Grönlandon túl malacjogokkal és vagyonadóval is megfejelték a dán választási kampányt
A disznók jólléte, a gazdagok megadóztatása, a világ legnagyobb és leghidegebb szigetének sorsa: csak néhány azokból a témákból, amik uralták az utóbbi napokban-hetekben Dániát. A stabil kormányok és stabil politika egyik mintaországa ez, ahol mégis előrehozott választást tartanak kedden. Mette Frederiksen miniszterelnök abból kiindulva íratta ki a szavazást február végén, hogy Donald Trump fenyegetései Grönland megszerzésére majd összeterelik a dánokat a szociáldemokrata kormánya mögött. A Reuters szerint nem teljesen így lett.
Az eleve látható volt a kampány során, hogy a négymillió szavazót Grönland helyett inkább a jóléti rendszer, az egyenlőtlenségek és a megélhetés mozgatja meg. Miután Trump a davosi világgazdasági fórumon azt mondta, erővel nem fogja megszerezni a szigetet, az iráni háború árnyékában pedig elsősorban Kubának kezdett el üzengetni, Dániában előtérbe kerültek a hagyományos választási témák.
Frederiksenék meg is ígérték, hogy megadóztatják a gazdagokat, miközben állandó vita övezi a bevándorláspolitikát. Ezt is próbálja meg kihasználni a jobboldali blokk, amiben Troels Lund Poulsen nevét hallani a legtöbbet, mint miniszterelnök-jelöltet.
A felméréseket összesítő Politico 21 százalékra teszi a szocdemeket, amivel megelőzik a 13 százalékos zöld-baloldali blokkot, a 11 százalékos, amúgy Európai Néppárt-tag Liberális Szövetséget és a 10 százalékos Liberális Pártot. A YouGov mandátumbecslése előzőleg nagyjából egyenlő méretűre tette a baloldali és a jobboldali politikai tömböt. A szociáldemokraták szerintük 21 százalékon állnak, ami 38 mandátumot jelent a 179-ből, de az eddigi koalíció pártjaival (Baloldal, Mérsékeltek) nem lenne már kormányképes többségük a parlamentben.
A jobboldal töredezettsége ugyanakkor reményt adhat Frederiksennek, hogy ő marad a kormányfő – írta a Reuters. Ráadásul ha nem is állnak jól, a trendvonalak biztatóak. Míg tavaly év végén voltaképp vereséget szenvedtek az önkormányzati választáson, Koppenhágát is elbukták több mint száz év után, aztán feltámadtak.
A gazdagokra kivetendő, 0,5 százalékos kulcsú vagyonadó sokaknak tetszett, főleg hogy ezt az állam a Guardian szerint az iskolákra, kisebb létszámú osztályokra költené. A gazdagok és az üzleti kamara kiakadtak a tervre, a Vestas, Maersk és Lego cégek vezetői mind ártalmasnak állították be a vagyonadó ötletét.
A balra forduló Frederiksen a választási malacot, azaz a valgflæsket is bevetette. A dánok arra mondják ezt, amikor egy politikus nagy kampányígéretet tesz. Frederiksen azután jelentette ugyanis be a választást február végén, hogy közölte, kétmillió háztartás 2500-5000 dán korona (kb. 130-260 ezer forint) egyszeri, adómentes támogatást kap az államtól a megélhetési nehézségek miatt.
A Grönland-saga
A választás egyik fontos témája azért továbbra is az autonóm, de a dán korona alá tartozó Grönland sorsa maradt. A Reuters röviden vázolta is a Grönland-sagát. Trump már 2019-ben jelezte, hogy megvásárolná a világ legnagyobb szigetét, amit Frederiksen abszurdnak nevezett. 2025-ben, újbóli beiktatásakor Trump megjegyezte, nem zárja ki a katonai vagy gazdasági nyomásgyakorlást a nemzetbiztonsági okokból fontosnak nevezett szigetének megszerzéséért.
Egyik fia, Donald Trump Jr. oda is utazott, és elmondta, az 57 ezres lakosság profitálna belőle, ha amerikai fennhatóság alá kerülnének. Miközben a grönlandi választásokon a Demokraták nyertek, akik szorosabbra fűznék a köteléket Dániával, de leginkább sem dánok, sem amerikaiak nem szeretnének lenni, J. D. Vance amerikai alelnök közölte, Dánia nem látja el jól a sziget védelmét.
Trump tavaly decemberben Jeff Landry louisianai kormányzót nevezte ki grönlandi különmegbízottjának, majd az idén januári venezuelai akció – Nicolás Maduro elnök eltávolítása – után kijelentette: „szükségünk van Grönlandra.” Trump még jobban rápörgött a témára januárban, a katonai erő bevetését sem zárta ki, azt hangoztatva, hogy ha ők nem teszik meg, akkor Kína vagy Oroszország ráteszi a kezét a szigetre.
