A napokban még jobban elmérgesedett az Olaszország és Spanyolország közötti diplomáciai csörte, miután egy hasonló olasz lépésre válaszul a spanyol vezetés szombaton határellenőrzéseket vezetett be az Olaszországból érkező emberekre. A Giorgia Meloni vezette jobboldali olasz kormány azután kezdte el külön ellenőrizni a Spanyolországból érkező utazókat, és bírálták keményen a Pedro Sánchez vezette baloldali spanyol kormány bevándorláspolitikáját, hogy július végén több mint hetvenezer migráns rohanta le az Észak-Afrikában található, Marokkóval határos Ceuta spanyol exklávét.
A spanyol kormány indokolatlannak és a spanyol lakossággal szembeni diszkriminációnak nevezte az olasz intézkedéseket, és azt követelték, hogy Olaszország vasárnapig vonja vissza azokat. Az olasz kormány azzal vágott vissza, hogy nem fogadnak el ultimátumokat vagy diktátumokat Spanyolországtól. Megerősítették, hogy legalább augusztus 15-ig fenntartják a határellenőrzést a Spanyolországból érkezőkkel szemben, mert állítják, hogy újabb migrációs hullámra lehet számítani Ceutánál.
A Ceutánál bevezetett szigorítások mellett a Sánchez-kormány egyelőre kitart a lazább menekültpolitikája mellett, ez viszont nemcsak az EU-tagállamok többségének, hanem már a spanyoloknak is egyre kevésbé tetszik.
Több mint 70 ezer ember érkezett
A legfontosabb kérdések továbbra is megválaszolatlanok, de a spanyol exklávéba másfél héttel korábban, a közösségi oldalakon terjedő, hamis és félrevezető információkat tartalmazó posztok hatására, és egyes vélekedések szerint a marokkói hatóságok közreműködésével több mint hetvenezer ember érkezett. Nagy többségüket a spanyol hatóságok napokon belül visszatoloncolták, de pár ezren továbbra is a városban maradtak. A tömeges határátlépésnek legalább száz halálos áldozata volt, a legtöbben a tengerbe fulladtak, de voltak, akiket halálra tapostak. Az áldozatok száma még magasabb lehet, mert többtucatnyi embert eltűntként tartanak nyilván – írta a Guardian.
A roham közvetlen előzménye volt a spanyol legfelsőbb bíróság egyik döntése, amely kimondta, hogy a Ceutába és Melillába vízi úton érkező határsértőket nem lehet azonnal visszaküldeni, mivel technikailag nem törnek át semmiféle fizikai határt.
Az uniós belügyminiszterek múlt kedden megbeszélést tartottak az ügyben. A magyar belügy szerint a külső határ elleni erőszakos nyomásgyakorlás történt a spanyol városban. A spanyol kormány kikérte magának a bírálatokat, és az Európai Bizottságnak címzett hivatalos levélben kérte számon az európai szolidaritás hiányát. A történtek az európai ellenálló képességünk és határaink tesztelései voltak, az EU pedig teljesen szolidáris Spanyolországgal – mondta a találkozó után Magnus Brunner, az Európai Unió belügyi és migrációs biztosa.
Belpolitikai mérlegelések
Az olasz kormány reagált a leggyorsabban a Ceutába érkező migránsokra, ami nagy figyelmet kapott a közösségi oldalakon, ahol a szélsőjobboldali kommenteket a Guardiannek nyilatkozó szakértők vizsgálata szerint az orosz hadsereghez köthető felhasználók is összehangoltan terjesztették.
Meloni felelőtlennek nevezte Sánchez vállaltan megengedő bevándorláspolitikáját, és azt is felvetette, hogy fel kéne függeszteni Spanyolország tagságát a schengeni övezetben. Az olasz kormány vezetésével született meg az a levél is, amiben 22 EU-s állam vezetője, köztük Magyar Péter közös levélben bírálta Sánchez migrációs politikáját. A szövegben kitértek Spanyolország szakpolitikai intézkedéseire, amik szerintük vonzó tényezők lehetnek, külön megemlítve Sánchez alig pár hónapja bejelentett rendelkezését, amelynek keretében több százezer illegális bevándorló jogállását kívánják rendezni.
