Trump az amerikaiakhoz intézett beszédben kemény csapásokat ígért Iránban a következő 2-3 hétben
Elsőként az Artemis II. fellövéséhez gratulált, ezután tért csak rá Iránra Donald Trump amerikai elnök az amerikai néphez intézett beszédében, amit helyi idő szerint április elsején este tartott. A beszédet a Fehér Ház úgy harangozta be, hogy fontos információkat fog megosztani a már ötödik hete tartó iráni háborúról, de végül nem tett semmilyen nagy bejelentést, és inkább arra koncentrált, hogy megpróbálja eladni azt az egyre szkeptikusabb amerikaiaknak.
Az amerikai elnök nem közölte, hogy pontosan mikor ér véget a háború, csak annyit, hogy várhatóan két-három hétig zajlanak még az Irán ellen indított akciók, és belebegtette, hogy ez idő alatt Iránt „visszabombázzuk a középkorba, ahova tartoznak”. Ez egy olyan határidő, amit ő vagy kormányzatának tagjai korábban is említettek.
Trump lehengerlő győzelemként jellemezte a több mint egy hónapja indított, Epic Fury néven futó hadműveletet, „amelynek célpontja a világ első számú terrorizmust támogató állama, Irán volt.” Közölte, hogy az amerikai fegyveres erők az elmúlt hetekben gyors, döntő és elsöprő győzelmeket arattak, szerdán megsemmisült a haditengerészetük, légierejük romokban hever, a legtöbb vezető meghalt, drónokat és rakétákat már csak korlátozottan tudnak kilőni, fegyvereiket, gyáraikat pedig folyamatosan felrobbantják.
Ez azonban mind olyan kijelentést volt, amit ő és kormányzatának magas rangú tagjai rendszeresen hangoztattak az elmúlt hetekben. Irán azonban még mindig képes rakétákkal és drónokkal lőni a térséget, és zárva tartani a Hormuzi-szorost, ahol a világ olajkereskedelmének nagyjából húsz százaléka halad át.
Kitért a venezuelai hadműveletre is, amit „gyors, halálos, erőszakos” csapásnak nevezett, ami kivívta a világ tiszteletét. Amerika Venezuelával való kapcsolatát azóta vállalati értelemben partnerinek nevezte, azt mondta, „hihetetlenül jól kijövünk egymással a hatalmas mennyiségű olaj és gáz kitermelésében és értékesítésében, amely a Föld második legnagyobb tartaléka az Amerikai Egyesült Államok után” – fogalmazott Trump, utalva itt arra, hogy korábban közölte, venezuelai olajat fog lefoglalni és értékesíteni.
Az amerikai elnök szerint ennek köszönhetően sikerült függetlenedni a Közel-Kelettől, „nincs szükségünk az olajukra. Semmire sem van szükségünk, amijük van. De ott vagyunk, hogy segítsünk szövetségeseinknek.”
Trump igyekezett elmagyarázni az amerikaiaknak, hogy miért volt fontos megindítani a háborút Irán ellen, jelezve, hogy az egyáltalán nem tart olyan sokáig, mit az Egyesült Államok korábbi háborúi, a vietnami, iraki és koreai háborút, valamint a két világháborút hozva fel példának. Ezt azután tette, hogy a közvélemény-kutatások adatai szerint az amerikaiak nagyjából hatvan százaléka ellenzi a háborút.
Azt mondta, az iráni hadműveletre azért volt szükség, mert ő 2015-ben megfogadta: soha nem engedi meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson, és szerinte már a hivatalba lépése előtt kezelni kellett volna az iráni fenyegetést. „Mindig is a diplomáciai utat választottam, a rezsim mégis folytatta a nukleáris fegyverek megszerzésére irányuló szüntelen törekvését, és elutasított minden megállapodási kísérletet. Emiatt júniusban elrendeltem az Irán kulcsfontosságú nukleáris létesítményeinek elleni csapást” – így Trump, aki szerint ezután Irán ezután sem állt le.
Iránnak nagyjából négyszáz kilogramm 60 százalékra dúsított uránja van, két atomlétesítményben, földalatti járatokban. Trump közölte, hogy azokat olyan keményen bombázták, hogy Irán nehezen juthat majd azokhoz hozzá, és hozzátette, hogy műholdakkal folyamatosan figyelik azokat, és újra megtámadják, ha azt látják, Irán megpróbálja megszerezni a nagyjából tíz atombomba felépítéséhez elég anyagot.
Az elnök szerint Amerika közel jár a célhoz, a következő két-három hétben pedig kemény csapásokat fog mérni Iránra.
„Visszavisszük őket a kőkorszakba, ahová tartoznak. Időközben pedig folyamatban vannak a tárgyalások” – mondta Trump, aki szerint az új iráni vezetők kevésbé radikálisak és sokkal ésszerűbbek.
„Mégis, ha ez idő alatt nem születik megállapodás, a legfontosabb célpontokra fordítjuk a tekintetünket” – fogalmazott azzal, hogy ha nem lesz megállapodás, akkor minden egyes villamosenergia erőművüket fogják támadni.
Az amerikai elnök köszönetet mondott Amerika közel-keleti szövetségeseinek: Izraelnek, Szaúd-Arábiának, Katarnak, az Egyesült Arab Emírségeknek, Kuvaitnak és Bahreinnek. A benzinárak amerikai emelkedéséről úgy fogalmazott, hogy ez egy rövidtávú emelkedés, ami „az iráni rezsim őrült terrortámadásainak az eredménye, amelyeket kereskedelmi olajszállító tartályhajók és a szomszédos országok ellen indított, amelyeknek semmi közük a konfliktushoz.” Kiemelte, Amerika több olajat és gázat termel, mint Szaúd-Arábia és Oroszország együttvéve.
Kitért a Hormuzi-szorosra is, amiről azt mondta, róla, hogy
„a világ azon országainak, amelyek olajat kapnak a Hormuzi-szoroson keresztül, gondoskodniuk kell erről az átjáróról. (…) Segítőkészek leszünk, de nekik kell vezető szerepet vállalniuk az olaj védelmében, amelytől olyan kétségbeesetten függenek”, a javaslata pedig az volt azoknak az országoknak, amelyek nem jutnak üzemanyaghoz, hogy „vegyenek olajat az Amerikai Egyesült Államokból. Van nekünk bőven. (…) És 2., gyűjtsetek némi bátorságot. Korábban meg kellett volna tennetek. Meg kellett volna tennetek velünk, ahogy kértük.”
Az igaz, hogy az Egyesült Államok csak nagyon kevés olajat importál az Öböl menti országokból, de Trump azt már nem vette figyelembe, hogy a olaj világpiaci árának emelkedése az Egyesült Államokban is érezteti a hatását. Beszéde előtt egy nappal az Egyesült Államokban ismét 4 dollár fölé emelkedett az átlagos benzinár gallononként, ami több mint három éve nem fordult elő.
