Trump egyszerre hangoztatja, hogy Iránt már legyőzték, és küld sok ezer katonát a Közel-Keletre
Donald Trump március eleji nyilatkozataiból kiindulva nagyjából mostanában kéne véget érnie az Irán ellen indított amerikai–izraeli háborúnak, de négy héttel a kezdete után még mindig nem látszik a vége. Trump azt állítja, hogy Iránt már legyőzték és Teherán „könyörög” a békéért, a háború lezárását célzó, közvetítőkön keresztül folyó kapcsolatfelvétel során annak ellenére sem látszik komoly előrelépés, hogy az amerikai elnök ultimátumot adva az iráni erőművek lebombázásával fenyegette meg az országot, ha nem teszik, amit ő akar. A megadott határidőt azonban már kétszer is eltolta.
Ezzel párhuzamosan a Wall Street Journal szerint a Pentagon újabb tízezer katona Közel-Keletre küldését mérlegeli a korábban bejelentett ötezer tengerészgyalogos és több ezer ejtőernyős erőn felül. A cél az lenne, hogy Trumpnak minden katonai opció a rendelkezésére álljon, miközben elvileg az Iránnal folytatott tárgyalások is felpöröghetnek. Amerikai lapok információi szerint többféle szárazföldi támadás tervét is kidolgozhatják az elnöknek.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Franciaországban tartott G7-találkozó után azt mondta pénteken, hogy az iráni hadműveletek befejezése hetek és nem hónapok kérdése, és „nagyon magabiztosak”, hogy rövid időn belül sikerül elérniük katonai céljaikat. Rubio hozzátette azt is, hogy ezeket a célokat anélkül is késedelem nélkül el tudják érni, hogy szárazföldi támadást kellene indítaniuk Irán ellen.
Négy héttel a háború kezdete után azonban továbbra sem világos, hogyan érhetnek véget a hadműveletek. Közben szombatra az Irán támogatását élvező jemeni húszik rakétát lőttek Izraelre, és ezzel jelezték, hogy négy héttel a kezdete után beszálltak a háborúba. Ezt többen már úgy értékelik, hogy a korábban a Vörös-tengeren áthaladó, szerintük Izraelhez köthető hajókat a gázai háború során is támadó húszik jelezték, a Hormuzi-szoros mellett egy másik kulcsfontosságú hajózási útvonal forgalma is veszélybe kerülhet. Trump korábban már folytatott légi offenzívát a húszik ellen.
Trump ultimátuma és tizenöt pontos amerikai javaslat, iráni követelések
Trump múlt hétvégén az iráni erőművek lebombázását helyezte kilátásba, ha Irán nem nyitja meg a néhány átengedett hajót leszámítva lezárt Hormuzi-szorost, amin a világ kőolajexportjának nagyjából húsz százaléka halad át. A szoros lezárása a kőolaj árának megugrását és benzinár-emelkedést okozott szerte a világon. Az amerikai elnök akkor 48 órát adott Teheránnak, hogy teljesítsék a követelését, de a szorost nem nyitották meg, sőt, az iráni vezetés még keményebb támadásokkal fenyegetett vissza a térségbeli energiainfrastruktúra ellen, ha az erőműveit csapások érik.
A határidőt azonban Trump annak lejárta előtt fél nappal eltolta öt nappal péntekig, arra hivatkozva, hogy „mélyreható, részletes és konstruktív beszélgetéseket” folytattak Iránnal a megelőző két napban „az ellenségeskedéseink teljes és totális megoldásáról”. Majd csütörtökön megint tovább tolta a határidőt, most már tíz nappal április 6-ig. Trump a Fox Newsnak azt mondta, hogy Irán hétnapos haladékot kért, „amire én azt mondtam, hogy adok nektek tízet”. A kapcsolatfelvételben közvetítő emberek azonban a Wall Street Journalnek ezt tagadták, szerintük Irán nem kért haladékot, és végső választ sem adtak az amerikai békefeltételekre.
