Második napja tartanak tüntetések az ukrán elnöki hivatal előtt, tiltakozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döntése ellen, amellyel menesztette a védelmi miniszterét. A közvélemény szemében az alig fél éve kinevezett, az IT-szektorból érkezett 35 éves Mihajlo Fedorovnak kulcsszerepe volt abban, hogy Ukrajna a drónjaival érzékeny csapásokat hajtott végre Oroszország területén katonai célpontok és olajfinomítók ellen.
Ezekkel jelentősen megnehezítették a támadó orosz erők logisztikai összeköttetését az elfoglalt Krímmel, és Oroszország-szerte komoly zavarokat okoztak az üzemanyag-ellátásban.
Döntött a menesztésről, de nem döntött a pótlásról
Zelenszkij az orosz–ukrán háború négy és fél éve alatt másodszor szembesül döntését kifogásoló tiltakozási hullámmal. Az első alkalommal látványosan visszavonulót fújt – amikor az egészen az elnöki hivatal vezetőjéig érő korrupciós ügyeket felderítő Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Hivatala (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) mozgásterét akarta szűkíteni, az elnöknek felelős legfőbb ügyész alá rendelve a két szervezetet.
Most sem egyértelmű a helyzet, az elnök egyelőre halogatja a végleges döntést: a parlament augusztus 18-ig tartó nyári szünete előtti utolsó napon megszavazta ugyan a távozó Julija Szviridenko helyére érkező új kormányfőt és a minisztereket, de a védelmi és a külügyi tárca esetében nem születhetett döntés, mivel a jelölésről az elnök dönt Ukrajna félprezidenciális berendezkedésének megfelelően.
A jelölést Zelenszkij azonban nem nyújtotta be csütörtökön a parlamentnek, így a jelöltek mindkét tárca élén vagy ideiglenes megbízott miniszterek lehetnek majd, vagy a parlament rendkívüli ülését kell összehívni, hogy az elnök jelöléséről szavazzanak a képviselők.
Technikailag tehát most a külügyminiszter is ideiglenes megbízottá vált, bár a jelek szerint nem kérdés, hogy a tárca élén marad Andrij Szibiha, így az ő esetében ez csak formalitás.
Más a helyzet a védelmi minisztériumból távozni kényszerült Fedorovnál, akit Jevhen Hmara vált. Hmara úgy lesz ideiglenes védelmi miniszter ezen a kulcsfontosságú poszton, hogy nem is ő volt az elsődleges jelölt. A posztra először kinézett addigi belügyminiszter, Ihor Klimenko azonban nem vállalta a feladatot – ezzel aztán az új kormányban addigi tárcáját sem őrizhette meg. A vezérőrnagyi rangban lévő Hmara korábban az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálathoz (SZBU) tartozó „A” (Alfa) különleges műveleti központot vezette, majd januártól az SZBU ideiglenes vezetője volt.
Fedorov nem jött ki Zelenszkij másik kulcsemberével
Az 1991-es születésű Fedorov 2019-ben Zelenszkij elnökválasztási kampányának digitális felelőse volt, majd az új kormány legfiatalabb tagjaként azonnal kormányfőhelyettes lett, és megkapta a digitális átalakításért felelős minisztérium vezetését is. Négy évvel később oktatási, tudományos és technológiai fejlesztésért felelős miniszter lett, majd két évvel később visszatért a digitális tárca élére, ahonnan 2026 elején a védelmi miniszter székébe ült át.
Az elmúlt hónapokban az ukrán hadsereg érezhetően növelte ütőképességét a drónipar látványos felfutásával, így gyakoribbá váltak az orosz területen végrehajtott mélységi ellencsapások is, amit nagyrészt Fedorov javára írtak.
Ugyanígy abban is fontos szerepét látják, hogy az orosz drónokat Elon Musk döntése nyomán februárban sikerült megfosztani a Starlink műholdas kapcsolattól. A SpaceX milliárdos tulajdonosa ezzel az orosz támadó drónok navigációját nehezítette meg – erről itt olvashat bővebben.
