Kötelező rövid ujjú ing, gyors zuhany, gigasorok a benzinkutaknál – az egész világ nyögi majd az iráni háború hatásait
Az öt hete tartó iráni háborúnak a Hormuzi-szoros lezárása miatt egyre súlyosabb hatásai vannak a világgazdaságra és az emberek életére. A Fülöp-szigeteken országos vészhelyzetet hirdettek és tüntetések voltak, Indiában éttermek, kerámiaüzemek, üveggyárak sora zárt be a földgázhiány miatt, több országban üzemanyag-spóroló intézkedéseket vezettek be, Ausztráliában pedig már arról beszélnek, hogy mikor kell jegyrendszert bevezetni a benzinkutakon.
Közben a mezőgazdaságot nemcsak a gázolaj emelkedő ára, hanem a műtrágya hiánya is sújtja, ami az energiaválság mellett az élelmiszer-ellátást is komolyan veszélyezteti. De az iráni háború a csúcstechnológiát sem kíméli: a hélium elengedhetetlen a csipgyártáshoz és emiatt a mesterséges intelligenciához, hiánya hatással lehet az orvoslásra, űrkutatásra és tudományos kutatásokra is. A kőolajszármazékokból készült műanyagok ára is elkezdett megugrani, ami alól a műszálas ruhadarabok sem menekülnek. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az emelkedő árak az egész világon növelhetik az inflációt.
Az iráni háború gazdasági hatásait eleinte főleg az ázsiai országokban lehetett érezni, de a héten már az európai energiaügyi miniszterek is válságtanácskozást tartottak, és olyan lépések meghozatalára kényszerülhetnek az üzemanyag-spórolás jegyében, amelyek Ázsiában már az elmúlt hetekben a mindennapok részévé váltak. Noha Donald Trump arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak van elég energiahordozója, ott is nyögik az áremelkedést a benzinkutakon. Arról itt írtunk, hogy a világ műtrágya- és élelmiszerkrízistől tart, de itthon egész más bajok vannak.
Egyelőre úgy tűnik, hogy még legalább hetekig, de akár hónapokig nem is fog változni a helyzet.
Donald Trump amerikai elnök a háború megindítása után az mondta, hogy négy-öt hétig fognak tartani az Irán elleni támadások. Marco Rubio az ötödik hét elején még mindig arról beszélt, hogy „hetekig és nem hónapokig” fog tartani a háború, annak ellenére, hogy az Axios összesítése szerint Trump már legalább tizenkétszer utalt arra, hogy közel van a vége. Trump az amerikaiakhoz intézett szerda esti beszédében annyit mondott, hogy várhatóan két-három hétig zajlanak még az Irán ellen indított akciók, és belebegtette, hogy ez idő alatt Iránt „visszabombázzuk a középkorba, ahova tartoznak”.
Trumpék beszéltek arról is, hogy közvetve folynak tárgyalások az iráni vezetéssel, de szárazföldi beavatkozást is lebegtetnek az iráni rezsim által lényegében lezárt Hormuzi-szoros megnyitásához, sok ezer katona érkezett a Közel-Keletre. Egy szárazföldi akció viszont tovább eszkalálhatja is a helyzetet.
Közben pedig még a háború gyors lezárása sem biztos, hogy véget vetne az energiakrízisnek. Egyrészt a Wall Street Journal értesülései szerint az amerikai elnök hajlandó a Hormuzi-szoros megnyitása nélkül is lezárni a háborút, másrészt szakértők szerint még a szoros megnyitása után is akár több hónap telhet el, mire stabilizálódhat a helyzet.
Rövid ujjú ingek, gyors zuhanyok, óriási sorok
Ázsiában és egyes afrikai országokban a kormányok az elmúlt hetekben egymás után hoztak olyan intézkedéseket, amelyekkel reményeik szerint spórolni tudnak az energián. A legmesszebb eddig a Fülöp-szigetek ment, ahol Ferdinand Marcos elnök országos energia-vészhelyzetet hirdetett az iráni háború miatt, arra hivatkozva, hogy az azonnali veszélyt jelent az ország energiaellátására. Az áramtermelést a szénerőművek újraindításával növelnék, négynapos munkahéttel próbálkoznak, az üzemanyagárak miatt kétnapos sztrájkot tartó és utcára vonuló motoros taxisofőröknek ötezer pesós (kb. 27 600 forintos) segéllyel igyekeznek segíteni.