A hét elején még nem lehetett tudni, hogy a Trump által váratlanul bejelentett iráni–amerikai tárgyalások egészen pontosan hogyan is zajlanak, csak, hogy számos ország próbált közvetíteni az elmúlt időszakban. Végül az elmúlt napokban kiderült, hogy Pakisztán közvetít a felek között. Egyelőre nem látszik, hogy közel lenne bármilyen megállapodás, és Trump egyszerre állította azt, hogy Teherán könyörög a békéért, és fenyegette meg az iráni vezetést, hogy vegyék komolyan a tárgyalásokat, mert ha nem teszik, „az nem lesz szép”.
Az is kiderült, hogy Washington egy 15 pontból álló békejavaslatot küldött Teheránnak,
amiben az iráni atomprogram és az urándúsítás teljes leállítása, három fő atomlétesítményének felszámolása, a ballisztikusrakéta-program megszüntetése, a közel-keleti fegyveres szervezetek támogatásának leállítása és a Hormuzi-szoros újranyitása szerepel. Úgy tudni, 30 napos tűzszünetben gondolkoznának első körben. Egy, a CNN-nak nyilatkozó helyi forrás szerint a 15 pontos javaslatban több olyan is van, amit „szinte lehetetlen”, hogy Teherán elfogadjon.
Az amerikai és izraeli légicsapások kezdete óta Izrael és a térségbeli amerikai bázisok mellett az Öböl-országokat is rendszeresen támadó iráni rezsim közben saját követelésekkel állt elő. Egyebek mellett azt akarja, hogy az Egyesült Államok és Izrael garantálja, hogy nem fog újabb támadásokat indítani, kártérítést kérnek a háborúban okozott károk miatt, valamint hogy Izrael fejezze be a Hezbollah libanoni terrorszervezet elleni támadásokat. Emellett Irán teljesen a saját ellenőrzése alá akarja vonni a Hormuzi-szorost, és átkelési díjat követelne a hajóktól. A Wall Street Journal értesülései szerint a Washington és Teherán között közvetítő közel-keleti tisztviselők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e megoldást találni a háború lezárására, mert Irán olyan követeléseket tett, amit Trump nem fogadna el. Vagyis egyelőre nem látszik középút a két oldal követelései között.
A Politicónak egy Öböl menti tisztviselő a hét elején kijelentette, hogy Trump a nyilvános nyilatkozataiban eltúlozza a tárgyalások állását, hogy legyen oka az erőművek elleni támadások elhalasztására, és fő célja a piacok megnyugtatása volt. A Wall Street Journalnek szintén azt mondták iráni és arab tisztviselők, hogy Trump bejelentése elsősorban az olajár csökkentését célozta. Ez valóban esni kezdett a kezdeti bejelentésre, de utána újból emelkedett, amikor már látszott, hogy hamar biztosan nem lesz bármilyen megegyezés.
Közben azt továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan kik vettek részt az első tárgyaláskezdeményekben. Trump hétfőn azt mondta, hogy közel-keleti követe, Steve Witkoff, valamint a gázai tűzszüneti és az ukrajnai béketárgyalásokba is bevont veje, a semmilyen kormányzati pozícióban nem lévő Jared Kushner részt vesznek a megbeszéléseken. Kedden azonban már azt közölte, hogy J. D. Vance alelnök, valamint Marco Rubio amerikai külügyminiszter is részt vesz az egyeztetésekben, hozzátéve, hogy „több ember is csinálja”. Witkoff a csütörtöki amerikai kormányülésen azt mondta, „erős jelek” vannak arra, hogy lesz lehetőség a békére, és Teherán keresi az ehhez vezető utat. Szerinte ezt azután tették, hogy Trump ultimátumot adott nekik.
Iráni részről Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, valamint Mohamed Galibáf, az iráni parlament elnökének neve merült fel. Ezt erősítette, hogy a beszámolók szerint Pakisztán kérésére Izrael ideiglenesen levette a megölendő célpontok listájáról a külügyminisztert és a házelnököt.