Olaszország a történtek miatt részlegesen felfüggesztette a schengeni szabályok alkalmazását Spanyolországgal szemben, ennek részeként lezárták a tengeri és légi belépési pontokat, valamint megerősítették a határellenőrzést is. Az olasz kormány szerint a schengeni szabályok részleges felfüggesztésére azért volt szükség, hogy a Ceutába érkezett menekültek ne juthassanak tovább Olaszországba.
Erre azonban a spanyol exklávé elhelyezkedése miatt gyakorlatilag semmi esély nem volt. „Szinte nulla volt a kockázata annak, hogy az emberek valóban megérkeznek Spanyolországba, majd onnan továbbmennek Olaszországba” – mondta az AP-nek Matteo Villa, a milánói ISPI politikai kutatóintézet elemzője.
Elemzők, valamint baloldali olasz politikusok szerint Meloni kormánya belpolitikai okokból állt bele a konfrontációba a spanyol kormánnyal, kihasználva a lehetőséget arra, hogy bizonyítsa, még mindig komolyan veszik az illegális bevándorlás elleni harcot. A posztfasiszta gyökerekkel bíró Meloni kormányra kerülve igyekezett mérsékeltebb képet kialakítani magáról, és a 2022-es választások után szokatlanul nagy stabilitást hozott Olaszországban, ahol az elmúlt 80 év harmadik leghosszabb ideig kormányzó erejét hozta össze a Matteo Salvini-féle Ligával és a Silvio Berlusconi által alapított Forza Italiával.
Azonban egy márciusban elbukott népszavazás után elveszítette verhetetlenségének látszatát, miközben a jövőre esedékes parlamenti választások előtt egyre népszerűbb a radikálisan bevándorlásellenes Roberto Vannacci vezette szélsőjobboldali Nemzeti Jövő párt. A Politico közvélemény-kutatási átlaga szerint azért nagy a különbség, Meloni pártja, az Olasz Testvérek 27 százalékkal vezet, viszont a Forza Italia 8, a Liga pedig 6 százalékon áll. Vannacci pártját már 7 százalékra mérték. A baloldali Demokrata Párt 21, míg az Öt Csillag Mozgalom 13 százalékon áll.
Kétségtelenül aggódnak emiatt, féken kell tartaniuk a Nemzeti Jövő felemelkedését – mondta a Politicónak Marco Tarchi jobboldali politológus. „Vannacci nélkül a jobbközép elveszítheti a közelgő választást, ez a 7 százalékpont sokat számít” – jelentette ki Lorenzo Pregliasco, a YouTrend közvélemény-kutató cég társalapítója, a Bolognai Egyetem oktatója.
A Zöldek és Baloldal Szövetsége párt vezetője, Nicola Fratoianni kolosszális hibaként jellemezte a határellenőrzés bevezetését, és cinikus propagandaként jellemezte a Meloni-kormány reakcióját a ceutai válságra. Melonit kizárólag belpolitikai számítások vezérlik – mondta Giorgio Gori, a Demokrata Párt EP-képviselője, aki szerint az olasz kormányfő csak a szavazói elvesztését próbálja megakadályozni azzal, hogy jelzi, továbbra is „hű a jobboldali szlogenekhez és propagandához a bevándorlás kérdésében”.
Az olasz határellenőrzés bevezetése vegytiszta populizmus és teljesen bizarr lépés, amit belpolitikai megfontolások magyaráznak – mondta a DW-nek Gerald Knaus bevándorlásügyi szakértő is. Jelezte, hogy a két országnak nincsen közös határa, így a lépés csak néhány repülőjáratot érint, és nincsen semmi értelme a turistaszezon kellős közepén. Meloni legfőbb célja, hogy pártja ne kezdjen el választókat veszíteni – jelentette ki Giovanni Orsina, a római Luiss magánegyetem politikatudományi tanszékének vezetője.