Az ukránok hatékony dróntámadásai miatt a nagy területi nyereség nélkül ugyan, de a kelet-ukrajnai fronton hosszabb ideje érezhető fölényben lévő, bár így is súlyos veszteségeket elkönyvelő orosz támadók dolga érezhetően nehezebbé vált. A dróncsapásokkal már a 2014 óta orosz ellenőrzés alatt álló Krím elszigetelésében is egyre hatékonyabbak.
Donyeck megyében ugyan vannak érzékeny pontok, ahol az orosz erők továbbra is támadnak – ilyen Kosztyantinyivka térsége, amelynek ukrán elvesztése mindenképp hátrányt jelent az ukrán védőknek –, de aszimmetrikus ellencsapásokkal közvetve ezektől az orosz támadásoktól is el lehet vonni erőket.
A Kreml által uralt nyilvánosságon belül is egyre nehezebb tartani azt a narratívát, amely szerint a harcok menete az orosz hatalom tervei szerint zajlik. Már az is megingatta ezt a képet, amikor az ukrán drónveszélyre hivatkozva a május 9-i katonai parádét haditechnika nélkül, rövidített menetrendben tartották meg a Vörös téren, az pedig különösen, hogy az ukrán drónok Moszkvát és Szentpétervárt is elérik, sorozatban találják el az olajfinomítókat. A dinamika változását jelzi az is, hogy a néhány naposra tervezett harcok ötödik éve tartanak, és most már a Kreml is inkább hívja háborúnak, noha korábban hivatalosan a harcok csak különleges katonai műveletnek voltak nevezhetők.
A digitális átalakulás korábbi minisztereként Fedorov már Oroszország inváziójának kezdetétől aktívan részt vett az önkéntes ukrajnai „IT-hadsereg” felállításában, amelynek célja az oroszok elleni kibertámadások indítása volt. Később sikeres adománygyűjtő kampányt vezetett „Drónok Hadserege” néven, és bevezette a „gamifikáció” elemeit a háborúba. Olyan rendszert tervezett, amely kreditpontokkal jutalmazta az ukrán katonai egységeket az orosz célpontok eltalálásáért. Fedorov védelmi miniszteri kinevezése után továbbra is a drónokra, a csúcstechnológiás hadviselésre és a beszerzésekre összpontosított.
A kormány átalakítása, pontosabban azon belül Fedorov leváltása épp a fenti eredmények miatt keltett visszatetszést az ukrán társadalom egy részében.
Korábban is voltak mozgások, Szviridenko kormányfő tavaly nyáron lépett hivatalba, a védelmi minisztérium élén is volt már váltás, a háború kezdete óta Fedorov a negyedik védelmi miniszter volt. Csakhogy azok a váltások kevésbé voltak konfliktusosak. A legtöbb kérdést az ukrán fegyveres erők főparancsnokának 2024-es távozása váltotta ki, Valerij Zaluzsnij ezután londoni nagykövet lett. A népszerű katonai vezető helyére Olekszandr Szirszkij került, aki addig a szárazföldi erők vezetője volt.
A váltás mögött meghúzódó feszültséget akkor lényegében sikerült is feloldani. Fedorov esetében azonban ez a felszínre tört: a távozó miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy egyre nagyobb vitái voltak Szirszkijjel, és javasolta is Zelenszkijnek a hadsereg főparancsnokának leváltását.
„Amikor az elnök azt mondta, hogy nem tervezi leváltani Szirszkijt, teljes mértékben elfogadtam ezt a döntést, és azt mondtam, hogy akkor meg fogok tanulni együtt dolgozni vele. Hiszen a mi megbízónk az egész ukrán nép. Azzal szembesültünk viszont, hogy minden kezdeményezésünket, amelyet javasoltunk, elkezdték blokkolni. Szirszkij pedig nem hajlandó személyesen, nyíltan beszélni a problémákról. Viszont hajlandó másokkal személyes találkozókra járni, intrikákat szőni, azt feltételezni, hogy valaki médiakampányt rendelt meg ellene, ahelyett hogy belátná: a probléma a meghozott intézkedésekben rejlik” – mondta szokatlan kendőzetlenséggel.