Az energiaigényének közel 68 százalékát földgázból fedező Thaiföld Laosz és Mianmar kivételével leállította földgázexportját, és áramspórolásra biztatta az embereket. A kormányzati dolgozóknak szinte teljesen megtiltották a külföldi utazásokat, több helyen home office-t rendeltek el, és arra is utasították őket, hogy a liftek helyett használják a lépcsőket. A kormányhivatalokban 26-27 foknál nem lehet lejjebb tekerni a légkondikat, a bejáró dolgozóknak pedig zakó és nyakkendő helyett rövid ujjú inget írtak elő. Még az állami televízió híradójának műsorvezetői is elhagyták a zakót és a blézert, hogy az energiaspórolás üzenetét közvetítsék.
Ha rosszabbodik a helyzet, akkor visszavehetnek a köztéri hirdetések világításából, a benzinkutakat pedig bezárhatják este 10 óra után. Utóbbiaknál pánikvásárlás alakult ki, és több kúton is korlátozták az üzemanyag-vásárlást. A gázolajhiány a buddhista templomokat is érintette, ahol a krematóriumokban nem tudnak hamvasztani.
Srí Lankán 15 literben korlátozták a tankolást az autósoknak, és négynapos munkahetet vezettek be az állami intézményekben, a köztisztviselőket lehetőség szerint otthoni munkavégzésre szólították fel, és hasonló lépésre kérték a magáncégeket is. Pakisztán online oktatást vezetett be az egyetemeken a benzinfogyasztás csökkentéséhez, a kormányzati autók 60 százalékát leállították, a miniszterek fizetés nélkül dolgoznak, a parlamenti képviselők 25 százalékos fizetéscsökkentést kapnak és a köztisztviselők külföldi utazásait is elnapolták.
Dél-Koreába a kőolaj közel 70 százaléka a Hormuzi-szoroson át érkezik, ezért országos energiaspóroló kampányt indítottak. Az embereket arra kérték, hogy csak hétvégén használják a mosógépeket és porszívókat, emellett pedig rövidebb ideig zuhanyozzanak. Arra is felszólítottak mindenkit, hogy használják a tömegközlekedési eszközöket vagy kerékpárokat, és belebegtették, hogy kötelező korlátozást vezethetnek be az autózásra, ha tovább romlik a helyzet. Az üzemanyagárakra harminc év után először vezettek be árstopot, és közölték, hogy a tervezettnél hamarabb fognak beindítani öt, most karbantartás alatt álló atomerőművet.
A válság Egyiptomban is érezteti a hatását, ahol a kormány bejelentette, hogy legalább két hónapra lelassítják a sok üzemanyagot felemésztő nagy állami projekteket. Egynapos home office-t vezettek be az állami és a magánszektorban, amit kétnaposra állítanak át, vagy meghosszabbítanak, ha a háború tovább tart. Azt is elrendelték, hogy az éttermek, boltok és kávézók este kilenc óráig lehetnek csak nyitva egy hónapon át, és csökkentették a közvilágítás és köztéri hirdetések világításának erejét.
Különösen aggasztóvá vált a helyzet Ausztráliában, ahol az elmúlt évtizedekben felszámolták a belföldi olajfinomítást, és a felhasznált üzemanyag 90 százalékát ázsiai országokból kapják. Azok pedig főleg közel-keleti kőolajat használnak. Az ausztrál sajtó már percről percre közvetítésekben számolt be az üzemanyagválságról, és arról szólnak a hírek, hogy mikor fognak bevezetni jegyrendszert a benzin és a gázolaj esetében. Az országnak alig van tartaléka: mindössze 30 napra elegendő a gázolaj és a kerozin, és 39 napra a benzin.
Az ausztrál kormány arra hívta fel a figyelmet, hogy egészen májusig biztosított az üzemanyag-ellátás az érkező szállítmányoknak köszönhetően. Ez azonban veszélybe kerülhet, mivel Kína korlátozza az üzemanyagexportot, és a dél-koreai kormányt is erre kérik a dél-koreai légitársaságok. Az ausztrálok közben elkezdték felvásárolni az üzemanyagot, és több száz benzinkút jelezte, hogy legalább egyfajta üzemanyagból teljesen kifogyott. A gázolaj ára országos átlagban ötven százalékkal emelkedett az iráni háború kitörése óta, Sydneyben még soha nem volt ilyen drága tankolni. A helyzet egy képviselő szerint annyira rossz lett, hogy egyes farmerek a dízeltartályaik közelében alszanak, mert tolvajok elkezdték megfúrni őket.
A szövetségi kormány az üzemanyagra kivetett adó csökkentésével igyekszik segíteni, míg Viktória államban egy hónapra ingyenessé tették a tömegközlekedést, Tasmaniában három hónapra a busz és kompjegyeket.
