A strasbourgi emberi jogi bíróság is vizsgálja az ukrán pénzszállítók ügyét

Befogadta az ukrán pénzszállítók ügyét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), összesen hat ügyben indult eljárás a pénzszállítók magyarországi fogvatartásával kapcsolatban – számolt be a Suspilne ukrán állami hírügynökség az Oscsadbank közlése alapján.

A felperesek azt állítják, hogy kínozták és illegálisan tartották fogva őket Magyarországon, ezzel a magyar bűnüldöző szervek megsértették az Emberi Jogi Egyezmény kínzás tilalmáról, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról szóló cikkeit.

Az ukrán takarékbank álláspontja szerint az, hogy az EJEB elfogadta a panaszt és eljárást indított, arra utal, „hogy megalapozott a jogi álláspont, az ügynek jogi kilátásai vannak, és a Bíróság szándékában áll az ügyet érdemben vizsgálni.”

Az ukrán pénzszállítók tanúvallomásait a 444 szerezte meg. „Amikor levették rólam a golyóálló mellényt, akkor ráléptek a fejemre. Leguggolt mellém valaki, és a fejemre térdelt” – emlékezett vissza az egyikük. Egy korábbi sajtótájékoztatón azt is közölték, hogy a pénzszállítókat elfogásuktól 29 órán keresztül bilincsben és csuklyában tartották, illetve egyikük életmentő orvosi beavatkozás alatt állt.

Nemrég írtuk meg, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség öt embert gyanúsít az aranykonvoj-üggyel összefüggésben. Még júniusban Hajdu János egykori TEK-es főigazgatót hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének elkövetésével gyanúsították meg. Hajdu nem ismerte el a bűncselekményt. Nemrég az is kiderült, hogy három rendőrjárőr is gyanúsított az ügyben.

Az aranykonvoj-ügy

A Terrorelhárítási Központ kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárságú pénzszállítót, és lefoglalták a furgonjaikban lévő több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást pénzmosás gyanújával. Az ügyvéd és az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.

Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.

Júniusban a Telex írt arról először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – mondták a Telexnek az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források.