Utolsó kísérletre készülhet Putyin Ukrajna ellen, de a milliós emberveszteséget az oroszok szeme elől sem lehet eldugni

Akár a harcok fokozása mellett dönt Oroszország, akár a tűzszüneti tárgyalások kényszere jön el, de hamarosan mindenképpen fordulat várható az Ukrajna ellen ötödik éve folyó háború menetében – derült ki Rácz András Oroszország-szakértő Telexnek adott interjújából. A teljes beszélgetést, amelyben szó van „a farkát csóváló labrador kölyökkutyaként” az orosz külügyminiszterhez igyekvő Szijjártó Péterről, itt nézheti végig:

A beszélgetésben szó volt arról, hogy:

• Oroszország az utóbbi hetekben nagyon megnövelte a támadások intenzitását ballisztikus rakétákkal, csökkentek viszont a drónokkal végrehajtott akciók.
• A Donbasz egy érzékeny pontját megszerezték ugyan az orosz támadók, de a minimális céltól, Donyeck megye utolsó, ukrán kézen lévő részeinek megszerzésétől így is messze vannak.
• Tudatos az ukrán kulturális értékek pusztítása.
• A 12 éve orosz ellenőrzés alatt álló Krímet egyre hatékonyabban szigetelik el az ukrán drónok, de a félsziget ukrán katonai bevételéről nincsen szó.
• Ukrajna hatékonyan rombolja az orosz olajfinomítókat, ezzel a háború elérte az orosz lakosságot is az üzemanyag-ellátási gondokkal, de a hadsereg ellátását ez kevésbé érinti.
• Az orosz gazdaság nem omlott össze, de folyamatosan épül le. A helyzet miatt romlott Putyin népszerűsége, ami a diktatúrában sem mellékes.
• Oroszországban szeptemberben parlamenti választások lesznek, hiába irányítottak, most tétje lehet: az eredményektől függően Oroszország dönthet újra a mozgósítás mellett, de szintet lépve hadigazdálkodást is bevezethet. A másik irány elméletben a tárgyalások megkezdése lehet.
• Ukrajnában belpolitikai zavart okozott a népszerű védelmi miniszter menesztése, de nagy esély van rá, hogy végül mégis a hadsereg főparancsnokától válik meg Zelenszkij.
• Ukrajna helyzete a drónok révén jobb és az Egyesült Államok sem tekinti már vesztesnek, mint másfél éve, ami rossz üzenet a Kremlnek.
• Zavar keletkezett az orosz propagandában is, amelyből a Kremlt kritizálva egy rész a mielőbbi békét követeli, egy másik rész épp a harcok fokozását.
• Az országban kulcskérdés, hogy mennyire lesz kemény a tél, a legfontosabb a lakosságot ellátó energetikai hálózat fenntartása a rombolások ellenére.
• A Fidesz veresége után helyre kell tenni a magyar–orosz kapcsolatokat, amelyben az Orbán-kormány alatt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter idején az oroszoktól való egyre nagyobb energetikai függés épült ki, ezt felszámolni időbe telik, sok múlik a korábbi kormány szerződésein is.
• Rácz az egykori miniszter felelősségét is felvetette, utalva a kormányzat bejelentésére, hogy Szijjártó orosz kapcsolatainak vizsgálata is folyik.

Mért zúdul Ukrajnára több ballisztikus rakéta?

Az jól látható, hogy a nyár folyamán sokkal több ballisztikus rakétát lőttek az oroszok Ukrajna városaira. Rácz szerint azért, mert ezek ellen most kevésbé tudnak védekezni az ukránok, amíg nem kapnak több nyugati légvédelmi eszközt, ezért Oroszország a az előállítási mennyiségnél is nagyobb mértékben nyúl a ballisztikus rakétákhoz, „ami a csövön kifér”, hogy addig használja fel őket, ameddig a legnagyobb pusztítást végezheti velük. Közben viszont a korábban akár 400 drónnal végzett támadási hullámok leapadtak 90-100-ra. Ez jelentheti a készletek kifogyását, de inkább azt, hogy az oroszok az iráni Sahidokból kifejlesztett orosz Gerany drónok addigi, lassabb légcsavaros modelljeiről most állnak át a sokkal gyorsabb sugárhajtású típusokra és felhalmozzák őket egy újabb támadási hullámhoz. „Ősszel kiderül, hogy ez az átállás-e az ok” – mondta Rácz.