Antoni Tajani olasz külügyminiszter a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában tagadta, hogy a kormány lépéseinek bármi köze lenne a Nemzeti Jövő felemelkedéséhez. „Nézze, minket Vannacci nem befolyásol semmiben. Nem az alapján hozunk döntéseket, hogy Vannacci mit csinál” – jelentette ki.
1,2 millióan adtak be kérvényt
A Spanyolországban illegálisan tartózkodó, és bizonyos feltételeknek megfelelő bevándorlóknak június 30-ig volt lehetőségük jelentkezni a programra, amivel legálissá tehetik tartózkodásukat. A spanyol bevándorlásügyi minisztérium július eleji közlése szerint a vártnál jóval többen, majdnem 1,2 millióan adtak be kérvényt, és közülük több mint hatszázezren kaptak ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt, és közel 11 ezren teljes jogi státuszt. A legtöbben Kolumbiából, Marokkóból és Venezuelából érkeztek.
Tajani ezt alapvetően helytelenként jellemezte, szerinte ez csak ösztönzi az emberkereskedelmet, és ezt a Ceutából érkező felvételek bizonyítják. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter az X-en válaszolt olasz kollégájának: „Ez az üzenet méltatlan egy olyan partner és baráti ország külügyminiszteréhez, amelytől európai szolidaritást várunk, nem pedig pártpolitikai demagógiát.”
Szakértők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy Olaszországban is volt és van a spanyolhoz hasonló program. „Az olasz kormány álláspontja kétségtelenül képmutató, mert mi is ugyanezt tesszük – bár kissé másképp” – mondta a Financial Timesnak Matteo Villa, az Institute for International Political Studies kutatója. Gerald Knaus bevándorlásügyi szakértő a Deutsche Wellének azt mondta, Meloni vezetése alatt több százezer ember státuszát rendezték az olasz munkaerőpiaci érdekek alapján, az elmúlt húsz évben pedig 1,6 millió ember státuszát legalizálták. 2002-ban Tajani pártja, a Forza Italia az olasz történelem egyik legnagyobb ilyen programját hajtotta végre, amikor is több mint 634 ezer engedélyt adtak illegális bevándorlóknak.
A spanyol kormány az olasz vádakra reagálva jelezte, hogy a programban a Ceutába érkezett migránsok egyike sem vehetett volna részt, mert nem feleltek meg a követelményeknek, és elutasították azokat a vádakat, hogy nem védik megfelelően az európai határokat.
A különbség valójában az, hogy Sánchez ehhez egy etikai szempontot is hozzátesz, mondván, azért cselekszenek így, mert ez a helyes lépés, míg ezzel szemben Meloni azt hangsúlyozza, hogy azért teszik, mert erre szükség van – mondta Villa. Spanyolországot főleg azért kritizálják, mert büszkén vállalják a programot, amihez hasonlót több másik európai tagállam is csinált már, csak nem szeretnek róla beszélni – mondta a Financial Timesnak Laetitia Van der Vennet, az illegális bevándorlók jogait védő, brüsszeli székhelyű PICUM szakértője.
Olasz–spanyol pengeváltás
Sánchez kormánya a ceutai káoszra viszonylag gyorsan reagált, a miniszterelnök a bevándorlók tömeges megindulásának másnapján azt írta, hogy azonnali választ adnak és minden szükséges erőforrást mozgósítanak, hogy a leghamarabb visszaálljon a normális rend. Sokan viszont azt kifogásolják, hogy a spanyol kormány nem látta előre a helyzetet és nem tettek megelőző lépéseket. A Ceutát lerohanó több tízezer migráns többsége végül másnapra, július 31. estére vissza is tért Marokkóba. A spanyolok azóta egy vízi torlaszt is építettek a tengerre, ami a remények szerint eltántorítja a kerülőúton érkező határsértőket.
Azonban mire visszatértek a migránsok Marokkóba az európai politikában már borult minden.
