Az EP jelentéstevője is megszólalt a magyar feltételességi eljárásról, de ő másért felel

El kell ismerni a haladást Magyarországon, de az eurómilliárdokat csak megvalósított reformokra szabad odaadni, figyelmeztetett szerdán Tineke Strik. Az Európai Parlament (EP) képviselője azután adott ki egy közleményt, hogy az Európai Bizottság javasolta: szüntessék meg a 4,2 milliárd eurót (mostani árfolyamon több mint 1500 milliárd forintot) befagyasztó feltételességi jogállamisági eljárást.

Strik elvárta, hogy az Európai Bizottság magyarázza meg, miért látta úgy, hogy az uniós költségvetésre leselkedő veszélyeket megfelelően kezelték, miközben még mindig tartanak olyan fontos reformok, mint például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kivezetése.

Ahogy arról korábban is írtunk, a feltételességi eljárásban eleve nem várták el a kekvák megszüntetését, csak az átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáik kezelését. A Tisza-kormány első körben azokat a kekvákat szüntette meg, amelyek nem modellváltó egyetemek mögött állnak. A többiekre ideiglenesen bevezette azokat a reformokat, amelyeket az Európai Bizottság 2024 végén sorolt fel, és amelyeket utána meg sem próbált végrehajtani az előző kormány.

Kicsoda, bocsánat?

Strik véleményét több lap is átvette az MTI-n keresztül, például a Mediaworkshöz tartozó Világgazdaság „Erre nem számított Magyar Péter: fontos brüsszeli politikus támadt rá Ursula von der Leyenre, mert uniós pénzt adott Magyarországnak” címmel. A holland zöldpárti képviselő valamit valóban befolyásolhat közvetlenül, csak éppen nem a feltételességi eljárást, ahogy maga az EP sem.

Áprilisban, Magyar Péter választás utáni állami médiás interjújában ugyanezt játszották el, amikor „Brüsszel kétséges válaszaként” hivatkoztak Strik és egy másik EP-képviselő akkori szavaira. „Kicsoda, bocsánat?” – kérdezett vissza Magyar, arra utalva, hogy az EP nem vesz részt közvetlenül sem ebben, sem más eljárásban, amely uniós pénzt fagyaszt be. (Az interjúztató, Csete Beáta azóta az ellenzéki pártok szakértőinek fenntartott páholyban tűnt fel.)

Az eljárást a tagállami kormányokat képviselő Tanács szüntetheti meg, ahogy az elindításáról is ez a testület döntött 27-ből 25 igennel. Erre a bizottsági javaslat után alapesetben egy hónapja lesz. Strik közleménye erre utalva megjegyezte, hogy a Tanácsnak kell elemeznie a bizottsági javaslatot, és „elvárom, hogy a Parlamentet is teljes mértékben, részletesen informálják a feltételességi rendeletnek megfelelően”. (A jogszabály szerint az Európai Bizottságnak „minden intézkedésről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet”, de ennél szigorúbb kötelezettséget nem ír elő az EP felé.)

Striknek valóban van egy befolyásosabb pozíciója: ő felel az EP-ben jelentéstevőként a „hetes cikkes” magyar eljárásért. Ez az uniós értékekről szól, nem csak arról, hol veszélyeztetheti a jogállamisági helyzet az uniós forrásokat. Strik szerdai közleménye is utalt rá, hogy ez „szélesebb körű reformokat” igényel.

Ezt az eljárást az EP kezdeményezte, és egy korábbi példa alapján úgy tűnik, a képviselő-testület is szüntetethetné meg, valamint a továbblépésnél is lenne szerepe. A végén bizonyos uniós jogokat lehetne vele felfüggeszteni, de ennek még a közelében sincsenek, az eljárás 2018-as megindítása óta nem halad se előre, se hátra.

Strikkel májusban interjúztunk. Akkor azt mondta, a tervek szerint októberben egy EP-küldöttség érkezik Magyarországra. Az lesz „a tökéletes pillanat, hogy az érintettekkel egyeztessünk”: elégedettek-e azzal, ahogyan a dolgok a gyakorlatban működnek. „Talán ez vezethet a jelentésünkhöz egy visszavonási javaslattal.”