A front forró, de kevéssé mozog

Orosz részről egyetlen eredmény mutatható fel, Kosztyantinyivka lényegében lezajlott bevétele, ám a romokban maradt település ellenére nem omlik össze az ukrán védelem, így ezzel a tempóval továbbra is évekbe telne a minimális cél teljesítése, azaz Donyeck megye még ukrán kézen lévő részének elfoglalása, ezzel a Donbasz teljes bevétele.

Ráadásul közben Ukrajna a drónjai révén képessé vált a Krím elszigetelésére: az összekötő utakat megrongálta és folyamatosan tűz alatt tartja, a kompokat megsemmisítette, a Kercsi híd csak részlegesen használható, így az oroszok egyre nehezebben tudják biztosítani az utánpótlást a hadsereg és a lakosság számára. A 2,4 milliós – Magyarország bő negyedét kitevő területen az üzemanyag-ellátás után már az élelmiszer- és az ivóvízellátás is kérdéses.

„A Krím halálcsapda” lett az oroszok számára: a lakosság helyzetének nehezedése társadalmi nyomást jelent, és a védelemre szánt eszközöket pedig szisztematikusan tudják megsemmisíteni az ukrán drónok és rakéták.

„De az, hogy kivéreztetik a Krímet”, nem jelenti, hogy le lehet győzni az erőket – hívta fel a figyelmet Rácz, aki szerint most még biztosan „nem fog a Krím felett ukrán zászló lengeni.” Egy ilyen támadáshoz előbb a Dnyeperen túl kellene fenntartható állást szerezni, ennek az esélye azonban épp olyan kicsi, mint az, hogy ezt az oroszok tudnák megtenni Ukrajna nyugati része felé közeledve.

Egy ilyen ukrán művelet lehetetlen addig, amíg nem találnak megoldást az orosz siklóbombákkal szemben, amelyeket a front mögött 40-50, de meghajtással rendelkező siklóbombák esetében még távolabbról indítják útjukra. „Jövőre lehet, hogy lesz erre megoldás” Ukrajna akkor Gripen vadászgépeket kap és a Meteor légiharcrakétákkal már a siklóbombákat útnak indító gépeket is kilőhetik. Most a cél ennek a képességnek a híján nem ez, hanem „gyengíteni a Krímet.”

Orosz összeomlás nincs, lecsúszás annál inkább

Ukrajna hatékonyan támadja mélyen Oroszországon belül az olajfinomító üzemeket. Rácz szerint ezzel eljutott a háború az átlag oroszokhoz is, hiszen az üzemanyag-ellátás az ország nagy részében probléma, milliók állnak hosszú sorokban üres autóikkal a benzinkutaknál. Ez azonban közvetlenül nem érinti az orosz hadsereget, mert annak külön finomítói is vannak az Uralon túl, ahová az ukrán drónok nem érnek el. Ha van ellátási probléma az orosz erőknél Dél-Oroszországban, az nem a kapacitás, hanem a logisztika miatt van, az ukrán drónok támadásai révén. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem jut dízel a páncélosokba, erre ugyanis nincs is szükség ebben a háborúban. A probléma, hogy a generátorokban nincs üzemanyag, így a drónok akkumulátorait nem tudják feltölteni – mutat rá Rácz a 21. századi háború sajátosságaira.

Putyinnak igazi fejfájást a lakosság elégedetlensége okozhat. Ezért már a stratégiai tartalékokhoz nyúltak az oroszok, így az üzemanyag-ellátás most javult. Rácz szerint az oroszok félnek, október-novemberig kell kihúzniuk, utána az őszi ködben az ukrán dróntámadások hatékonysága csökkenni fog.

Az idő azonban nem Putyinnak dolgozik: a gazdaság nem omlott össze – a háború első évében még az orosz jegybank is 10 százalékos GDP-csökkenéssel számolt, de csak 1,4 lett –, utána még növekedés is volt a hadigazdaság révén. Ez azonban kifulladóban van, az előrejelzést lefelé faragják, 0,6-0,4 százalékos növekedéssel, lényegében stagnálással számolnak Oroszországban.