Fedorov bírálta az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, kijelentve, hogy Szirszkij ellenállásába ütközött tárcája minden olyan javaslata és kezdeményezése, amely a fronton harcoló csapatok működésének javítását célozta.
Fedorov menesztését Zelenszkijnek magyaráznia kell
Fedorov aztán hozzátette, hogy ő sosem kereste a pozíciókat, a védelmi miniszteri pozícióhoz sem ragaszkodik, a szeme előtt Ukrajna védelme és győzelme lebeg. Végül közölte, hogy Zelenszkij egy tanácsadói posztot ajánlott fel, amit ő visszautasított. A háború kezdete óta ilyen szintű kritikát kormányzati pozícióból, vagy épp onnan távozva eddig nem fogalmaztak meg Zelenszkijjel szemben.
Fedorov ráadásul különböző tárcáknál, de Zelenszkij elnöksége alatt a legrégebb óta szolgáló miniszter, azaz mindenképpen olyan ember, akiben az elnök kiemelten megbízik. A BBC-nek nyilatkozó kormányzati források szerint
Zelenszkij hosszú időn át igyekezett elsimítani a konfliktust Fedorov és Szirszkij között, végül azonban döntenie kellett „egy rossz és egy rosszabb megoldás között.”
Zelenszkij tehát Szirszkij mellett tette le a voksot. Fedorov visszatérése így csak akkor lenne lehetséges, ha az elnök végül mégis a főparancsnok menesztése mellett döntene – ez nagyon kevéssé valószínű, főleg azután, hogy a volt védelmi miniszter erről nyilvánosan beszélt. Ám ez nehéz helyzetbe hozhatja Zelenszkijt is.
Fedorovnak ugyanis kiemelten jó megítélése van az Ukrajnát támogató partnerországok között. Rövid minisztersége alatt lendületet vett a hadiipari együttműködés többek között Németországgal, nem véletlen, hogy látványosan kiállt Fedorov mellett a német védelmi miniszter. Boris Pistorius – aki Fedorovval személyesen is elment az orosz–ukrán frontvonalak közelébe – arról beszélt, hogy ukrán minisztertársa adott új lendületet az ukrán erőknek az elnyúló háborúban. Ez a diplomácia nyelvén nemigen jelenthet mást, mint komoly német kormányzati kritikát Zelenszkij döntésével szemben.
Pistorius áprilisban megállapodott Fedorovval egy 4 milliárd eurós védelmi csomagról, amely több száz Patriot-rakéta és 36 IRIS–T indítórakéta beszerzésének finanszírozásáról és közös drónfejlesztésről szólt – emlékeztetett az Euronews. A bizalom kérdése nem pusztán formalitás, az együttműködésekről szóló megállapodások megkötését, általában az ország megítélését befolyásolja, így lehet, hogy Zelenszkijnek ezen intenzívebben kell dolgoznia Fedorov távozása után.
Már csak azért is, mert eközben az elnöki hivatal tavaly leváltott vezetőjét, Andrij Jermakot érintő korrupciós ügyek felgöngyölítése is folyamatban van, és újabbak is előkerültek a NABU és a SZAP munkája nyomán. Ezek a kormányalakítás megindítását is befolyásolhatták, bár több poszton érezhető a bizonytalanság. Szviridenko például eredetileg nagykövetnek ment volna az Egyesült Államokba, annak az Olha Sztefanyisinának a helyére, aki szintén korrupciós gyanúba keveredett – írta a Politico.
Vádat korai megfogalmazni az exférje által szerzett állami ingatlan és egy 2,5 millió hrivnyás (kb. 18 millió forintos), még igazságügyi miniszterségéhez kötődő hűtlen kezelés ügyében, arra azonban épp elég volt, hogy új embert keressenek a washingtoni nagykövetség élére. Szviridenko azonban nem vállalta a washingtoni megbízatást, így nagy valószínűséggel oda az elnök bizalmasának tekintett Rusztem Umerov megy, aki tavaly nyárig két éven át védelmi miniszter is volt. Mostanáig az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetője volt, a hírek szerint helyére a már említett Ihor Klimenko kerül, aki állítólag nem vállalta, hogy átvegye a védelmi tárcát Fedorovtól.
