A piacok inkább Trumpnak hisznek, mint a tényeknek, de meddig?

Korrigált az olaj ára kedden, és a legfontosabb tőzsdeindexek is emelkedtek, miután Donald Trump amerikai elnök azt mondta, az iráni katonai beavatkozásnak nagyon hamar vége lehet.

• Trump hétfő esti nyilatkozata azonban meglehetősen ellentmondásos és homályos volt, a válság enyhülésének kézzelfogható jelei pedig egyelőre nem mutatkoznak.

Számokban: az irányadó brent olajfajta hordónkénti ára a hétfői csúcs, azaz 119 dollár után kedden 90 dollár közelébe esett vissza.

• A fontosabb európai tőzsdeindexek (FTSE 100, Stoxx Europe 600) 1,5 százalékos emelkedéssel nyitották a kereskedést, és a zárás felé közeledve is pluszban vannak.
• A Hormuzi-szoros lezárása által közvetlenül érintett ázsiai gazdaságokban az indexek 2-6 százalékos emelkedéssel reagáltak.
• A forint az euróval és a dollárral szemben is nagyjából egy százalékot erősödött kedden.

Igen, de: sem az amerikai, sem az iráni fél nem adta érdemi jelét annak, hogy a konfliktus enyhülne.

• Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter egyenesen azt mondta, a legintenzívebb nap következik az Irán elleni támadásban.
• A Hormuzi-szoroson nem indult el a kereskedelem, Irán „egyetlen litert” sem enged át, amíg tart az amerikai-izraeli támadás, de ha el is indul újra a forgalom, szakértők szerint akkor is hónapok kellenek majd a háború előtti szintek visszaállásához.
• Az iráni rezsim nem bukott meg, és van annyi tartaléka, hogy még hosszú ideig rakétázhatja a környező országokat, olyan zavart okozva ezzel a világkereskedelemben, amely az Egyesült Államoknak is fáj.
• Kedden az Egyesült Arab Emírségek légterében nyolc rakétát és 26 drónt fogtak el, további egy rakéta és kilenc drón a tengerbe, illetve a szárazföldre zuhant.

Tágabb kontextus: Donald Trump hétfői interjúja rendkívül ellentmondásos, összességében elég zavaros volt.

• Célja egyértelműen a piacok megnyugtatása lehetett, konkrétumokat azonban nyomokban sem tartalmazott arról, hogy mi az az eredmény, amelyet a háborúval elértek, és mit jelent az, hogy hamarosan vége lesz, de folytatják.

Mit mondanak ők? Míg a hétfői olajárrobbanás valószínűleg eltúlzott pánikreakció volt, a piacok most a másik irányba reagáltak túlzottan Suvro Sarkar, a DBS Bank elemzője szerint.

Mi következik? Egyeztetések kezdődtek arról, hogy az orosz olajra vonatkozó szankciókat az Egyesült Államok enyhítheti, a G7 országok pedig megnyithatják a stratégiai olajkészleteiket, mindez szintén az árcsökkenés irányába hat.

• A világ legnagyobb olajexportőrének számító szaúdi Aramco a termelésének 70 százalékát jelenleg is ki tudja juttatni a piacra, ennek ellenére is úgy véli, katasztrofális következménye lesz annak, ha a Hormuzi-szoros hosszabb ideig zárva marad.
• A JP Morgan befektetési bank szerint a következő két hétben 12 millió hordó/nap mennyiségű olaj nem juthat ki a piacra, ha a szoros nem lesz járható.
• Kérdés, meddig tart ki Trump szavainak hatása, ha a háború az eddigi mederben halad. Az események 2022 márciusára emlékeztetnek, amikor az orosz–ukrán fegyverszüneti tárgyalások okoztak széles körű piaci optimizmust, ez azonban megalapozatlannak bizonyult.