„Teljes összeomlás nincs, degradálódási igen” és nem látni, mi állíthatná meg ezt a lecsúszást – vélte Rácz, megjegyezve, hogy az iráni háború által magasba lökött olajárak sem sokat segítenek az orosz bevételeken. „Nincsen varázspirula”, amely egy csapásra Oroszország számára kedvező irányba lökhetné a folyamatokat.

A háború ebben a tempóban nem fenntartható

Mindezek nyomán szokatlanul nagy tétje lett a máskor formális parlamenti választásnak is. Szeptember 20-án választanak, és az eredménytől – beleértve a manipuláció hatásait is – függ, hogyan dönthet a Kreml. Változtatni mindenképpen kénytelen, mivel toborzással, pénzzel kevesebb katonát hoz be, mint amennyi meghal.

Az orosz veszteség a kezdetek óta „másfél millió halott és sérült, ez nagyon konzervatív becslés, ennyit nem lehet eldugni”

A Kremlnek döntenie kell: vagy tárgyalásokba kezd mégis – ami az eredeti céloktól elmaradó katonai eredmények láttán kockázatos, hiszen akkor mi szükség volt ennyi véráldozatra –, vagy a mozgósítás mellett dönt, ami viszont nagyon népszerűtlen volt 2022-ben is, a veszteségek ismeretében azóta pedig különösen.

Rácz szerint azonban nem kizárható az sem, hogy Oroszország hadiállapot bevezetéséről döntene, ami teljesen új helyzetet jelentene, minden korábbi prognózist felborítana. Akkor ugyanis a lakosságtól rekvirálni lehet, minden erőt a háborúnak alávetni. Ehhez valószínűleg előbb a férfiak kiutazását is meg kellene szigorítani tiltani, ha lesz ilyen intézkedés, az mutatja, merre indul el Putyin, aki talán inkább hajlik arra, az erők fokozásával meg lehet nyerni a háborút. A katonai szakértő szerint azonban Oroszország erre valójában nem képes.

Kulturális értékek szisztematikus pusztítása

Oroszország a háború eleji nyilatkozatok ellenére szisztematikusan pusztítja Ukrajna kulturális örökségét is. A Vörös Hadsereg is ezt tette a II. világháborúban, most is szállították el az értékeket Mariupolból, Herszonból. A front megállása után a rablás helyett maradt a pusztítás rakétákkal, drónokkal, filmstúdiók, múzeumok, székesegyházak, vagy legutóbb Kijevben az ezer éves barlangkolostor, a Pecsorszka Lavra ellen.

Ukrajna nem tesz hasonló válaszlépéseket Oroszországban.

Zelenszkij megint tüntetéseket kap a nyakába

Bár Ukrajna jobban áll katonailag, mint az év elején, újabb válsággal kell szembenéznie a vezetésnek. Júliusban kormányfőváltás volt, ami technikailag az egész kormány lemondását jelenti, és az újrajelölésekkor nem kapott helyet Mihajlo Fedorov, a népszerű védelmi miniszter. Ez tüntetésekhez vezetett, amire az ukrán elnök láthatóan nem számított. Fedorov ugyan már nem miniszter, de könnyen lehet, hogy a vele konfliktusban lévő hadseregparancsnok hamarosan mégis távozni kényszerül, ahogyan azt Fedorov követelte. Olekszandr Szirszkij ugyan elévülhetetlen érdemeket szerzett 2022-ben Kijev védelmekor és Harkiv megye keleti felének visszaszerzésekor, de Rácz szerint a 61 éves katona tudása 2026-ra elavult.

„Egyre kevésbé tűnik ő az adekvát vezetőnek, iszonyatosan gyors a változás.” 2022-ben megérdemelten lett Ukrajna hőse, de „elmegy mellette a háború” – mondta Rácz.

