Trump nem küld csapatokat Iránba, Japánt dicsérte, a NATO-t bírálta

Oroszország csütörtökön újabb felhívást tett közzé az Öböl-térségben zajló háború beszüntetésére, kezdve az amerikai és izraeli támadások leállításával.

„Oroszország Kínával, Törökországgal és más hasonló gondolkodású országokkal kész segíteni a konfliktus rendezésében és a nézeteltérések diplomáciai-politikai úton történő feloldásában. Az első lépés ezen az úton az Egyesült Államok és Izrael katonai kalandorakcióinak haladéktalan leállítása” – jelentette a Reuters.

Moszkvát komolyan aggasztja a fegyveres konfrontáció kiterjedése a Perzsa-öböl térségében.

Iránban kivégezték a birkózó-válogatott egy fiatal tagját, akit azzal vádoltak, hogy részt vett a rendszerellenes tüntetéseken – jelentette a BBC amerikai partnere, a CBS News. A háború február végi kitörése előtt a tüntetők nagy számban vonultak az utcákra, így tett Saleh Mohammadi is, akit azzal vádoltak meg, hogy rendőröket ölt meg a január végi demonstrációkon.

Mohammadit, aki éppen akkor töltötte be a 19. életévét, két másik társával együtt ítélték halálra, és felakasztották őket.

Iránban a birkózás nemzeti sportnak számít, az ország 27 aranyérmet nyert eddig az olimpiák történetében, ebből 13-at a birkózók szereztek. 2024-ben két birkózójuk győzött.

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu azt is tisztázta, hogy beszélt-e Donald Trumppal az iráni South Pars gázmező elleni légi csapásokról. A politikus arra nem tért ki, hogy Trumpot előzetesen tájékoztatták-e a tervről, de azt nyomatékosította: „Izrael egyedül lépett fel. Trump elnök arra kért minket, hogy várjunk a jövőbeli támadásokkal.”

Arról is szót ejtett, hogy nem vezette félre az amerikai kormányt, hogy indítsák el a háborút. Nem kellett meggyőznie Trumpot arról, hogy megakadályozzák Irán nukleáris programjának fejlesztését. De azt elismerte, hogy olyan együttműködésre bírták a barátukat, az Egyesült Államokat, amelyre a történelemben még nem volt példa.

„Nem kellett elmagyaráznom neki – ő magyarázta el nekem, hogy Irán nem indíthat nukleáris rakétákat az Egyesült Államok ellen. Komolyan azt hiszi bárki is, hogy megmondhatja Trump elnöknek, mit tegyen? Ugyan már! Neki csak Amerika érdekei a fontosak” (Guardian)

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu tévés beszédben tájékoztatta országának polgárait. Azt mondta, hogy olyan mértékben megsemmisítették Irán képességeit, hogy már nem tudják elérni, amit terveztek. Nem tudnak előállítani ballisztikus rakétát, és már nem képesek urán dúsítására sem. „Meg fogjuk változtatni a Közel-Keletet, ezt ígérem. Irán gyengébb, mint valaha volt, míg Izrael erősebb” – jelentette ki.

Netanjahu azt is mondta, hogy annyi ideig fog tartani a háború, ameddig szükséges. „Együtt fogunk dolgozni, és együtt fogunk győzni” – mondta Trumpra utalva. (BBC)

Konkrét javaslatokkal érkezett a japán miniszterelnök Donald Trumphoz a globális energiapiac megnyugtatását szeretné elérni. Szanae Takaicsi az energia mellett a ritkaföldfémekről is tárgyal Washingtonban. (CNN)

Donald Trump hozta a szokott formáját, amikor a világ legnagyobb földgázkészletét érintő izraeli csapásról nyilatkozott. Korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok „semmit sem tudott” erről az iráni létesítményeket érő támadásról, aztán váltott, és már azt magyarázta, hogy kérte Izrael miniszterelnökét, Benjamin Netanjahut, hogy ezt ne tegye, aki erre azt mondta, nem fogja megtenni.

Nem sokkal később a Japán miniszterelnököt, Szanae Takaicsit dicsérte meg, mert a NATO-val ellentétben megvan bennük a felelősség vállalására az iráni háborúban.

Aztán arról kérdezték, miért nem szólt szövetségeseinek, például Japánnak, az Irán elleni támadás szándékáról? Úgy érvelt, senkinek sem szóltak, mert meglepetést akartak. Majd elsütött egy poént a második világháborúra utalva. „Ki ismerné jobban a meglepetéseket, mint Japán? Miért nem szóltál nekem Pearl Harborról?” – nézett kollégájára.

Trump a meglepetésszerű támadásra célzott, amiben több mint 2400 amerikai halt meg, és aminek a hatására az Egyesült Államok 1941-ben belépett a második világháborúba.

„Óriási támogatást és jó kapcsolatokat kaptunk Japántól mindenben” – nyilatkozott Donald Trump amerikai elnök, miután véget ért a találkozója Washingtonban a japán miniszterelnökkel, Szanae Takaicsivel.

Trump úgy értékelte, hogy Japán a NATO-val ellentétben felelősséget vállal az iráni háborúban. Japán olajimportjának a 95 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik, az ország megígérte, hogy a biztonságos áthaladás biztosításához szükséges erőfeszítésekből kiveszi a részét. (CNN)

Donald Trump elnök azt mondta, hogy nem küld amerikai csapatokat a Közel-Keletre, amikor a Reuters hírügynökség azon értesüléséről kérdezték, miszerint kormánya több ezer amerikai katona közel-keleti telepítését fontolgatja.

