Trumpot is meglepte a Hormuzi-szoros lezárása, és szorít az idő, hogy megoldást találjon
„Így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ tesszük a Hormuzi-szorost!” – posztolta Donald Trump amerikai elnök szombaton. Szerinte sok ország, elsősorban az érintett országok hadihajókat fognak küldeni az Egyesült Államokkal együttműködve a szoros nyitva tartásának és biztonságának szavatolására. Arról is írt, hogy ugyan teljesen megsemmisítették Irán katonai képességeit, de ettől függetlenül „nekik könnyű egy-két drónt küldeni” vagy rakétát kilőni valahonnan a szoros mellől. Addig, amíg „remélhetőleg” Kína, Franciaország, Japán, Dél-Korea, az Egyesült Királyság és mások hajókat nem küldenek a térségbe, az Egyesült Államok bombázni fogja a partvonalat, és folyamatosan megsemmisíti az iráni csónakokat és hajókat.
Hiába fenyegette meg korábban többször is az iráni vezetést Trump, az Egyesült Államok nem tudta megakadályozni, hogy Irán a két héttel ezelőtt indított amerikai–izraeli légi csapásokra válaszul bejelentse annak a Hormuzi-szorosnak a lezárását, amelyen keresztül a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át. Az amerikai kormány szerint arra nincs bizonyíték, hogy Irán elkezdte volna elaknásítani a szorost, ahogy arra a napokban a CNN forrásai és a brit védelmi miniszter is utalt, de így is teljesen meg tudták akasztani a kulcsfontosságú hajózási útvonal forgalmát.
Háromezer hajót érint valamiféleképpen a helyzet az Omán és Irán közötti szorosnál, becslések szerint összesen akár húszezer fős legénységgel. Csak az Irán által kiválasztott néhány hajó tudott átkelni, ez elsősorban Kínába tartó tankereket jelentett, szombatra pedig két Indiába tartó hajó is átjutott. Több kereskedelmi hajót viszont iráni dróntalálat ért az elmúlt napokban, az iráni Forradalmi Gárda szerint nem vették figyelembe a figyelmeztetéseiket. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a helyzet minden korábbinál nagyobb zavart okoz a globális olajellátásban, durván emelkedett az olajár, ezért szerdán soha nem látott mennyiségű olajtartalékot szabadított fel.
„Elméletileg Irán korlátlan ideig képes lehet a hajók fenyegetését fenntartani a Hormuzi-szorosnál” – mondta a BBC-nek Nick Brown, a Janes biztonsági cég szakembere. De sokan teszik fel a kérdést, hogy ha Irán már korábban is rendre a szoros lezárásával fenyegetett, hogyan lehetséges, hogy az Egyesült Államok nem készült fel erre a lépésre. Azt is próbálják kitalálni,
mit tehet most Trump, hogy megoldja a helyzetet, mielőtt az még komolyabb kárt okozna a világgazdaságnak.
Trump a szombati posztja előtt pénteken beszélt is arról, hogy hamarosan amerikai hadihajók kísérhetik a Hormuzi-szoroson átkelő hajókat, ezzel szemben azonban szakértők korábban is szkeptikusak voltak. Pénteken Trump egy, az iráni olajiparnak kulcsfontosságú sziget katonai célpontjainak támadásával egy másik irányból is nyomást gyakorolt a rezsimre a szoros kérdésében. Ez ugyanakkor további eszkaláció kockázatát is magában rejti.
Kiruccanás helyett globális zavar
Az amerikai és az izraeli légicsapásokkal módszeresen haladtak előre, Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, az Izrael és a térségbeli amerikai bázisok mellett az Öböl-országok ellen is válaszcsapásokat indító Irán ballisztikusrakéta-támadásai 90, a kamikaze dróntámadásai pedig 95 százalékkal estek vissza a háború első napjaihoz képest. Péntekig 15 ezernél is több légicsapást hajtottak végre. Ennek ellenére – bár Trump korábban azt mondta, nincs már mit lebombázni Iránban, és katonailag megsemmisítették a rezsimet – egyelőre sem katonai, sem politikai értelemben nem értek célt, különben nem folytatódnának a csapások.