Az olaszok még aznap bejelentették a schengeni szabályok alkalmazásának részleges felfüggesztését a spanyolokkal szemben. Majd másnap jött a Sánchez migrációs politikáját bíráló 22 EU-s vezető által aláírt levél. Az aláírók közt van egyébként a spanyol miniszterelnök EU-s pártcsaládjának egyik kormányon lévő tagja, a szintén szocialista, kimondottan szigorú menekültpolitikát folytató Mette Frederiksen dán miniszterelnök. Beleszálltak a spanyolokba az amerikaiak is, Marco Rubio külügyminiszter szerint az „elfogadhatatlan incidens” a spanyol kormány szándékos és elhibázott politikájának a következménye.
A spanyol kormányfő viszont beleállt: először az olaszok szolidaritását hiányolta, majd kifogásolta, hogy európai egyezményeket rúgnak fel. Sánchez azzal vágott vissza, hogy a Frontex adatai alapján Olaszországba 2021 és 2026 között kétszer annyi szabálytalan belépés történt, mint Spanyolországba. A kormánya menekültpolitikáját kritizáló 22 uniós vezetőnek pedig azt üzente, hogy több tagállam előítéletek, álhírek, tudatlanság vagy politikai érdekek alapján reagál a kialakult helyzetre, miközben szerinte az Európai Unió nem engedheti meg magának az ilyen önző, megosztó és jogellenes fellépést.
Végül Spanyolország is lépett az őket közvetlenül büntető olaszok ellen: először ultimátumot adott a szerintük diszkriminatív határellenőrzés felfüggesztésére. Vasárnap viszont letelt a határidő, így a diplomáciai patthelyzetet tovább fokozva a spanyolok véletlenszerű ellenőrzéseket vezettek be az olasz utazókkal szemben.
Tajani ezt elfogadhatatlannak és Sánchez „megtorlásának” nevezte. Szerinte ők azért nem állítják vissza egyelőre a schengeni rendszert Spanyolországgal szemben, mert Ceuta területén továbbra is van körülbelül 10 ezer ember, akit nem tudtak kiutasítani. „A spanyol hírszerző szolgálatok szerint augusztus közepén egy újabb hullám veszélye áll fenn, az intézkedés feloldásának elmaradása egyszerű óvintézkedés” – fogalmazott az olasz külügyminiszter. A kockázat megszűnése után azonnal helyre szeretnék állítani az eredeti állapotot, de augusztus 15-ig az intézkedést biztosan fenntartják.
Honnan jön ez az augusztus 15.?
Közben az interneten már elterjedt, hogy az olaszok nem véletlenül várnak éppen most szombatig. „Találkozunk ott augusztus 15-én” – ilyen és ehhez hasonló felhívások, tanácsok és gúnyos megjegyzések keringenek a marokkói fiatalok körében egy, a spanyol határ elleni esetleges újabb rohamról. Ezek az üzenetek leginkább a fiatalok körében terjednek, így most napok alatt több ezer fővel bővülő csoportokban vitáznak arról, hogy valóban újra nekimennek-e a ceutai spanyol határnak. Van, aki azt írja, hogy ott lesz 15-én, míg mások próbálják lebeszélni a többieket.
Az újabb pletykák rohamos terjedése miatt Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős alelnöke már felszólította a Metát és a TikTokot, hogy fokozzák az ellenőrzést és szigorítsák az adatellenőrzést felületeiken. Múlt csütörtökön az Európai Bizottság közölte, hogy figyelemmel kísérik a közösségi médiában zajló pletykákat, híreket.
A spanyol és a marokkói kormány is bejelentette, hogy figyelemmel kísérik a fejleményeket. A spanyol–marokkói határon megismétlődő migránshullám lehetőségéről szólva a spanyol belügyminisztérium jelezte, a rendőrség figyeli a közösségi médiát és információkat gyűjt, ennek fényében hoznak majd döntést. A már felhúzott vízi torlasz miatt sem tudnának pont ugyanúgy érkezni tömegesen menekültek, mint legutóbb.