A nevekből látható, hogy a korábbi átalakításokhoz hasonlóan Zelenszkij most is sok esetben ugyanazokat az embereket helyezi különböző pozíciókba, egy-egy váltás tehát nem feltétlenül személyes konfliktushoz vagy szakmai vitához köthető. Fedorov azonban kilóg a sorból azzal, ahogyan saját távozásáról és kifogásairól beszélt a nyilvánosság előtt.
Főleg, hogy a kritikája a hadsereg vezetését is érintette, amivel vissza is dobta a labdát Zelenszkijnek a mozgósítással kapcsolatos kifogásokkal kapcsolatban,
amelyekkel az elnöki hivatal részéről részleges magyarázatként is szolgálnak Fedorov menesztésére. Fedorov szerint azonban a mindenkori védelmi miniszter a mozgósítás feltételeit csak akkor teremtheti meg, ha érdemi változások állnak be a hadseregben is – ami már az elnök és a főparancsnok hatásköre.
Az új miniszterelnök nem régi motoros
Igaz, a kormányfői posztra ebből a szempontból nagyon is új embert választott: Szerhij Koreckij eddig a Naftohaz Ukrainit vezette. Bár az állami olajipari cég működése elválaszthatatlan a politikától, de a 48 éves Koreckij pályája, eddigi karrierje nem kapcsolódott közvetlenül a pártpolitikához. végzettsége és eddigi munkája az olaj- és földgázkitermeléshez kötődött. Koreckij helyére a Naftohaz élére a cég kereskedelmi igazgatója, a 39 éves Szerhij Fedorenko került, de csak átmenetileg, mert az új vezetőt pályázat útján jelölik ki.
Koreckijtől az államfő részben épp végzettségéhez kötődően azt várja, hogy felkészítse a télre az országot, számítva arra, hogy az ország energetikai infrastruktúráját pusztító orosz támadások miatt a következő tél is nehéz lesz.
Az új miniszterelnök a maga részéről arról beszélt, hogy elsődleges célja a hátország energiaellátásának biztosítása mellett a védelmi erők igényeit kiszolgáló hadiipari ágazat megerősítése és a háború ötödik évébe lépő ország szociális rendszerének fenntartása lesz.
A kormányátalakítás alatt is fontos a kisebbségvédelem
A kormány teljes átalakítását és a belső feszültséget is jelentő mozgások közvetve egyébként megmutatták azt is, hogy milyen jelentősége van Ukrajnának a Magyarországgal rendezendő kapcsolatoknak is. Miközben ugyanis Szviridenko kormányának mindent háttérbe szorító lemondását épp tudomásul vette a parlament, a kabinet még így is szánt időt arra, hogy a Magyar Péter vezette kormánnyal kötött megállapodásnak megfelelően újabb kötelezettségvállalásnak tegyen eleget a kárpátaljai magyar kisebbség nemzetiségi jogainak védelmében.
Lényegében Szviridenkóék utolsó kormányrendelete ugyanis épp arról szól, hogy a kárpátaljai magyar nemzetiségi iskolák – és más, az EU valamely hivatalos nyelvén beszélő nemzetiség iskolájának – finanszírozása akkor is biztosított legyen, ha a törvényben egyébként meghatározott létszám alá esik az ott tanulók száma. Kárpátalján nem egészen 13 ezer magyar nemzetiségű iskoláskorú gyerek van, és számuk folyamatosan csökken, így a biztosíték jól jelzi, hogy Ukrajna komolyan gondolja vállalásait, annak érdekében, hogy elhárítsa az akadályokat az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások elől. Eközben információk szerint a két fél folyamatosan dolgozik azon, hogy létrejöjjön a régóta tervezett kétoldalú találkozó Magyar és Zelenszkij között.