Közben felnőtt egy fiatal, fronttapasztalattal rendelkező generáció, tisztek, főtisztek lettek, akik értik a modern háborút, ennek példája Robert Brovdi a drónegységek kárpátaljai parancsnoka. A vállalkozóból lett tiszt egyike azoknak, akik értik a modern technológiát, amellyel ki lehet egyenlíteni a létszámhátrányt. Szirszkij viszont hagyományos, szovjet iskolát képvisel, márpedig „egy kis szovjet hadsereggel nem lehet legyőzni egy nagy szovjet hadsereget”. Ezért változás kell, amit sokak szemében épp Fedorov képviselt, aki Elon Muskot is rávette, hogy fossza meg a Starlink műholdas hozzáférésétől Ukrajna területén az oroszokat. Ezzel az orosz dróntámadások hatékonysága nagyban csökkent.

Rácz megemlítette, hogy Zelenszkij egy dandárparancsnokkal és a hadiipar képviselőivel tartott találkozót, amelyen Szirszkij nem volt jelen. „Hogy a hadsereg főparancsnokát kihagyják, ez mutatja, hogy lehet, hogy nem lesz sokáig parancsnok.”

Szirszkij a hadkiegészítés problémáit nem tudta megoldani, Fedorov ennek átalakítását is megkezdte, hogy a katonáknak egyénileg a szolgálatból legyen kiút a háború vége nélkül is. „Hullazsák és a tolószék, különben szolgálnod kell, ameddig tart ez a rettenet” – Fedorov ezt a rendszert igyekezett átalakítani, távozása ezért is okozott felzúdulást.

Repedezik a propaganda

A Kreml a diktatúrában kézben tartja a nyilvánosságot, „jól kitalált propagandaapparátusa van, de azért nem tökéletes.” Vannak már kisiklások az élő közvetítésekben, az 1984-et idéző „gyűlölet perceiben, amelyek háromórásak” is lehetnek egy-egy műsorban, de mostanában, „ha valakinek elgurul a gyógyszere tényleg üvöltözésig tud fajulni” a helyzet.

„Egyre nehezebb szájkosarat tenni a bloggerekre”, akik frontot megjárva kritizálják a vezetést. Igaz, ők sokszor éppen a harcok fokozását követelik – ahogyan a kérdés még nyitott a már említett szeptemberi választások okán is. Ezek a bloggerek nem a Kremlnek akarnak megfelelni, hanem saját közönségüknek, márpedig, „ha kritika nélkül szajkóznák a Kreml néha teljesen abszurd sikerjelentéseit”, akkor a közönségük nem lenne kíváncsi rájuk. Teljes kontrollja tehát már nincsen a Kremlnek a nyilvánosság felett. Ami veszélyes, amikor tudni lehet, hogy „őrült magasak a veszteségek” az orosz hadsereg oldalán is.

Márpedig a Kreml nagyobb valószínűséggel a háború fokozása felé hajlana – szeptember 20. után a választás ismeretében lehet erről többet tudni majd – erre utal, hogy az eddig csak különleges katonai műveletnek nevezhető harcokat egyre inkább háborúnak nevezi a propaganda és az orosz elnök szóvivője is. Igaz, maga Putyin még nem.

Mindenesetre a választásoktól aggódik a Kreml – így volt ez az elnökválasztás előkészületeinél is –, de az erőszakszervezet képes a belső ellenállás elnyomására, hiszen a titkosszolgálatok egyébként is széles körű jogosítványai tovább nőttek, végső soron ott van a 400 ezer fős nemzeti gárda harckocsikkal, fegyverekkel, de a propaganda apparátusa is hat még a zavarok ellenére. És végül, nem tudni, mekkora a tűrőképessége az orosz társadalomnak, de a történelmi tapasztalatok alapján elég nagy. Rácz ezért nem tiltakozásokra, inkább passzivitásba vonuló társadalmi reakcióra számít.

A már emlegetett mozgósítás és akár hadiállapot bevezetése, ha lesz, akkor az Rácz szerint „egy utolsó kísérlet lesz” orosz részről a háború menetének megfordítására, nagy hatótávolságú támadó fegyverek bevetésével. A Kreml esetleg bízhat abban is, hogy az amerikai félidős választások alatt „a világ figyelme nem Ukrajnára irányul” majd.

A Kreml mindenesetre politikailag is rosszabbul áll, mint egy éve, amikor Putyint Alaszkában fogadta Donald Trump. Az Egyesült Államok elnöke nem szeret a vesztesekhez tartozni, márpedig most inkább ukrán eredményeket lát, hozzá is járult a Patriot-rakéták licencének átadásához az ukrajnai gyártás megvalósításához és szállít is le fegyvereket, amelyek finanszírozását az európaiak állják – hívta fel a figyelmet Rácz.