J. D. Vance részvétele a tárgyalásokon figyelemreméltó, mert az Axios amerikai és izraeli forrása szerint erőteljesen szkeptikus volt a háború megindítása előtt azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e a légicsapások mentén könnyedén megdönteni az iráni kormányt. A lap értesülései szerint hétfőn Vance egy kellemetlen beszélgetést folytatott Benjámin Netanjahuval, és állítólag szembesítette az izraeli kormányfőt azzal, hogy túl rózsásan festette le az iráni rezsimváltás esélyét a háború megindítása előtt.
Netanjahu szerdán elrendelte, hogy növeljék az Irán elleni támadásokat, hogy minél nagyobb kárt okozzanak az iráni fegyveriparnak, attól tartva, hogy Trump még azelőtt lezárná a háborút, hogy elérnék céljaikat. Jiszráel Kac védelmi miniszter pénteken jelezte, hogy kiszélesítik az Irán elleni támadásaikat válaszul Irán rakétatámadásaira. „Benjámin Netanjahu miniszterelnök és én figyelmeztettük az iráni terrorrezsimet, hogy hagyja abba a rakétakilövéseket az izraeli polgári lakosság ellen. A figyelmeztetések ellenére folytatták a tüzelést, ezért az IDF [Izraeli Védelmi Erők] csapásai Iránban eszkalálódni fognak, és ki fognak terjedni további célpontokra és területekre, amik segédkeznek a rezsimnek, hogy az izraeli civilek elleni fegyvereket építsenek és működtessenek.”
Izrael pénteken az araki nehézvizes reaktornál is végrehajtott légicsapásokat. Irán emellett azt állította, hogy a két legnagyobb acélgyárát, egy erőművet és polgári célú nukleáris létesítményeket ért izraeli támadás pénteken, szerintük az Egyesült Államokkal együttműködve. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint ez szembemegy Trump csütörtöki kijelentésével, miszerint meghosszabbítja az iráni energetikai létesítmények elleni támadások szüneteltetését, esélyt adva a felek közötti tárgyalásra. Izrael „súlyos árat fog fizetni bűneiért”, jelentette ki.
Szárazföldi támadásra készülnek?
Miközben nyilvánosan a tárgyalási kezdeményekről esett legtöbb szó a héten, ezzel párhuzamosan források szerint a hadműveletek új szintre emelése is napirenden van az amerikai oldalon. Bár a kezdetekkor mindössze három-négy hétig tartó háborút ígérő Trump egyszerre állítja azt, hogy Iránt legyőzték és a tervekhez képest jobban állnak, mégis nagyjából tízezer amerikai katona tart a térségbe és az amerikai lapok információi szerint további tízezer katona odavezénylését tervezik.
Az amerikai elnök a háború első napjaiban azt mondta a New York Postnak, hogy nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szárazföldi támadást is indítanak Irán ellen, majd az elkövetkező hetekben többször is közölte, hogy nem küldenek katonákat Iránba – hogy utána rögtön mégis az ellenkezőjére utaljon. Ezzel számos támogatója szerint egyik legfontosabb kampányígéretét szegné meg, miszerint nem vonja bele az Egyesült Államokat egy soha véget nem érő, költséges közel-keleti háborúba.
Nagyjából 2500, partraszállásokra specializálódott tengerészgyalogos a hét végén érkezhet meg a térségbe, ahova még további 2500 tengerészgyalogost küldenek. Több mint kétezer légideszantost is oda vezényelnek. A Wall Street Journal pénteken számolt be arról az értesüléséről is, hogy további tízezer katona küldését fontolgatja a Pentagon, köztük gyalogosokét és páncélozott járművekét. Ha az utóbbiak bevetéséről is döntenének, még akkor is jóval kevesebb katonáról lenne szó, mint a 2003-as iraki invázió elején, akkor 150 ezret vetettek be.
A lapinformációk szerint az amerikai védelmi minisztérium mindenesetre részletes terveket kezdett el kidolgozni az esetleges szárazföldi hadműveletekhez. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint az Egyesült Államok több lehetséges célpont ellen tervez támadást, ha végül egy korlátozott szárazföldi invázió mellett döntenének. A legvalószínűbb az iráni olajexport nagyjából kilencven százalékát lebonyolító, a Perzsa-öböl északi részén található Hárg-sziget, amit az amerikai légierő március 13-án már bombázott. A sziget katonai célpontjainak támadásával Trump már akkor kemény üzenetet küldött az iráni rezsimnek. A Fehér Ház reményei szerint a sziget elfoglalása óriási bevételi forrástól fosztja meg az Iráni Forradalmi Gárdát, és ezt kihasználva rákényszeríthetik a rezsimet a Hormuzi-szoros megnyitására.
