Rendkívüli állapot a Krímben, nehezen bírnak az ukrán drónokkal az orosz megszállók

Rendkívüli állapotot vezetett be a Krímben a területet 2014 óta ellenőrzése alatt tartó Oroszország. A kényszerű lépés újabb jele annak, hogy az Ukrajna ellen több mint négy éve megindított teljes értékű háború nem az orosz forgatókönyvek szerint halad.

Ukrajna – noha a keleti fronton védői nincsenek könnyű helyzetben, különösen Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt maradt részeinek frontvonalán – egyre komolyabb dróncsapásokat képes végrehajtani Oroszország, illetve az általa megszállt területek stratégiai pontjai ellen.

Ennek következménye a Krímben most kihirdetett rendkívüli állapot is. A félsziget utánpótlási útvonalait hatékonyan támadják az ukrán drónok, így a megszálló orosz erők sem a Kercsi-szoroson át – ahol a 2018-ban felhúzott hatalmas híd csak korlátozottan használható, és a kikötők is gyakori célpontok –, sem északról, az elvileg szárazföldi összeköttetést biztosító elfoglalt területeken keresztül nem tudnak ellátást biztosítani.

A Krímet egyre nagyobb tömegben hagyják el a lakók – közöttük sokan újak, akik az elmúlt 12 évben költöztek be az egyoldalúan, a nemzetközi jog felrúgásával Ukrajnától Oroszországhoz csatolt területre. Pénteken csaknem kétezer autó torlódott fel a krími oldalon a Kercsi-szoros hídjánál, amely részlegesen működik, de a dróntámadások miatt gyakran lezárják.

Szevasztopolban általános áramszünet van, hosszabb ideje gondot jelent az üzemanyag beszerzése. A helyreállítási munkálatokat gyakran félbe kellett szakítani az újabb dróntámadások miatt. A hullámokban érkező ukrán drónok megjelenése nem meglepő, már csak azért sem, mert Volodimir Zelenszkij épp csütörtökön jelentette be, hogy 40 napos intenzív offenzívát indítanak oroszországi és az orosz erők által megszállt ukrán területeken lévő stratégiai pontok ellen.

A drónok az egyik legfontosabb erősségét adják az ukrán hadseregnek. Szevasztopol például az orosz fekete-tengeri flotta legfontosabb kikötője volt – annyira, hogy többek közt ezzel a stratégiai érdekkel indokolta Oroszország 2014-ben a Krím megszállását –, ehhez képest a flottával már nem is rendelkező Ukrajna képes volt súlyos veszteséget okozni az orosz hadiflottának, amely Szevasztopolból a Fekete-tenger keleti felén lévő Novorosszijszkba helyezte át állandó bázisát.

A drónegység parancsnoka, a kárpátaljai származása nyomán „Magyar” hívójelű Robert Brovdi – akit még Orbán Viktor kormányfősége idején Magyarország kitiltott a schengeni övezetből a Barátság kőolajvezeték orosz szakaszát ért dróntámadás miatt, miközben az ukrán szakaszt ért orosz csapások ellen sosem emelte fel a szavát – néhány napja közölte: a Krímet mint valami háborús trófeát igyekszik a végsőkig tartani Putyin, aki szerinte épp ebbe fog belebukni.