Akár a jövő évi parlamenti választásra nézve is intő jel lehet Giorgia Meloni kormánykoalíciójának, hogy elbukta a vasárnap és hétfőn tartott népszavazást. Az olasz kormányfő igazságügyi reformra irányuló javaslatát 54 százalékkal utasították el a választók, ami az ellenzék szerint nem is annyira a konkrét javaslatról, mint inkább az Olasz Testvérek (FdI) vezette jobboldali-szélsőjobboldali kormánykoalíció munkájának megítéléséről szólt. Népszavazáshoz képest szokatlanul magas, 59 százalékos részvétel volt a 60 milliós országban, ez alig öt százalékponttal marad el a 2022-es választástól.
Először szaladt bele komolyabb pofonba
Meloni a 2022-es választásokon aratott győzelme után a hektikus, néhány évente egymást váltó kormányokhoz képest szokatlanul nagy stabilitást hozott. Az elmúlt 80 év harmadik leghosszabb ideig kormányzó erejét hozta össze a Matteo Salvini-féle Ligával és a Silvio Berlusconi által alapított Forza Italiával. Pártja, az Olasz Testvérek (FdI) támogatottsága pedig még magasabb is a négy évvel ezelőtt elért 26 százalékához képest, most 29 százalékkal vezeti a felméréseket.
A Politico felméréseket összesítő átlaga alapján a Liga 7, a Forza Italia 8 százalékon áll. Az ellenzék legnagyobb ereje, a legutóbb 2013 és 2018 között kormányfőt adó balközép Demokrata Pártot (PD) 22 százalékra mérik, mögötte az Öt Csillag Mozgalom (M5S) 12 százalékon áll. A jelek szerint a PD az utóbbi időben épp a populista M5S rovására növekedett.
Az erőviszonyok tehát továbbra is Meloninak kedveznek, de három és fél éves kormányzása során a referendum az első komolyabb veresége.
A tervezett igazságügyi változtatások az 1948-as alkotmány módosítását igényelték volna, ezért is volt szükség a referendumra. Meloniék szerint élesen szétválasztották volna az ügyészi és a bírói pályát, hogy a kettő között ne legyen átjárás. Ennek megfelelően két részre osztották volna a Legfelsőbb Igazságügyi Tanácsot, tagjait pedig sorsolással választották volna a jelenlegi rendszer helyett, amelyben a meglévő tagok választják meg az új tagokat.
Az indoklás szerint az átalakítás célja a politikai csoportok általi befolyás lehetőségének csökkentése volt az igazságszolgáltatásban. Meloniék értelmezésében ugyanis most baloldali hatás alatt áll az igazságszolgáltatás. A 79 éves igazságügyi miniszter, a politikai veterán Carlo Nordio egyenesen „párhuzamos maffiának” nevezte az ügyészek egy csoportját, a bírók egy részét pedig „kivégző osztagként” írta le.
Az ellenzék azzal vádolta a kormányt, hogy Meloniék felborítanák a hatalmi ágaknak a fasizmus vége után kialakított egyensúlyát, és pont az a céljuk, hogy erősítsék a politikai befolyást a bíróságok felett. Az ellenzék általánosságban is úgy véli, hogy a demokratikus berendezkedés védte meg magát, mert Meloni reformja valójában az igazságszolgáltatás függetlenségét korlátozta volna. Azt a függetlenséget, amely a múlt század utolsó évtizedében a Tiszta Kezek mozgalom révén elsöpörte azt a politikai osztályt, amely évtizedeken át összefonódott a szervezett bűnözéssel.
A kormány távlati tervei is kútba eshettek
Végül aztán sokak szemében az igazságügyi reform részletei a népszavazáson kevésbé számítottak, mint az, hogy a kormányról mondhassanak ítéletet. Közben pedig a kormány azzal is lehetőséget adott rá, hogy a népszavazás eredménye a baloldali és a kormányzó jobboldali pártok közötti állásfoglalásként legyen értelmezhető, hogy konkrét politikai szárnyat is megjelölt a fenti érvelésében.
Épp ezért vethették fel Meloni politikai ellenfelei a kormányfő lemondását, elvégre egy elbukott népszavazás után volt már erre példa: Matteo Renzi 2017 elején mondott le, miután kudarcot vallott a régiók és az állam erőviszonyainak átalakítását célzó közigazgatási reformról szóló 2016-os népszavazás. „Nézzük meg, hogyan dönt Meloni ezután a nagy vereség után” – idézte a Politico az egykori PD-s kormányfőt, aki ma az apró, mindössze hat mandátummal bíró liberális Éljen Olaszország pártot vezeti.
Meloni nem mond le, erre jogilag és a közvélemény-kutatásokban látszó erőviszonyok alapján sem kötelezi semmi, csupán közölte, hogy tudomásul veszi a döntést, „keserűséggel konstatálva az elszalasztott lehetőséget” az igazságszolgáltatás megújítására.
Azonban a népszavazás elbukásával a tervezett reformnál többet is veszíthetett a kormányfő. A fasizmustól megszabadult, köztársasággá alakult Olaszország 1948-as alkotmányának módosítása nagyon érzékeny kérdés az olasz társadalomban. Márpedig Meloni azt tervezte, hogy a sikeres népszavazás után egy újabb alkotmánymódosítást igénylő javaslattal áll elő, amely a mindenkori kormány és a miniszterelnök mozgásterét növelte volna, tovább csökkentve az államfő jogkörét.
Ezt most két dolog miatt lenne kockázatos vállalnia. Ha veszít, akkor azért, mert egy újabb elutasításba belefutva tovább gyengítené a kormánykoalíció pozícióit és tovább rombolná saját verhetetlenségének nimbuszát. Ha viszont a javaslata átmenne a népszavazáson, akkor meg azért, mert most már attól is tarthatna, hogy a 2027-es választásig esetleg átalakulnak annyit az erőviszonyok, hogy a módosítás már nem az ő kormányának adna nagyobb mozgásteret, hanem esetleg a jelenlegi ellenzékből alakuló kabinetnek.
Ez az ellenzéki reakciókból is kitűnik, a szociáldemokraták abban bíznak, hogy támogatottságuk most lendületet kap. „Biztos vagyok benne, hogy győzünk a következő választáson” – mondta a párt elnöke. Elly Schlein szerint Meloni egyértelmű üzenetet kapott a választóktól. Hasonlóan vélekedett a referendum elutasításában „az új tavasz” bizonyítékát látó exkormányfő, Giuseppe Conte az M5S-ből és Angelo Bonelli a zöldektől.
Az igazságügyi átalakítást közben pedig nemcsak Meloni támogatta, de a koalíció kisebbik tagja, Orbán Viktor szoros szövetségese, Matteo Salvini is. A közlekedési és infrastrukturális miniszter által vezetett Liga az Európai Parlamentben a Fidesszel együtt tagja a Patrióták Európáért (PfE) pártcsaládnak, amely hétfőn Budapesten tartotta első nagygyűlését. Meloniék az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládban ülnek az EP-ben.
Salvini a pártcsalád több tagjának vezetőjével együtt a Millenáris Parkban kiállt az integráltabb EU helyett nemzetek Európájában gondolkodó Patrióták céljai mellett, és támogatásáról biztosította az igazi hősnek nevezett Orbán Viktort az április 12-i parlamenti választás előtt. A magyar kormányfő az őt támogató felszólalók után arról beszélt, hogy a PfE erősödni fog, és 2029-re, a következő EP-választások nyomán „elfoglalják Brüsszelt”.
