Trump az Ukrajnának szánt fegyverek átcsoportosításáról: Ilyet rendszeresen csinálunk
Donald Trump amerikai elnök első kabinetülését tartott csütörtökön az iráni háború megindítása óta. Trump megismételte az elmúlt napokban hangoztatott állításait, hogy az amerikai-izraeli támadások megsemmisítették az iráni katonai képességeit, a háború a tervezettnél jobban halad, és Iránt legyőzték. Trump szerint megsemmisítették a rakétaindítók és rakéták 90 százalékát, és gyárakat, ahol azokat készítik. Irán azonban még ma is több rakétát és drón lőtt ki az Öböl menti országokra, ahogy azt tették minden nap.
Trump újra szidta a NATO-országokat, amiért nem akarnak segíteni az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros megnyitásában, mert, ahogy azt európai országok közölték, az „nem a mi háborúnk”. Az amerikai elnök erre jelezte, hogy ők is mondhatják ezt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.
Egy kérdésre válaszolva, hogy valóban Ukrajnának szánt, Európa által fizetett fegyvereket irányíthat át Amerika az iráni háborúba, Trump nem válaszolt egyértelműen, csak annyit közölt, hogy „azt rendszeresen csináljuk”. Trump kikelt a Wall Street Journal egyik cikke ellen, amiben a lap azt írta, hogy Trump gyorsan le akarja zárni a háborút. Az elnök kijelentette, hogy Irán „könyörög a megállapodásért, nem én”.
J. D. Vance közölte, hogy Trump azért indította a háborút, hogy „a legrosszabb emberek a földön” ne jussanak hozzá nukleáris fegyverhez, és ezt a legfontosabb nemzetbiztonsági célként jellemezte.
Steve Witkoff, az amerikai elnök közel-keleti különleges követe, aki Trump vejével, a semmilyen kormányzati pozícióban nem lévő Jared Kushnerrel vezeti az Iránnal folyó tárgyalásokat, megerősítette, hogy Pakisztán közvetítésével tárgyalnak és azt is, hogy egy 15 pontos javaslatot küldtek Teheránnak. Közölte, hogy „erős jelek” vannak arra, hogy van lehetőség a békére, és Teherán keresi az ehhez vezető utat. Szerinte ezt azután tették, hogy Trump ultimátumot adott, közölve, hogy elkezdik támadni az iráni erőműveket, ha nem nyitják meg a Hormuzi-szorost. Az erőművek támadása háborús bűncselekménynek számítana.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint el kezd nőni a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj mennyisége, és azt jósolta, hogy a háború lezárása után alacsonyabb energiaárak lesznek, és kisebb infláció. Trumpnak és a republikánusoknak komoly belpolitikai gondot okoz az iráni háború miatt megemelkedett üzemanyagárak, valamint a megélhetési gondokkal küzdő amerikaiaknak gondot okozó infláció. Bessent szerint az amerikaiak elfogadják a rövid távú kellemetlenségeket ötven évig tartó biztonságért cserébe.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Irán már 47 éve háborúban áll az Egyesült Államokkal, amerikaiakat gyilkoltak, és egyetlen egy másik amerikai elnök sem tett ez ellen semmit. Rubio vallási fanatikusokként jellemezte az iráni vezetőket, akiknek nem szabad megengedni, hogy atomfegyverhez jussanak, mert akkor több millió amerikaiakat ölhetnének meg. A külügyminiszter sikerként jellemezte az Irán ellen indított háborút, ami szerinte eléri a Donald Trump által kitűzött összes „egyértelmű célokat”: az iráni atomprogram és az iráni rakétaprogram megsemmisítését és az iráni haditengerészet elpusztítását.
Bár Rubio azt állította, hogy az elnök pontosan meghatározta az elérendő célokat, Trump az Irán elleni háború megindításakor az iráni rezsim megdöntéséről is beszélt, mint a támadások egyik céljaként, miközben kormányzatának tagja más-más célokat határoztak meg. A külügyminiszter által említett korábbi elnökök között pedig ott van Trump is, aki első elnöksége alatt szintén „nem tett semmit”, sőt, egy támadást az utolsó pillanatokban fújt le, mert attól tartott, hogy túl sok iráni áldozatot követelne.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter közölte, hogy az amerikai hadsereg „bombákkal tárgyal”, és az Irán elleni háborúval kapcsolatban kijelentette, hogy „ez történelemkönyvekbe való cucc”, és ez lesz Trump öröksége.
