Az Egyesült Államok és Izrael éppen csak megkezdte Irán támadását február utolsó napján, amikor már felmerült, hogy a Teherán által támogatott jemeni húszi lázadók bekapcsolódnának a harcokba az iráni rezsim oldalán. Végül ez négy héttel később történt meg: a húszik szombatra egy Izraelre kilőtt rakétával, majd másnap robotrepülőgéppel is jelezték, hogy ők is beszállnak a háborúba. Azt állították, hogy folytatni fogják támadásaikat, amelyeket összehangoltak Irán és a libanoni Hezbollah csapásaival.
Ezzel egy újabb front nyílik a háborúban, miközben Pakisztán közvetítésével tapogatózó tárgyalások kezdődtek Teherán és Washington között – de sok ezer amerikai katona érkezett a térségbe, és amerikai lapok információi szerint a Pentagon szárazföldi beavatkozások terveit dolgozza ki Donald Trumpnak. Felmerült az iráni olajexporthoz kulcsfontosságú Hárg-sziget esetleges elfoglalása, Trump pedig hétfőn Irán erőműveinek, olajkútjainak és akár sótalanító üzemeinek teljes elpusztításával is fenyegetett, ha nem születne megállapodás a tárgyalásokon.
A Jemenből indult rakéták és drónok is fenyegetésnek tekinthetők az iráni oldalról. Elemzők szerint a húszik egyelőre csak jelképesnek tekinthető támadásokat hajtottak végre Izrael ellen, de megvan a lehetőségük arra, hogy komoly zavart okozzanak a világgazdaságban. Az Arab-félsziget délnyugati részén lévő Jemenből a Báb-el-Mandeb-szorosnál (A siralom kapuja) könnyedén akadályozni tudják a hajóforgalmat a Vörös-tengeren, ahogy azt pár évvel korábban is tették. Ez pedig a félsziget másik oldalán lévő Hormuzi-szoros hetek óta tartó lezárásával együtt csak felerősítené az iráni háború súlyos gazdasági hatásait.
A húszik e mellett rakétatámadásaikkal szűkös erőforrásokat tudnak elvonni az izraeli, valamint az Öböl menti ország légvédelmétől, az esetleges izraeli és amerikai válaszcsapások pedig az Irán ellen bevethető erők és fegyverek egy részét foglalhatnák le. A húszik belépésével nő annak a kockázata is, hogy a háború tovább szélesedik. A jemeni polgárháborúban ugyanis Szaúd-Arábia és arab országok koalíciója már évekig bombázta őket, és feltehetően nem hagynák szó nélkül, ha az olajszállítmányaik vörös-tengeri útvonalát veszélyeztetnék.
Irán újabb szövetségese a háborúban
Az Irán ellen indított támadások utáni napokban a Teheránnal szövetséges iraki milíciák, valamint a libanoni Hezbollah terrorszervezet is támadásokat kezdett el végrehajtani amerikai érdekeltségek és Izrael ellen, de a jemeni húszik kivártak. Azonban nyilatkozataik is jelezték, hogy belépésük a háborúba csak idő kérdése.
Öt nappal az amerikai és iráni légicsapások, valamint az Izrael és térségbeli amerikai bázisok mellett az Öböl-országok elleni iráni válaszcsapások kezdete után a húszik vezetője, Abdul Malik el-Húszi bejelentette, készen állnak a harcra, és „ujjunk a ravaszon van”. Hasonlóan nyilatkozott a háború harmadik hetében egy magas rangú húszi tisztviselő, közölve, hogy „csak idő kérdése, hogy Jemen is csatlakozzon a konfliktushoz”. Március 26-án El-Húszi azt mondta, hogy „a hűséget hűséggel fizetjük vissza”, jelezve, hogy Irán volt az egyetlen állam, ami hivatalosan is melléjük állt.
A húszi mozgalom az 1990-es évek végén bontakozott ki az országot nagyjából ezer éven át uraló síita zajdi törzsekből, amelyek 1962-ben veszítették el hatalmukat. A Jemen lakosságának nagyjából harmadát kitevő zajdik frusztrációjára alapozva Huszein el-Húszi megalapította az Anszár Allah (laza fordításban: „Isten partizánjai”) mozgalmat, amit Nyugaton az ő neve után kezdtek el húszikként emlegetni.
A nyugati befolyás és a szunnita csoportok ellen küzdő szervezet eredetileg az ország északi-északnyugati hegyvidékén található területeken vívott ki autonómiát. Fordulatos katonai és politikai manővereiknek köszönhetően 2014-ben a kormányzat általános népszerűtlenségét kihasználva sikerült elfoglalniuk a Magyarország területének ötszörösét kitevő Jemen nyugati felét a fővárossal, Szanaával és az azóta elvesztett Áden kikötővárosával együtt.
A húszikat Szaúd-Arábia vezetésével egy közel-keleti koalíció megpróbálta visszaszorítani, de nem jártak sikerrel, és a jemeni polgárháború a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát idézte elő, amiben a becslések szerint több mint 377 ezer ember halt meg, hetven százalékuk gyerek volt. A húszikat a térségben terrorszervezeteken és milíciákon keresztül proxyhálózatot kiépítő Irán pénzzel, kiképzőkkel és fegyverekkel, köztük ballisztikus rakétákkal, robotrepülőgépekkel, drónokkal és motorcsónakokkal támogatta.
De saját bevételi forrásaik is vannak. Bár a befagyott polgárháborús helyzetben csak az ország harmadát irányítják, kikötők, állami cégek és különböző gazdasági létesítmények vannak a kezükben, amelyek elemzők szerint évente kétmilliárd dollár bevételt jelentenek nekik. Az ENSZ adatai szerint 2024 végére már nagyjából 350 ezer fegyveresük volt, ami több mint tízszerese a tíz évvel korábbi számoknak.