Nem véletlenül ragaszkodnak a menekültpolitikához
A spanyol miniszterelnök viszont láthatóan egyedül maradt Európában a megengedőbb, szolidaritásra alapozó menekültpolitikájával. Ahogy a spanyol sajtó is megjegyezte, Sánchez 2018-as hatalomra kerülésekor még a többséghez tartozott, azonban mára nagyot fordult a politika Európában. Miközben Európa nagy része 2015 óta fokozatosan szigorította migrációs politikáját, sőt maga az EU is megerősítette külső határvédelmét, addig Sánchez homlokegyenest a másik irányba ment, és tudatosan vonzó célponttá tette Spanyolországot.
A spanyol miniszterelnök európai kollégáival ellentétben nem véletlenül ragaszkodik régi menekültpolitikájához. Spanyolország olyan helyzetben van, ahol a bevándorlás teszi lehetővé a gazdasági növekedés fenntartását. Az elmúlt években a spanyol gazdaság háromszor gyorsabban növekedett az eurózóna többi országához képest, ebben a Goldman Sachs elemzői szerint jelentős szerepe volt a migrációnak, illetve az érkezők megjelenésének a munkaerőpiacon.
A spanyolok migrációval kapcsolatos aggodalmai viszont sokat változtak Sánchez eddigi, nyolcéves kormányzása alatt. A nyitottabb politika társadalmi feszültségeket gerjesztett, amik több másik európai országhoz hasonlóan a politikai csatározások központi témájává tették a bevándorlást. Mivel a 2015-es menekültválság az országot szinte abszolút nem érintette, Sánchez 2018-as hatalomra kerülésekor nem nagyon foglalkoztatta a kérdés a spanyolokat – de ma ez már nincs így. A spanyol Szociológiai Kutatóközpont (CIS) idei felmérése szerint
az országot érintő problémák között a spanyolok már a második helyre sorolják a bevándorlást, első helyen egyébként a lakhatás van.
A migrációt már 20 százalék említi problémaként, ami nagy növekedés az elmúlt évekhez képest.
Felpörgette a spanyol jobboldalt
A válság az országon belül ismét reflektorfénybe állította a spanyol miniszterelnök egyik legmarkánsabb, egyszersmind legmegosztóbb politikai irányvonalát, azaz a következetesen nyitott bevándorláspolitikáját. Ez már belpolitikai gondokat okozott Sáncheznek, akire amúgy is óriási nyomás nehezedik a különböző korrupciós botrányok miatt, amik több bizalmasát börtönbe juttatták, júliusra pedig a feleségét is elérték.
A ceutai események azonnal felrázták a spanyol jobboldalt, és egymásra licitálva vádolták gyenge vezetéssel Sánchezt. A Néppárt vezetője, Alberto Núñez Feijóo nemzetbiztonsági krízisként jellemezte a migránsok érkezését, és szükségállapot bevezetését javasolta a nemzetbiztonsági törvény alapján. Santiago Abascal, a Vox vezetője inváziónak nevezte a történteket, amiért közvetlenül Sánchezt tette felelőssé. Szerinte minden következményéért ő a felelős.
Mindez hozzájárult a bevándorlásellenes, radikális jobboldali Vox erősödéséhez, amelynek egyes közvélemény-kutatások már 20 százalék körüli támogatottságot mérnek. A Politico felméréseket összesítő átlagában a Vox 17, a konzervatív Néppárt 33, Sánchez szocialistái pedig 27 százalékon állnak.
Európa most feszülten várja, hogy lesz-e a ceutai eseményeknek második felvonása, ahogyan azt például az olaszok is emlegetik. Az egészen biztos, hogy a spanyol kormánynak minden szempontból érdeke, hogy a július végén látott események ne ismétlődjenek meg. Az még kérdés, hogy Sánchez változtat-e a jövő nyáron esedékes választások előtt a menekültpolitikáján, ahogy az is, hogy az olasz és a spanyol kormányok csatározása mikor érhet véget. Az EU próbál közvetíteni a két fél között, hogy minél hamarabb helyreállhasson a közösség egyik alappillére: a szabad, korlátok nélküli mozgás a tagállamok között.
