás alá helyező amerikai lépésről itt olvashat bővebben.
Az amerikai elnök aztán arról értesítette a világot, hogy Ukrajna és Oroszország energetikai tűzszünetről kötött megállapodást – igaz, erről a két fél semmit sem tudott. Zelenszkij egyébként közölte, hogy ő készen áll egy ilyen tűzszünetre, amennyiben az oroszok felhagynak az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával. Moszkva érdemben nem reagált, bár Trump mindig is elnézőbben kezelte, ha Putyin lesöpörte a javaslatait az asztalról.
Trump most is inkább Zelenszkijnek szólt be, mondván, új elnököt kellene beszereznie Ukrajnának, mert a mostani képtelen a békekötésre, és felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokkal, mert amiatt szaladt fel a dízel világpiaci ára. Valójában sokkal inkább a Trump által elindított, Irán elleni háború következtében, amelynek nyomán a Hormuzi-szoros részlegesen zárva van, nagyban korlátozva a kőolaj és a finomított termékek kijutását a világpiacra a Perzsa-öbölből. Erről itt írtunk bővebben.
Ukrajna újrakezdi az orosz energialétesítmények elleni támadásokat
Trump húzásait Zelenszkij és az európai vezetők is kritizálták, de a Politico egy korábbi cikke már megjegyezte, hogy az ukrán elnök – aki talán Trump félidős meggyengülésében bízva szólalt meg keményebben – talán nem méri fel eléggé, hogy „mennyire veszélyes lehet egy sértett Trump”. Nem zárható ki, hogy a drónok termináljainak lassítása ennek a sértettségnek a jele, de legalábbis világos üzenet volt az ukránoknak.
Az ukrán elnök azzal is vádolta az Egyesült Államokat, hogy visszatartja az orosz csapásokkal kapcsolatos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával, amivel nyomást akar rájuk gyakorolni, hogy továbbra se támadják az orosz létesítményeket. Zelenszkij szerdán bejelentette, hogy az amerikai kérésre három napja tartó szünet után
felújítják a támadásaikat az orosz olajfinomítók ellen – ezeket eddig is a Starlink nélkül oldották meg –, miután az orosz fél folyamatosan támadta az ukrajnai energetikai hálózatokat.
Csütörtökre virradóra az orosz fél már a Moszkvához közeli Rjazany olajfinomítóját ért becsapódásról számolt be, amelyet az orosz jelentések szerint nem egy sikeresen célt ért, hanem egy likvidált ukrán drón roncsa okozott. Kérdés, hogy így van-e, az bizonyos, hogy a nagy lángokkal járó becsapódást elhallgatni nem lehet, így árnyalni csak azzal tudják, ha az orosz légvédelem eredményességét teszi mellé a lényegében teljes egészében állami kontroll alá vont sajtó.
