Európa határozottan átment a teszten – mondta az EU-biztos a 75 áldozattal járó ceutai rohamról

Az európai ellenálló képességünk és határaink tesztje volt, ami az elmúlt napokban történt, az EU pedig teljesen szolidáris Spanyolországgal – közölte Magnus Brunner, az Európai Unió belügyi és migrációs biztosa keddi sajtótájékoztatóján. Brunner arra a csütörtöki ceutai esetre reagált, amikor több tízezer migráns hatolt be a Spanyolországhoz tartozó, de Marokkó területébe ékelődő exklávéba, Ceutába. Többségük ugyan napokon belül visszatért Marokkóba, de parázs vita kezdődött az EU-n belül arról, helyesen járt-e el Spanyolország.

Keddre az EU rendkívüli belügyminiszteri szintű tanácskozást hívott össze az ügyben, így már a hét elején várhatóan bejelentik a következő lépéseket. A megbeszélés összehívását az EU tagállamait képviselő tisztségviselők, illetve a Frontex szakértői kezdeményezték egy kijózanítónak nevezett szombati előzetes találkozón. A miniszteri találkozóról szóló döntés egyhangú volt, célja a blokkon belüli feszültség enyhítése.

Brunner elmondta, Fernando Grande-Marlaska spanyol belügyminiszter szerint ellenőrzik a helyzetet, senki sem kelt át a spanyol anyaországba. Az osztrák biztos szerint a számok mutatják, hogy az EU igenis elért eredményeket a bevándorlás terén. Megegyeztek például a migránsok kitoloncolásában. 55 százalékkal csökkent az elmúlt két évben az illegális bevándorlás, 49 ezer ember kelt át idén az összes európai határon törvénytelenül. Azzal hasonlította ezt össze, hogy 2015-ben egy hét leforgása alatt keltek át ennyien a görög szigetekre.

Brunner sorolta, mennyivel kevesebben kértek menedékkérelmet Svédországban, Dániában, Németországban. Szerinte Ceutából látszik, hogy „a drámai képek megverik a legjobb statisztikákat”, és ez most az uniós határvédelem tesztje volt. Az Európai Bizottság többféle segítséget ajánlott fel Spanyolországnak a helyzet kezelésében, hogy kitoloncolják az illegális határátlépőket, illetve megerősítsék a határt.

„Európa határozottan átment a teszten”, az emberek nem jutottak be a schengeni övezetbe – mondta a biztos.

Elismételte a tudottakat, hogy 70 ezernél is több ember kelt át a határon bűnöző embercsempész hálózatok segítségével, internetes dezinformáció miatt, valamint „75 emberélet veszett oda”. Spanyolország szerint nagyrészt visszatértek az emberek Marokkóba, a két ország pedig megerősítette a határőrizetet. Az új uniós bevándorlási csomagot gyorsan életbe kell léptetni Brunner szerint, amiben benne van az új biztonságos harmadik országok elve, ezekben az EU-n kívül el lehet bírálni a menedékkérelmeket.

Az Unió folytatja a „migrációs diplomáciát”, együttműködik a partnerországokkal ebben. Brunner felsorolta a migrációs paktumnak is nevezett csomag további elemeit a gyors kitoloncolástól a határok megerősítésén és a korai figyelmeztető rendszerek fejlesztésén át az embercsempész-hálózatok felszámolásáig. Azzal zárta mondandóját, hogy a gyors cselekvés és a szolidaritás tesztje volt, ami történt. „Az európai szolidaritás az európai projekt szíve”, a réseket pedig be fogják zárni a határokon.

Kérdésekre beszélt arról, hogy hat tagország tárgyal EU-n kívüli országokkal „return hubokról”, azaz voltaképp kitoloncolási központokról, például Olaszország Albániával. Ezek finanszírozásáról még tárgyalnak a következő hétéves költségvetés egyeztetésein. Ha már Olaszország, Brunner beszélt arról is, hogy Olaszország a ceutai események miatt határellenőrzést akart elrendelni a Spanyolországba érkezőkre. Ha súlyos veszélyt érez egy tagország, a szabályok alapján felfüggesztheti Schengen végrehajtását, persze csak arányosan és átmenetileg.

Egy következő kérdésre azt mondta a biztos, hogy a Marokkóval való uniós partnerségről továbbra is tárgyalnak, a történtek ellenére is. Beszélt arról, hogy egyszerűen elfogadhatatlan, hogy az embercsempészek emberek életét veszélyeztetik – itt a La Manche csatornáról, egy lélekvesztőről kimentett több mint 150 migránsra utalt.

Közvetlen kapcsolatot nem látnak a törvénykezés és a ceutai események között Brunner szerint, de nem jó a jelzés Európa felé – utalt Pedro Sánchez kormányának tettére, amivel közel egymillió bevándorló helyzetét legalizálta. Azt nem tudta még megerősíteni, hogy esetleg Oroszország állhatott-e az álhírek özöne mögött, ami mozgásba lendítette a több tízezer Európába igyekvőt.