Bár nem is egészen világos, meddig terjednek a célok, több minden hangzott már el az Egyesült Államok elnökétől Irán katonai potenciáljának és az atomprogramjának lenullázásától a rendszerváltás elősegítéséig. Nem volt egyetértés a Fehér Házban sem, állítólag az alelnök, J. D. Vance ellenezte is az Irán elleni háborút. Trump nyilatkozataiból követhetetlen az is, hogy mik a további tervei: hol azt mondja, hogy nyertek, és ő bármikor képes befejezni az elején 4 hetesre előirányzott hadműveletet, ami inkább csak egy „rövid kiruccanás”, hol azt, hogy akár szárazföldi csapatokat is küldhet Iránba.
A nagyon súlyos veszteségeket szenvedett teokratikus rezsim egyelőre nem omlott össze, átvészelte a legbizonytalanabb napokat, és levezényelte az új vezető hatalomba emelését: a támadás első napján megölt Ali Hamenei ajatollah helyére megválasztották fiát, Modzstaba Hameneit, aki egy, a nevében az állami médiában felolvasott üzenetben rögtön közölte, hogy továbbra is zárva tartják a Hormuzi-szorost. Azt ugyanakkor nem tudni, Modzstaba Hamenei milyen állapotban van: Hegseth szerint ő is súlyosan megsérült, és a háború kezdete óta nem mutatkozott. A januárban vérbe fojtott tömeges tiltakozások után egyelőre még nem tudni, hogy az amerikai–izraeli légi offenzíva végén utcára vonulnak-e az emberek a rezsimmel szemben. Korábban Trump és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is jelezte az iráni népnek, hogy lehetősége lesz a kezébe venni a sorsát.
Az viszont biztos, hogy Irán katonailag képes maradt arra, hogy a szoros lezárásával példátlanul súlyos zavart okozzon a világpiacon, nemcsak a kőolaj, de számos más stratégiailag fontos anyag területén is. Ezzel rövid távon Oroszország is nyert, mert az Ukrajna elleni agressziója miatt szankciók alatt lévő orosz kőolaj kereskedelmi korlátozását időlegesen enyhítették az amerikaiak, amit európai vezetők élesen bíráltak. A háború orosz gazdaságra és az orosz–ukrán háborúra vonatkozó hatásáról ebben a cikkünkben olvashat.
Olcsó eszközökkel is megbénítható a szoros
„Kis méretű rombolók, tengeri drónok, kisebb tengeralattjárók, part menti rakétaállások, mobil rakétarendszerek, mindez Irán rendelkezésére áll, hogy támadja az áthaladó hajókat” – mondta a BBC-nek a londoni King's College professzora, Michael Clark. Bár a szoros tartós lezárása Irán gazdaságára nézve is súlyos következményekkel jár, a rezsimnek most fontosabb, hogy a világgazdaságban okozzon zavart, hogy alkupozícióba kerüljön az amerikaiakkal szemben.
A CNN a héten arról számolt be forrásaira hivatkozva, hogy Irán még tovább ment, és a szoros elaknásítását is megkezdte, amit az amerikai kormány nem erősített meg, de aztán jelezték, hogy megsemmisítettek a közelben néhány, erre felkészített hajót. Trump soha nem látott mértékű katonai következményekkel fenyegette meg Iránt, ha valóban elaknásítanák a szorost. Bár később az iráni külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy aknákat telepítenének, azt elismerte, hogy azok az országok, amelyek csatlakoztak az Irán elleni „agresszióhoz”, nem részesülhetnek a biztonságos áthaladás előnyeiből, mivel a rezsim biztosítani akarja, hogy ne „kényszerítsék rá” újból a háborút. Közben a kínai és indiai hajók mellett pénteken törököt is átengedtek.
Csütörtökig amerikai katonai források szerint 16 iráni aknatelepítő hajót semmisítettek meg, de ez csekély része a telepítésre alkalmas hajóknak és főként a kisebb csónakoknak. Az aknák pedig olcsó, nagy számban felhasználható, egyszerű eszközei a hajózás megbénításának. Az egy-két métertől 50 méter mélységig, hajók és tengeralattjárók ellen bevethető, akár 120 kilogramm robbanóanyaggal megtöltött aknák iráni tárháza széles – derül ki a Washington Post összeállításából.