Ukrajnának nem mindegy, milyen lesz a tél

A Fedorov távozását is eredményező kormányváltást a kormányfő cseréje indította el. Julija Szviridenko tavalyi hivatalba lépése óta nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, most egy energetikai szakember jön a Naftohaz Ukraini éléről. Koreckij feladata a lakossági energiaellátó rendszerek felkészítése lesz a télre. A rendszer decentralizált már, ez előny, de Kijevben például nincs összeköttetés a távfűtési rendszerekben a Dnyeper két oldala között. Rácz szerint azonban a tavalyihoz hasonló kemény tél mindenképpen súlyos megpróbáltatást jelentene az ukrán lakosságnak.

A Kreml tolta az orosz hírzajt

Rácz beszélt az orosz propaganda működéséről is, amelyet a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával a Budapesti Corvinus Egyetem, cseh, szlovák és lengyel partnerekkel vizsgált. Olyan események tálalását nézték meg, amelyekre az orosz propagandának nem volt ideje felkészülni. Módszertani újdonság volt, „hogy nem csak azt néztük meg, hogy épp aktuálisan miket hazudik a Kreml, hanem hogy ezek milyen sorrendben jelennek meg.” A „különböző hazugságok” sorrendje ugyanaz volt az oroszpárti propaganda részéről, ami jól mutatja, hogy ez „teljesen központosítottan működött”, legyen szó a bucsai mészárlásról vagy a gyerekkórházat ért találatról.

„Koordináltságra számítottunk, de az, hogy pont ugyanabban a sorrendben történt, ez elég meglepő volt” – mondta Rácz, megjegyezve, hogy a maláj gép 2014-es lelövésekor is ez volt a helyzet, jöttek az egyébként egymásnak ellentmondó narratívák, amelyek hiába zárták ki egymást, elérték a célt. Az ugyanis nem a meggyőzés volt, hanem a hírzaj keltése, hogy végül semelyik értelmezést ne higgye el a társadalom. Az ezt szolgáló „ellentmondások az összes esettanulmányunkban megjelentek.”

Lassan csökkenthető Magyarország függősége az orosz energiától

Rácz szerint az új magyar kormány külügyminisztere, Orbán Anita fontos lépést tett, amikor hivatalba lépése elején behívta az orosz nagykövetet mert „el kell kezdeni kiegyensúlyozni ezeket a kapcsolatokat.”

„Szijjártó farkát csóváló lelkes labradorkölyökként szaladt az orosz külügyminiszterhez, ennek a szervilis magatartásnak véget kell vetni.”

Az egykori külgazdasági és külügyminiszter 12 éves működése alatt „nemcsak hogy elmulasztották csökkenteni a függést az orosz energiahordozóktól, de kőolajban még nőtt is ez a függés.” Infrastrukturális és szerződéses értelemben is nagy a függés, nem tudni, mi van a gáz- és kőolajimportra vonatkozó magyar–orosz szerződésekben.

„Óriási örökölt tehetetlenség van” a szerződések nyomán, Rácz szerint a függőség csökkentése „egy többéves folyamat lesz”. Példaként ott áll a 2021 végén, 15 évre kötött gázszállítási szerződés, amelyben az első kilépési pont 2031-ben van. Kérdés, vonatkozik-e kilépési lehetőség vis maior esetre, hiszen az EU döntése nyomán 2027 őszétől már nem lehet vezetékes gázt sem importálni. Rácz szerint ugyanez a kérdés érvényes a paksi szerződésekre is.

„Nem véletlen, hogy Szijjártó külföldi állást vállalt” – vetette fel a volt miniszter felelősségét Rácz, megjegyezve, hogy nagy mennyiségű anyag van a magyar államigazgatáson belül is, „nem lehetett minden nyomot eltüntetni” és „rengeteg ember van már, aki hajlandó beszélni arról, hogy mi és hogyan zajlott” – mondta Rácz, hozzátéve, hogy „Szijjártó-részvényt már nem vennék”.