2023 novembere és 2025 januárja között a Hamász Izrael elleni terrortámadását követő gázai háborúra hivatkozva rakétákkal lőtték Izraelt, valamint a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi hajókat, hogy így támogassák a palesztinokat. Erre Izrael légicsapásokkal válaszolt, és még a húszik miniszterelnökét is megölték. Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly márciusban indított légi offenzívát húszi célpontok ellen, amit másfél hónap, és több mint ezer légicsapás után fejeztek be. Az akkor kötött tűzszüneti megállapodás részeként a húszik vállalták, hogy nem támadják a vörös-tengeri hajózási útvonalat.
Újra Izraelt támadják, de nem ettől fél a világ
Március 26-án a húszik egyik vezetője a Reutersnek azt mondta, hogy készen állnak egy újabb támadássorozat megindítására, és már csak a megfelelő időpontra várnak. Ez a pillanat végül szombaton, az iráni háború megindítása után pontosan négy héttel jött el, amikor egy ballisztikus rakétát lőttek ki Izraelre, amit a légvédelem semlegesített. Károkról és áldozatokról nem érkeztek jelentések. Majd nem sokkal később újabb támadásokat hajtottak végre, a húszik katonai szóvivőjének közlése szerint „érzékeny izraeli katonai létesítmények” ellen, rakétákkal és drónokkal. A szóvivő azt mondta, hogy a támadások addig folytatódnak, amíg „az ellenállás összes frontján le nem áll az agresszió”, utalva Iránra és a libanoni Hezbollahra is.
Az eddigi támadások a CNN-nek és a Wall Street Journalnek nyilatkozó elemzők szerint inkább szimbolikusnak tekinthetők, és pont arra utalnak, hogy a lázadócsoport nem akar kiprovokálni egy nagyobb amerikai vagy izraeli támadást. Azonban megvan a lehetőségük arra, hogy komoly gondot okozzanak, ha támadni kezdik a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat. „Egyelőre abban reménykedhetünk, hogy ez marad jelzésnek, és nem pedig egy szélesebb eszkaláció kezdete” – mondta a Journalnek Mohammed al-Basha, a washingtoni Basha Report kockázatelemző cég alapítója.
Ha csak Izraelt támadják, annak nem lesz nagy hatása az iráni háborúra, hiszen a húszi rakétákat az izraeli légvédelem hatékonyan tudja semlegesíteni
– mondta a Time magazinnak Thomas Juneai, az Ottawai Egyetem professzora.
A húsziknak 2023 végén sikerült alaposan összekuszálniuk a globális ellátási láncokat. Végül több mint száz teherszállító hajót támadtak meg, két hajót elsüllyesztettek, egyet elfoglaltak, négy embert megöltek. A puszta fenyegetés egekbe emelte a hajók biztosítási költségeit, a forgalom átterelése a Szuezi-csatornáról a Jóreménység-foka felé 150 százalékkal emelte meg a szállítási költségeket, és nem mellesleg adott egy újabb pofont az egyiptomi gazdaságnak. Az Economist 2025. januári számítása szerint egy év alatt 70 százalékkal csökkent a vörös-tengeri hajóforgalom, ami globális szinten összesen 175 milliárd dollár extraköltséggel járt.
„Szuperhasznos területeik vannak” arra, hogy Irán kérésére egy újabb kulcsfontosságú tengeri kereskedelmi útvonalat tudjanak lezárni – mondta a Wall Street Journalnek Adam Baron, a New America intézet Jemen-szakértője. Iránhoz hasonlóan a húszikat is segíti ebben a földrajz. Míg Teherán a Hormuzi-szorosban tudja könnyedén leállítani a hajóforgalmat, a húszik a Vörös-tenger déli bejáratánál, a Báb el-Mandeb-szorosban képesek erre. Ezen halad át a Szuezi-csatorna felé, és vissza a világ kereskedelmének nagyjából 12-15 százaléka, köztük a konténerszállítmányának negyede, valamint a globális tengeri kőolajszállítmányok 12, a cseppfolyósföldgáz-szállítmányok (LNG) 8 százaléka.
Európát különösen érzékenyen érintené a vörös-tengeri hajózás leállása, mert az EU erősen támaszkodik az azon keresztül érkező LNG-re. Európa eddig ellenállt Washington nyomásának, és nem hagyta, hogy bevonják az iráni háborúra, de ez egyre nehezebbé válhat, ha kiszélesednek a húszik támadásai – írta az Euractiv. A lap értesülései szerint az európai diplomaták egyelőre bizakodók, mert a húszik még nem kezdtek el hajókat támadni.
Ugyanakkor az Aspides, az Európai Unió haditengerészeti védelmi művelete, amivel a hajózás szabadságát akarják megőrizni a Vörös-tengeren, arra figyelmeztetett, hogy támadások indulhatnak a hajók ellen. Az izraeli és amerikai hajóknak azt tanácsolták, hogy kerüljék el a területet. A támadásokra az EU az Aspides megerősítésével válaszolhat – mondta az Euractivnak egy európai diplomata.
Farea al-Muslimi, a Chatham House Jemennel foglalkozó kutatója a New York Timesnak kijelentette, hogy a húsziknak „megvan a földrajzi lehetőségük arra, hogy ne csak a Közel-Keletet, de az egész világot destabilizálják”. A Reutersnek nyilatkozó húszi vezető jelezte, hogy minden lehetőségre készen állnak katonailag. Ha viszont a húszik tényleg a szoros felé fordulnának, akkor a korábbinál is pusztítóbb támadások indulhatnak ellenük – akár olyan országok által is, amelyek most nem vesznek részt a háborúban.