Indiában a földgázhiány okoz komoly problémákat. Kína után India vásárol a világon a legtöbbet cseppfolyósított földgázból (LNG), ami a hazai fogyasztás nagyjából hatvan százalékát biztosítja. Ennek nagyjából kilencven százaléka a Hormuzi-szoros át érkezik Indiába, az iráni rezsim pedig csak néhány tankert engedett át. Az Irán elleni háború megindítása után az indiaiak órákon át álltak sorba, hogy gázpalackokat vásároljanak az otthoni főzéshez, a kormány pedig korlátozta az éttermeknek és szállodáknak biztosított földgáz mennyiségét.
Az indiai éttermek emiatt egymás után kezdték el levenni az étlapról a nagy lángokat vagy hosszú főzést igénylő ételeket, vagy átálltak arra, hogy fát használnak a főzéshez, és csökkentették az asztalok számát is. A földgázhiány miatt üzemek sora állt le, köztük az évente nagyjából 750 milliárd rúpia (kb. 2690 milliárd forint) bevételt termelő kerámiaipar nagy része, ami nagyjából négyszázezer munkást érintett. Emellett a gázüzemű kemencéket használó üveggyárak és kisebb acélgyártó üzemek sora csökkentette vagy függesztette fel a gyártást. Indiában is leálltak a gázt használó krematóriumok.
A gázhiány ráadásul csak most kezdi majd igazán éreztetni a hatását Ázsiában. A háború megindítása, és a Hormuzi-szoros lezárása előtt elindult tankerhajók ugyanis az elkövetkező napokban érkeznek meg célállomásaikra. A valódi hatás, hogy nem érkeznek meg az újabb szállítmányok, csak a jövő héten érezteti majd igazán a hatását – mondta a New York Timesnak Henning Gloystein, az Eurasia Group ügyvezető igazgatója.
Iparágak sora és a mezőgazdaság is érzi a hatását
Az iráni háború, és a Hormuzi-szoros lezárása azonban nem csak az üzemanyag-ellátásban okoz válságot. Érintett a kőolajszármazékokat használó műanyaggyártás, mivel a polietilén és polipropilén ára is megugrott. Az áremelkedést a vásárlók most még nem érzik, de szinte alig van termék, amit ez ne érintene, már csak a műanyag csomagolások drágulása miatt is. De drágulni fognak a műszálat használó ruhadarabok, miután a poliészter és akril ára már több mint tíz százalékkal emelkedett. A háború az etiléngyártásra is hatással volt, ami áremelkedést okoz a festékgyártásban, és a kozmetikumok és tisztítószerek árát is meg fogja dobni.
A félvezetőgyártók közben a héliumellátás akadozásától tartanak, mivel Katar adja a világ héliumkínálatának harmadát, de a gyártást az iráni támadások miatt már március elején leállították. A hélium kulcsszerepet játszik a fejlett, köztük a mesterséges intelligencia működéséhez elengedhetetlen csipek gyártásában, és ezen a téren nem lehet más anyaggal helyettesíteni. A hélium emellett az orvoslásban is jelen van, a MRI-berendezésekben használt mágnesek hűtésére használják.
Békeidőben a Hormuzi-szoroson a kőolajon és földgázon kívül a világ műtrágyakészletének harmada is keresztül halad. Az Öböl menti országok a 20 százalékát adják olyan kulcsfontosságú anyagoknak, mint az ammónia, a foszfát és a kén, valamint a világ karbamid-kereskedelmének majdnem fele is a térségből származik. Ráadásul a hiány és az ezzel járó áremelkedés pont a vetési időszakban érkezik, és azzal a veszéllyel jár, hogy csökkenni fog a terméshozam, az árak pedig emelkedni fognak az egész világon.
Afrikában humanitárius válság is fenyeget
Az emelkedő árak és a műtrágya hiánya különösen a szegényebb országokat állítja nehezen megoldható probléma elé. Szudánban a lakosság fele már most is alultáplált, újabb éhínségtől tartanak. Az ilyen helyekre ráadásul a humanitárius segélyek is nehezebben és lassabban jutnak el az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt. Az elmúlt két évtizedben ugyanis központi fekvése miatt Dubaj vált a nemzetközi segélyosztás legfontosabb logisztikai központjává, a mostani helyzetben viszont a humanitárius rendszer Achilles-sarka lett.
A különböző szervezetek kétségbeesve igyekeznek alternatív útvonalakon elküldeni a segélyeket a rászoruló országoknak – írta a Washington Post. A World Food Program Afrikát megkerülve kénytelen élelmiszersegélyeket szállítani Etiópiába, Szudánba és Dél-Szudánba. Afganisztánba az elmúlt hónapokban Iránon keresztül vittek segélyeket, most viszont óriási kerülővel kénytelenek több ezer tonna, gyerekeknek szánt élelmiszert eljuttatni az országba. Hasonló problémákkal küzd az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Orvosok Határok Nélkül és a Save The Children is.