Belügy: Erőszakos nyomásgyakorlás volt a ceutai eset

A Belügyminisztérium közleménye szerint a megbeszélésen Magyarországot Pósfai Gábor belügyminiszter képviselte. „A Magyar Kormány szorosan követte az elmúlt napok ceutai eseményeit, amelyek valószínűsíthetően nem spontán migrációs mozgásként, hanem szervezett, a külső határ elleni erőszakos nyomásgyakorlásként értékelhetők, amelyre az Európai Uniónak és a tagállamoknak összehangolt, határozott választ kell adniuk” – közölte a tárca. Megismételték, hogy Magyarország csatlakozott a 22 tagállam által közösen kiadott levélhez.

„A ceutai események ismételten megerősítik, hogy a jelenlegi uniós migrációs és menekültügyi szabályozás nem ad megfelelő választ napjaink migrációs kihívásainak kezelésére” – írták. Ezért Magyarország „az eddigi megoldásokon túlmutató, innovatív szakpolitikai eszközrendszer uniós szintű kialakítását” tartja szükségesnek. A magyar kormány elkötelezett az illegális migrációval szembeni fellépés és a határvédelem mellett, meg is tesz minden intézkedést. „A mai miniszteri egyeztetés megfelelő alapot adhat a reálisabb közös uniós helyzetértékeléshez és a szükséges reformokhoz” – zárták a közleményt.

Mi történt Ceutában?

Ceuta a spanyol afrikai gyarmatbirodalom egyik utolsó maradványa, a két, Marokkó területébe beékelt exklávé egyike (a marokkói partoknál a spanyolok több szigetecskét és szirtet ellenőriznek még). Ceuta és Melilla elhelyezkedése miatt gyakran célpontja a bevándorlásnak, de kevés olyan eset történt eddig, mint a múlt csütörtöki.

Mint a történteket elemző cikkünkben írtuk, a híradásokat bejáró felvételek készültek arról, ahogy a javarészt fiatal férfiakból álló határsértők tömegesen kelnek át a spanyol exklávéba. Az eredetileg 50 ezresre saccolt tömeg egy része a tengeren úszva ment át Marokkóból, míg mások egyszerűen átsétáltak a határon, miután a tehetetlen spanyol határőrök megnyitották előttük a kapukat.

Az egészből rövid úton nemzetközi botrány lett, Spanyolország pedig elszigetelődött az EU-n belül, miután 22 tagállam, köztük Magyarország is közös levélben ítélte el a spanyolok migrációs politikáját. A spanyol kormány ezt kikérte magának, és az Európai Bizottságnak címzett hivatalos levélben kérte számon az európai szolidaritás hiányát.

A legfrissebb spanyol becslések szerint négy nap alatt nagyjából 69 500 ember tért vissza Marokkóba, vagyis jóval többen is érkezhettek, mint eredetileg közölték. Sokan azt mondták, azért mentek inkább vissza, mert bezárták előttük a boltokat, a helyiek ellenségesen fogadták őket, és nem láttak lehetőséget továbbmenni Spanyolország európai részére. A rohamnak halálos áldozatai is voltak: a Reuters szerint a spanyol oldalon eddig 72 holttestet emeltek ki a tengerből, míg Marokkóban további 11 halottról számoltak be. Juan Jesus Vivas, Ceuta vezetője hétfőn azt mondta, hogy 3-5 ezer migráns maradt az exklávéban, és már ők is túlterhelték a két befogadóközpont kapacitásait.

Bár a spanyol hatóságok szerint a határsértők túlnyomó része már vissza is tért Marokkóba, az epizód egyértelműen kínos Pedro Sánchez miniszterelnöknek, aki az európai fősodorral ellentétben nyíltan bevándorláspárti politikát folytat. A környezetében súlyos korrupciós botrányokkal küszködő Sáncheznek legkésőbb 2027 nyarán választásokat kell kiírnia, a ceutai roham pedig aligha segít abban, hogy Európa egyik utolsó baloldali vezetője hatalmon maradjon.

A legfontosabb kérdések pedig továbbra is megválaszolatlanok. Nem lehet tudni például, hogy a közösségi médián felfutott, átkelésre biztató tartalmak mennyire voltak organikusak, és mennyire voltak szervezettek. Az sem világos, hogy a Spanyolországgal hagyományosan feszült viszonyt ápoló Marokkónak milyen szerepe volt a határsértésben. Kielégítő válaszok hiányában pedig elárasztották az internetet a jól ismert összeesküvés-elméletek, amelyek minden bizonyíték nélkül amerikai és izraeli bábjátékosokat látnak a háttérben.