A legfenyegetőbbek nem is a felszínen vagy valamivel mélyebben lebegő aknák, hanem azok, amelyek a tenger fenekén várakoznak: amikor egy ilyen felett elhalad egy hajó, aktiválódik, elindul felfelé, és a hajótestbe ütközve robban. A telepítésükre nemcsak hajók, de kis méretű tengeralattjárók is alkalmasak, ilyeneket Irán észak-koreai eredetű eszközök alapján saját maga is gyártott – mondta a Sky Newsnak a brit védelmi tárca alá tartozó elemzőintézet, a RUSI szakértője, Sidharth Kaushal.
A víz alatti veszélyeken túl ott vannak még a levegőben a drónok is, amelyek szintén meglehetősen olcsó és nagy károkozási képességükkel ugyancsak hatékony eszközei a fenyegetésnek, és az amerikai hadsereg nem számított rá, hogy ekkora problémát jelentenek majd.
Trump elismerte, hogy az iráni haditengerészet nagyobb volt a vártnál, de szerinte nem volt ütőképes, és nagy részét már meg is semmisítették. Hegseth ugyanakkor ezt a képet árnyalta, pénteken nem múlt időben, hanem elérendő célként beszélt az iráni haditengerészet teljes megsemmisítéséről.
Volt rá esély, úgy tűnik, mégsem készültek fel Irán lépésére
Úgy tűnik, a Fehér Ház nem számolt a szoros lezárásával, vagy azért, mert abban bízott, hogy Irán erre nem lesz képes, vagy mert úgy vélte, hogy a rezsim nem kockáztatja meg, hogy saját magának is kárt okozzon. Az amerikai kommunikáció is meglehetősen széles skálán mozgott a kérdésben. Trumpnak volt olyan bejegyzése is, amely szerint nem kell tartani az aknáktól és más veszélytől, a tankerek és más kereskedelmi hajók is „legyenek inkább tökösebbek”, és menjenek át a szoroson.
Hegseth pedig pénteken erőteljesen kikelt az amerikai sajtó ellen, amiért nem úgy számolnak be a háborúról, ahogyan azt ő szeretné. Külön reagált a CNN egyik csütörtöki cikkére, amiben arról írtak, hogy a Trump-kormányzat alábecsülte, hogy az Irán elleni támadásnak milyen hatása lesz a Hormuzi-szorosra.
„Jelenleg egyedül az akadályozza a hajózást, hogy Irán lövöldöz a hajókra. Nyitva áll a hajóforgalom előtt, ha Irán ezt nem teszi” – jelentette ki, nagyjából a jól ismert „nem állt le, csak elérhetetlen” érvelést előhúzva.
Valójában Trump is a szoros megkísérelt lezárásáról írt szombaton.
Péntekig legalább 16 kereskedelmi hajót ért támadás. „Ezek ellen nincsen biztonságos rejtekhely egy ilyen hajón” – mondta egy matróz a helyszínről a BBC-nek. Ráadásul a veszély nemcsak a szorosban, de az egész Perzsa-öbölben fennáll, a hajók arab országok kikötőiben sincsenek biztonságban.
Csökkentené a fenyegetést, ha katonai kíséretet kapnának a hajók, csütörtökön erre még nem álltak készen az amerikaiak. Igaz, aztán már arról számolt be Scott Bessent, hogy „hamarosan, amint katonailag lehetséges lesz”, megjelennek a kísérőhajók. Az amerikai pénzügyminiszter szerint ez akkor valósul meg, amikor az amerikai erők már teljes egészében kontrollálják az iráni légteret, és teljességgel lenullázzák Irán rakétakészleteit.
Bessent azonban mellékesen tett még egy fontos kitételt, miszerint „nemzetközi koalícióban” valósulhat meg a kereskedelmi hajók kísérete. Erre utalt Trump a szombati Truth Social-posztjában is, és több lehetséges országot is megnevezett, de egyelőre hivatalosan nem tudni, kiket és hogyan vonnának be a feladatba, és hogyan oszlanának meg ennek tetemes költségei. Az Egyesült Államoknak az iráni beavatkozás közvetlen költsége eddig több mint 11 milliárd dollárt tett ki.
