Sulyok és Szijjártó esetét sem kommentálta az Európai Bizottság a jogállamisági jelentése bemutatásakor

Nem kommentálnak egyedi eseteket, de valóban vannak ajánlásaik a lobbizás és a „forgóajtó-jelenség” kezelésére – jelentette ki pénteken a Népszava kérdésére Michael McGrath arról, hogy Szijjártó Péter az Országgyűlésből a BYD-hez ül át.

Az Európai Bizottság igazságügyért is felelős biztosa pénteken a testület éves jogállamisági jelentését mutatta be. A dokumentum – több más tagállamhoz hasonlóan – Magyarországnál is jelezte: nem haladt, hogy átfogóan szabályozza a lobbizást és a magáncégekbe átülő politikusok okozta esetleges összeférhetetlenségi problémákat, azaz a „forgóajtó-jelenséget”.

A jelentés ezt napokkal azután mondta ki, hogy a volt külgazdasági és külügyminisztert bejelentette: a BYD kínai autógyártónál fog dolgozni. McGrath hangsúlyozta, hogy más tagállamoknak is adtak hasonló javaslatokat, egyedi eseteket pedig nem kommentálnak. Az ajánlást nem szabad úgy értelmezni, mintha erről az egy esetről szólna, amelynek a részleteit sem ismeri. (Nem tette hozzá, de ilyen javaslatot már tavaly is tettek a magyar hatóságoknak.)

A lap arról az Alaptörvény-módosításról is megkérdezte a testületet, amely többek között megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását. Emiatt a Fidesz európai parlamenti (EP-)képviselői nemrég „alkotmányos puccsról” írtak sürgősségi kérdést az Európai Bizottságnak. Néhány nappal ezelőtt egy EP-szaktestületi meghallgatáson is kérdezték McGratht és más biztosokat.

Henna Virkkunen bizottsági ügyvezető alelnök pénteken a meghallgatáson adott korábbi választ ismételte, azaz szoros figyelemmel követik a helyzetet. McGrath ezt azzal egészítette ki: tud róla, hogy a Velencei Bizottság jelentéssel készül, ezzel is foglalkozni fognak. (Az EU-tól független Európa Tanács a tervei szerint csak októberben tárgyal Sulyok indítványáról.)

McGrath üdvözölte a haladást az uniós forrásokat részben blokkoló feltételek terén, és azt, hogy az új kormány néhány hét alatt mennyit tudott haladni.

A dokumentum alapján az Európai Bizottság még bőven lát hiányosságokat, több kérdésben sem tudott haladást megállapítani. Ilyen az ügyelosztási rendszer az alacsonyabb szintű bíróságokon, „mivel az előző kormány csak arra korlátozta magát”, hogy ezzel a problémával felsőbb szinten, a Kúriánál foglalkozzon. (A dokumentum nem tette hozzá, de ez egyike volt a legtöbb uniós forrást fogó feltételeknek, amelyeket 2023 végén hagyatott jóvá a kormány.) Az Európai Bizottság az igazságügyi béremeléseknél is hiányolta a haladást.

Az új kormány a szigorúbb vagyonnyilatkozati rendszer bevezetésével teljesítette a javaslatokat, de az Európai Bizottság nem látott haladást a lobbizás és a „forgóajtó”-jelenség szabályozásánál. (Utóbbi azt jelenti, amikor magáncégbe átülő politikusoknál összeférhetetlenségi, lobbizási problémák merülhetnek fel.) Az uniós testület átfogó jogszabályreformot javasolt.

A testület már évek óta elégedetlen a magas szintű korrupciós ügyek elleni eljárásokkal. Az idei jelentésben sem látott előrelépést, de hozzátette, hogy még nem léptek hatályba a „közelmúltban kezdeményezett pozitív változtatások a korrupcióellenes keretrendszerben”.

A jelentés a civileknél is némi haladást látott, de még nem vonták vissza a munkájukat akadályozó jogszabályokat.

A jelentés jogilag nem kötelező, és nincs közvetlen következménye annak, ha egy tagállamban nem tartják be – egy területet kivéve. Tavaly nem sokkal a 2025-ös dokumentum kiadása után hatályba lépett a médiaszabadságról szóló uniós rendelet, így erről a részről már nagyobb tétje van, mit ír az Európai Bizottság. A testület haladást látott a médiahatóságnál és az állami médiánál, de a reklámkiadások átlátható és méltányos elosztásánál nem.