Lassan megmozdultak az európai fogaskerekek január közepére. Miután Vivian Motzfeldt grönlandi és Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszterek hiába puhították Vance-t Washingtonban, több nyugat- és észak-európai ország jelezte, hogy hadgyakorlatra csapatokat küldenek Grönlandra. Trump válaszul extra vámokkal fenyegette meg Európát, ami megrengette a tőzsdéket. Végül január 21-én Trump visszakozott a davosi világgazdasági fórumon. Elállt az új vámoktól és a katonai fenyegetéstől, és jelezte, Mark Rutte NATO-főtitkár bábáskodásával létrejöhet egy megállapodás a kérdésben. Ennek része lehet az Egyesült Államok és Dánia között 1951-ben kötött egyezmény frissítése, amiről január végén el is kezdődtek a tárgyalások.
Februárban a NATO bejelentette, hogy egy misszióval erősíti a jelenlétét a sarkvidéken. Trumpnak volt még egy furcsa próbálkozása: február 21-én közölte, hogy egy kórházhajót küld Grönlandra, mert sok embert nem látnak el jól a helyi egészségügyben. A grönlandi kormányfő köszönettel visszautasította ezt. Az eddigi utolsó felvonás pedig Frederiksen bejelentése volt február 26-án a március 24-i választásról.
Erős kéz és sertésjóllét
Hans Engell politikai elemző azt mondta a Reutersnek, hogy „ez a választás nagy mértékben Mette Frederiksenről szól”. Egyes választók szeretik, hogy erős kézzel irányít krízis idején, mások szerint autoriter hangulata van a kormányzásának. A Reuters szerint a fő királycsinálónak a 6 százalékra mért Mérsékeltek vezetőjét, Lars Løkke Rasmussen mostani külügyminisztert tartják. Magyarán az számít, centrista-liberális pártja a jobbos vagy a balos blokkhoz áll-e be.
Rasmussenről, aki 2009-11 és 2015-19 között már miniszterelnök is volt, a Politico portrét is írt, a címben is fontosnak tartva, hogy olykor kézmosó szappannal mos fogat. Rasmussen jelezte, nem nagyon akar a baloldali blokkal koalícióra lépni, Frederiksen pedig nyitva hagyta a kaput egy centrista pártokból álló kormány előtt is. Rasmussen mindenesetre nem szerénykedik, a két fő kormányfőjelölt vitája után egy kecskés fotóval jelezte, ki a király, pontosabban a GOAT (az angol szó valóban kecskét jelent, de a greatest of all time rövidítését is). Jelezte, hogy egy bonyolult koalíciós képlet végén akár a miniszterelnöksége is elképzelhető lenne, ha az jelenthetne konszenzust.
Mindenesetre a 12, parlamentbe jutásra esélyes párt bonyolítja majd a koalíciókötést, és még számolni kell a dán korona alá tartozó Grönland és a Feröer-szigetek összesen négy képviselőjével is.
Fontos kampánytéma lett a sertésjóllét. Dániában ugyanis ötször annyi disznó él, mint ember, a 28 millió sertés zömét pedig exportálják. A méretekre jellemző, hogy Dánia összes kivitelének 5 százaléka a sertés(termék), ezen a téren az ország a világ hatodik legnagyobb exportőrének számít. Az Alternatíva nevű kis zöld párt hozta be a témát egy jelölti vitán, miszerint sokkal jobb körülmények között kéne tartani a disznókat, ami az Euractiv szerint javított is az ismertségükön. Szerintük 25 ezer kismalac hullik el naponta a farmokon. Az Alternatíva mellé beálltak a környezetvédő mozgalmak, ellenük pedig a sertéstenyésztők, és a szűk helyen tartott állatok mellett téma lett a rengeteg, általuk termelt trágya sorsa is, ami bejut az ivóvízbázisokba és a tengerbe.
Botrányok is akadtak a kampányban. Nemrég ismerte be a Liberális Szövetség vezetője, Alex Vanopslagh, hogy fiatalabb korában kokainozott. A fehér por helyett aztán a vörösbort választotta, már csak néha egy pohárkával vezeti le a stresszt. Az is bejárta a világsajtót az AFP segítségével, hogy a közvetlen, megközelíthető dán politikusok nem restek bemenni egy szaunába kampányolni. A szaunában pihenő emberek nem is lepődtek meg a szociáldemokrata képviselő-jelölteken. Egy nő pedig így fogalmazott: „Dániában az sem olyan furcsa, ha látod valamelyik minisztered, ahogy megmártózik a jeges vízben.” Szerinte a boltban vagy moziban is könnyen össze lehet futni választott tisztviselőkkel.