A háború vége egyelőre nem látszik, és ebben szerepet játszik az amerikai végcélok tisztázatlansága is. Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján viszont már jelezte, hogy megfelelő tárgyalási alapnak tekintenék, ha Iránt visszakapcsolnák a globális finanszírozási rendszerbe, és garanciát kapnának, hogy további külső támadás nem éri az országot. Ez előrelépés ahhoz képest, hogy Teherán korábban elutasította a tűzszünetre vonatkozó tárgyalásokat is. Trump azonban korábban és most is jelezte, hogy ez nem a tárgyalás ideje.
Trump üzenetet küldött az iráni sziget elleni csapásokkal
Trump pénteken kijelentette: „Nagyon kemény csapásokat hajtunk végre ellenük a jövő héten”. Ezt azonban éppúgy nem lehet készpénznek venni, ahogyan az ellenkezőjét sem. A háborút addig fogják folytatni, „ameddig szükséges” – mondta Trump, mielőtt felszállt az elnöki különgépre. Az iráni rezsim jelenlegi helyzetéről úgy fogalmazott: „Megtizedeltük őket. Az országuk rossz állapotban van, összeomlik.”
A tankerek katonai kíséretéről sem nyilatkozott egyértelműen a Fox Newsnak adott pénteki interjújában: „Biztosítjuk, ha szükség lesz rá. De tudja, remélhetőleg a dolgok nagyon jól fognak alakulni. Meglátjuk, mi lesz.” Később viszont már arról beszélt, hogy hamarosan amerikai hadihajók kísérhetik a Hormuzi-szoroson átkelő hajókat. Ehhez azt is hozzátette: „ma néhány nagyon-nagyon jelentős sikert értünk el.”
Ezzel minden bizonnyal arra célzott, hogy péntek este az amerikai erők csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre. A közel-keleti térségért is felelős amerikai parancsnokság, a Centcom szerint az iráni szigeten több mint 90 iráni katonai célpontot támadtak meg sikeresen, tengeri aknák raktárait, rakétatároló bunkereket és számos egyéb katonai létesítményt semmisítettek meg. Trump Irán legértékesebb szigetének nevezte a Truth Socialre írt üzenetében.
Egy BBC-nek nyilatkozó elemző szerint Irán olajexportjának közel 90 százaléka áthalad a szigeten, főleg Kína és India felé. Az iráni Forradalmi Gárdához köthető Fársz hírügynökség annyit ismert el, hogy az amerikai támadások során legalább 15 robbanás hallatszott a szigeten, a támadások légvédelmi rendszereket, egy haditengerészeti bázist, a repülőtér irányítótornyát és egy helikopterhangárt vettek célba. Az iráni állami média jelentései szerint az olajipari infrastruktúra nem szenvedett károkat.
A támadás azonban egyértelműen a szoros körül kialakult helyzetnek is szóló üzenet volt Trump részéről. Az amerikai elnök meg is fenyegette Iránt, hogy az olajinfrastruktúrát is támadhatják, ha továbbra sem engedik áthaladni a hajókat a szoroson.
Trump fenyegetése annak szól, hogy az iráni olajexport nem állt le, sőt a Wall Street Journal szerint Kína felé még magasabb is, mint a háború február 28-i kitörése előtt volt. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat. Az iráni rezsim erre azzal fenyegetőzött vissza, hogy ha az olajiparukat is támadás éri, akkor a térség olajlétesítményeit támadhatják – noha ilyeneket eddig is többször célba vettek már az Öböl-országokban. A veszélyt az jelenti, hogy az olajinfrastruktúrában már drónokkal is súlyos károkat lehet okozni.
A WSJ pénteken arról is írt, hogy a Pentagon újabb hadihajókat és tengerészgyalogosakat vezényel a térségbe, ami nem a helyzet rövid távú rendeződésére és a globális kereskedelemben kulcsfontosságú Hormuzi-szoros forgalmának gyors helyreállására utal. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan hova vezénylik a partra szállásokra kiképzett és felszerelt tengerészgyalogosok, és azt sem, hogy mi lesz a feladatuk. Az egység tagjai nagykövetségek védelmére, evakuálásokra és katasztrófavédelemre is specializálódtak.
