Soha nem látott mennyiségű olajtartalékot szabadított fel a Nemzetközi Energiaügynökség, hogy elkerüljük a globális olajkáoszt
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) összesen 400 millió hordó olaj felszabadítását rendelte el. Ez a tagországok tartalékainak a harmada, és a legnagyobb mennyiség az ügynökség történetében.
Az IEA az iráni fegyveres erők szóvivőjének szerda délutáni beszéde után döntött a tartalékok felszabadítása mellett. A hadsereg vezetése bejelentette: „egyetlen liter olajat sem enged át” a Hormuzi-szoroson, hogy az eljusson az Egyesült Államokba, Izraelbe és partnereikhez. „Bármelyik hajó vagy tartályhajó, amelyik oda tart, törvényes célpontnak minősül” – mondta az iráni szóvivő, aki 200 dolláros hordónkénti árat is kilátásba helyezett a szoros lezárása miatt, ami a jelenlegi ár kétszeresét jelentené. Kedden Irán a szoros elaknásítását is elkezdte, mire az Egyesült Államok elkezdte az aknarakó hajók kilövését és Donald Trump komoly katonai következményekkel fenyegette meg az országot.
A Hormuzi-szoros azért is olyan fontos, mert a Perzsa-öbölből érkező tankereknek nincs más lehetősége, hogy kijussanak a nyílt vizekre. Havonta átlagosan 3 ezer hajó szokott átkelni a szoroson, ezzel a világ legforgalmasabb olajszállító csatornája: a világ olajforgalmának 20 százaléka érkezik az Irán által lezárt szoroson keresztül. Elég mély ahhoz, hogy a legnagyobb tankerek is át tudjanak kelni, így a Közel-Kelet jelentős olaj- és gázipari termelői, Irán, Irak, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is használják.
A háború ugyanakkor jelentősen visszavetette a tengeri forgalmat a térségben, a brit Tengeri Kereskedelmi Műveletek szerint a konfliktus kezdete óta 13 hajót ért támadás.
Vannak megoldások a Hormuzi-szoros kikerülésére, de egyik sem tökéletes. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek azok közé a Perzsa-öbölbeli termelők közé tartoznak, amelyeknek van olyan vezetékük, amely részben megkerüli a Hormuzi-szorost. Szaúd-Arábia 1200 kilométeres Kelet-Nyugat vezetékén a Perzsa-öbölből a Vörös-tengeri kikötőkbe tudnak nyersolajat szállítani, de ennek kapacitása messze elmarad a korábban a szoroson keresztül exportált mennyiségtől. A konfliktus előtt a Kelet-Nyugat vezetéken naponta körülbelül 2,8 millió hordót szállítottak, jelenleg pedig 7 millió hordót, ami a vezeték maximális kapacitása. Az Egyesült Arab Emírségeknek szintén van olyan vezeték, amivel meg tudja kerülni a szorost. Az Abu-Dzabi nyersolaj-vezetéken keresztül napi nagyjából 1,8 millió hordót tudnak leszállítani a Ománi-öböl egyik kikötőjébe.
Más országoknak, például Kuvaitnak és Iraknak nincsenek ilyen alternatíváik, így még a meglévő vezetékek teljes kihasználásával is kevesebb mint feleannyi olaj tudja elhagyni a Perzsa-öblöt, mint ami korábban a Hormuzi-szoroson keresztül jutott a tengerre.
Mindez azt eredményezte, hogy az olaj ára hétfőn átlépte a hordónkénti 100 dolláros árat. Miután Trump azt mondta, hogy az Irán elleni háború „nagyon hamar” véget érhet, ismét 90 dollár alá került egy hordó, ami még így is jóval magasabb volt a konfliktus kitörését megelőző 65 dolláros árnál. Az olaj ára azonban ismét meredek emelkedésnek indulhatna, ha nem tudnák pótolni a szoros lezárása miatti mennyiséget.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy „a közel-keleti konfliktus jelentős hatással van a globális olaj- és gázpiacokra, komoly következményekkel az energiabiztonságra, az energia megfizethetőségére és a világgazdaságra”. „Bejelentem, hogy az IEA tagországai egyhangú döntéssel elindítják ügynökségünk történetének eddigi legnagyobb vészhelyzeti olajkészlet-felszabadítását” – mondta. Az ügyvezető szerint a készletek felszabadításával az ellátási zavar azonnali hatásait lehet kezelni, de ahhoz, hogy a stabil olaj- és a gázforgalom visszatérjen a globális piacra, újra kell indulnia a szoroson keresztül történő szállításnak.
Jól mutatja a 32 tagországot tömörítő IEA döntésének jelentőségét, hogy a 400 millió hordónyi olaj felszabadítása az előző rekord csaknem kétszerese. Azt egyébként az orosz–ukrán háború kitörése miatt rendelték el, és 182 millió hordót szabadítottak fel. Az IEA tagjai jelenleg több mint 1,2 milliárd hordónyi állami vészhelyzeti olajkészlettel rendelkeznek, és további 600 millió hordónyi tartalék van a piacon, amit kormányzati kötelezettség alapján tartanak fenn a vállalatok. Az IEA tagjai elsősorban Európa, Észak-Amerika és Északkelet-Ázsia fejlett gazdaságai. A szervezet feladata a globális energiaellátás biztonságának fenntartása. 1974-ben alapították, válaszul az arab termelők által az 1973-as arab-izraeli háború alatt az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatására kivetett olajembargóra.
A szervezet a vészhelyzeti készleteket a globális piac számára teszik elérhetővé, mivel számításaik szerint körülbelül 15 millió hordónyi nyersolaj esik ki naponta a Hormuzi-szoros lezárása miatt.
Az IEA jelenlegi intézkedésével nagyjából 26 napig tudják pótolni a kiesett mennyiséget.
A felszabadítás nem rögtön történik, annak ütemezése a tagországok körülményeihez igazodik, és számításba veszi az ott helyben lévő vészhelyzeti intézkedéseket is. Japán például az olajimportjának 70 százalékát a szoroson keresztül szerezte be, így ők március 18-tól a körülbelül 80 millió hordót fognak felszabadítani a privát és állami tartalékokból. Németország 19,5 millió hordóval tervez hozzájárulni az IEA vállalásához.
Az IEA bejelentése ellenére a Brent és a WTI típusú olaj ára meredeken emelkedni kezdett szerdán, a Reuters beszámolója szerint mindkettő több mint 4 százalékot ugrott néhány óra leforgása alatt.