A térségért felelős amerikai parancsnokság, a Centcom korábban vezetője, Joseph Vogel a The War Zone amerikai haditechnikai lapnak kijelentette, hogy a szigetet nagyjából ezer katonával könnyedén el lehet foglalni, de az Irán szárazföldi részétől nagyjából harminc kilométernyire lévő nyílt területen nagyon sebezhetőek lennének. Ráadásul komoly logisztikai háttérre lenne szükség, ami szintén védelmet igényelne.
Hasonló aggályai vannak a Foundation for Defense of Democracies elemzőinek, akik arra figyelmeztettek, hogy a rakétatámadások mellett az Ukrajnában rendkívül hatékonyan alkalmazott FPV drónokkal is támadhatják a szigeten lévő, és ilyen veszéllyel harci helyzetben még soha nem szembesült katonákat. Szerintük az ilyen támadásokat pedig még videóra is vehetik, és a katonák megölését mutató felvételeket propagandacélokra használnák fel az amerikaiak körében már így is népszerűtlen háború ellen hangolva a közvéleményt.
Irán a CNN információi szerint már készül erre a lehetőségre, és megerősítették a sziget védelmét. A beszámoló szerint taposóaknákat és páncélosok elleni aknákat telepítettek a sziget azon területeire, ahol az amerikai erők partra tudnának szállni. Emellett vállról indítható, irányított föld-levegő rakétákat vittek a szigetre az elmúlt hetekben. Vogel szerint taktikai szempontból nem sok hasznot hozna a sziget elfoglalása, míg a Foundation for Defense of Democracies elemzői szerint sorsdöntő győzelem helyett inkább csak kiszélesítené a háborút. A CNN szerint az elnök szövetségesei közül is többen aggályaikat fejezték ki, hogy szükség van-e egy ilyen akcióra, vagy egyáltalán a sziget sikeres elfoglalása elvezetne-e a szoros megnyitásához.
Az Axios értesülései szerint az Egyesült Államok egy végső, mindent elsöprő támadásra készül Irán ellen, és a Pentagon több katonai tervet is készített erre a lehetőségre, a Hárg-sziget ezek közül csak az egyik.
A lap értesülései szerint Trump négy nagyobb lehetőség közül választhat, de az amerikai elnök még nem döntött a kérdésben. Felmerült a Hormuzi-szoros lezárásában stratégiai fontosságú szerepet játszó Larak-sziget, valamint egy másik, a szoros nyugati bejáratánál lévő sziget és két másik kisebb sziget megszállása, vagy az iráni olajat az elmúlt hetekben is szállító tankerek elfogása.
Ezek mellett az amerikai hadsereg terveket készített arra is, hogy Irán belsejében hajtanak végre szárazföldi támadást az iráni uránkészletek megszerzésére, amik a korábban lebombázott atomlétesítményekben rekedtek – írta az Axios. A lap értesülései szerint viszont a bonyolult és kockázatos akció helyett feltehetően inkább bombázásokkal biztosítanák, hogy Irán soha ne tudjon hozzáférni a készletekhez.
A fő cél mindenképpen a Hormuzi-szoros újranyitása lenne, aminek a lezárásával a Fehér Ház úgy tűnik, nem számolt, mert abban bízott, hogy Irán erre nem lesz képes, vagy mert úgy vélte, hogy a rezsim nem kockáztatja meg, hogy saját magának is kárt okozzon. Valójában az iráni export például Kína irányába még fel is pörgött, miközben a világ legnagyobb része gyorsan szembesült vele, hogy a szoros lezárása milyen súlyos következményekkel jár.
A messzire nyúló hatásokat mutatja, hogy Ausztráliában a benzinkutak elkezdtek kifogyni a gázolajból és benzinből, a Fülöp-szigeteken tüntetések kezdődtek az emelkedő üzemanyagárak miatt, Dél-Koreában korlátozásokat vezettek be, Új-Zélandon állami támogatást adnak a rászoruló családoknak, Indiában gázhiány van, Pakisztánban négynapos munkahetet vezet be, Mianmarban korlátozzák az autóhasználatot, Srí Lankán pedig az üzemanyag-vásárlást. Németországban a Bundestag pedig megszavazta, hogy naponta csak egyszer emelhetik a kutak az üzemanyagok árát, és további lépéseket terveznek az emberek és cégek megsegítésére.
Már a republikánusok is nyíltan frusztráltak
A szoros lezárása az Egyesült Államokban is érezteti hatását, a kialakult helyzet miatt meredeken emelkedni kezdett az üzemanyag ára az amerikai benzinkutakon. Az iráni háború emiatt is komoly belpolitikai problémákat okoz Trumpnak és a Republikánus Pártnak a novemberi félidős kongresszusi választások előtt. A közvélemény-kutatások adatai szerint az amerikaiak nagyjából 60 százaléka ellenzi az Irán elleni indított háborút, és helyteleníti, ahogy Trump azt kezeli, az elnök pozitív megítélése pedig több mértékadó felmérésben is 38 százalékra zuhant.
Közben egyre több republikánus politikus frusztrál, hogy a Trump-kormány még zárt ajtók mögött sem ad válaszokat olyan alapvető kérdésekre, hogy mi a pontos célja az Irán elleni háborúnak, az pontosan mennyi pénzbe kerül, és be fognak-e vetni szárazföldi alakulatokat. „Többet akarunk tudni arról, hogy mi történik, egyszerűen nem kapunk elég választ” – mondta újságíróknak a képviselőház fegyveres erők bizottságának republikánus elnöke, Mike Rogers. A Trump kritikusának számító Lisa Murkowski republikánus szenátor pedig bejelentette, hogy szavazást fog kikényszeríteni az Irán elleni háború kongresszusi jóváhagyásáról (korábbi ilyen kezdeményezések mind elhaltak). A szenátus fegyveres erők bizottsága április közepére nyilvános meghallgatásokat tervez a háborúval kapcsolatban.
Trump az elmúlt napokban arról beszélt politikai szövetségeseinek, hogy minél gyorsabban szeretne véget vetni az iráni háborúnak – írta a Wall Street Journal a helyzetet ismerő emberekre hivatkozva. A lap értesülései szerint az elnök magánbeszélgetésekben közölte tanácsadóival, hogy szerinte a háború már a végső fázisába ért, és azt akarja, hogy két héten belül lezárják. A források szerint közeli tanácsadói is azt szeretnék, hogy inkább belpolitikai kérdésekre, főleg az amerikaiakat sújtó megélhetési nehézségek enyhítésére koncentráljon. Ezeket az iráni háború csak felerősítette.
Több tanácsadót is zavart az ellentmondás aközött, hogy Trump több ezer katonát küld a Közel-Keletre egy olyan háborúhoz, amiről már többször kijelentette, hogy lényegében már megnyerte. Egyikük szerint Trump már győzelmet akarna hirdetni, és továbblépni. Egy másik arról beszélt, hogy az elnök már számos beszélgetésben fordul a gazdasági helyzet, belpolitikai kérdések és a félidős választások felé.
Mindezeknek is szólt Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozata a G7 után, amiben az iráni hadműveletek heteken belüli befejezéséről beszélt. Szerinte katonai céljaikat anélkül is késedelem nélkül el tudják érni, hogy szárazföldi támadást kelljen indítaniuk Irán ellen. Azt is kijelentette, hogy az iráni válasz bármelyik pillanatban megérkezhet az amerikaiak béketervezetére, ezt a CBS még péntekre valószínűsítette, de azóta sem érkezett róla hír. Azt is kijelentette, hogy teljességgel elfogadhatatlan, hogy Irán megvámolja a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat. A felvetés szerinte az egész világot felháboríthatja, de azoknak az országoknak kellene lépniük valamit, amiket leginkább érintene ez a rendszer.