„Nem, nem küldök sehova csapatokat. Ha küldenék, biztosan nem mondanám el, de nem küldök katonákat” – mondta Trump csütörtökön az Ovális Irodában, miután a japán kormányfőt, Szanae Takaicsit fogadta.

„Nem riadunk meg attól, hogy megvédjük a hazánkat és gazdasági erőforrásainkat”

– mondta a szaúdi külügyminiszter, Fajszál bin Farhan a CNN-nek.

„A királyság nem fog engedni a nyomásnak. Épp ellenkezőleg, ez a nyomás visszaüt majd. Ha szükségesnek látjuk, visszavágunk” – állította.

A politikus azzal vádolta Iránt, hogy megtámadta a szaúdiak megélhetését, miután az olaj- és gázipari infrastruktúra ellen számos támadást hajtott végre, és mélyen csalódott Teherán döntése miatt.

Az izraeli média beszámolója szerint megrongálódott az ország haifai olajfinomítója egy iráni légicsapás következtében. A haifai olajfinomító Izrael legnagyobb létesítménye, ami kritikus fontosságú az ország ellátása szempontjából. Izrael dízelszükségletének mintegy 60 százalékát, benzinszükségletének pedig a felét adja. Naponta 197 000 hordó olaj finomítására képes a BBC tudósítása szerint.

Az üzemet a tavaly júniusi 12 napos háborújában is eltalálták, ideiglenesen leállították.

A CNN-nek két egymástól független forrás erősítette meg, hogy egy amerikai F-35-ös vadászgép kényszerleszállást hajtott végre egy közel-keleti amerikai légibázison, miután feltehetően iráni találat érte. Tim Hawkins kapitány, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy az ötödik generációs lopakodó repülőgép harci bevetést hajtott végre Irán felett, miután kényszerleszállást kellett végrehajtania. Hawkins hozzátette, hogy a repülőgép biztonságosan leszállt, és az incidens kivizsgálása folyamatban van. „A pilóta állapota stabil az esetet kivizsgálják” – összegzett Hawkins.

Ez lenne az első alkalom, hogy Irán amerikai repülőgépet talált el a február végén kezdődött háborúban. Mind az Egyesült Államok, mind Izrael F-35-ösöket használ a konfliktusban; a repülőgépek ára meghaladja a 100 millió dollárt.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy több iráni hadihajót, köztük rakétaszállító hajókat és járőrhajókat támadott meg egy Kaszpi-tengeri kikötőben. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egy közleményben azt nyilatkozta, hogy a szerdai hadműveletben egy kikötői parancsnoki központot is találat ért. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint Irán haditengerészetének megsemmisítése az Egyesült Államok egyik legfontosabb célkitűzése. (Guardian)

A libanoni egészségügyi minisztérium hivatalosan azt közölte, hogy ezeregy ember halt meg az országban az izraeli-Hezbollah háborúban március másodika óta. A halálos áldozatok közül 79 nő, 118 gyermek és 40 egészségügyi dolgozó, további 2584 a sebesült száma – írta a minisztérium a közleményében.

Dél-Libanonban egy tévéstáb is megsérült munka közben az izraeli hadsereg támadásában. Steve Sweeney (TRT) tudósító és operatőre, Ali Rida is megsebesült a robbanásban, mindketten jól láthatóan Press felirattal ellátott ruhát viseltek.

Izrael szerint az USA segített az iráni South Pars gázmező elleni támadás koordinálásában, annak ellenére, hogy az amerikai elnök azt állította, semmit sem tudott róla. A Reutersnek névtelenül nyilatkozó három izraeli tisztviselő azt is elmondta, hogy országukat nem lepték meg Trump kijelentései. (Guardian)

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan feloldhatja a szankciókat a tengeren veszteglő, mintegy 140 millió hordónyi iráni kőolajról, írja a Reuters. Ez a mennyiség nagyjából 10-14 napnyi globális szükségletet fedezne, és az amerikai kormány reményei szerint segítene letörni a 100 dollár fölé emelkedett olajárakat. Bessent arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok további intézkedéseket fog hozni a kínálat növelése érdekében, ideértve a stratégiai kőolajkészletekből történő egyoldalú kibocsátást.

Az Egyesült Államok korábban az orosz olaj esetében is hasonló módszert alkalmazott a világpiaci kínálat bővítése érdekében, nagyjából egy hónapra kivették a szankciós körből azokat az orosz olajszállítmányokat, amik már jelenleg is a tengeren vannak.

Azok az amerikai szövetségesek, akik segítenek az Egyesült Államoknak a jelenleg az iráni erők által blokád alatt tartott stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros újbóli megnyitásában, háborús bűnökben való „bűnrészességet” kockáztatnak – mondta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a CNN szerint.

Abbász Aragcsi Motegi Tosimicu japán külügyminiszterrel beszélt telefonon, a beszélgetés során kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros jelenlegi helyzetét az Egyesült Államok és Izrael okozta, derül ki a tokiói iráni nagykövetség X-en közzétett posztjából.

Az iráni külügyminiszter figyelmeztetett, hogy bármely ország részvétele az iráni blokád feloldására irányuló kísérletben „bűnrészességet jelentene az agresszióban és az agresszorok által elkövetett szörnyű bűncselekményekben”.

António Guterres, az ENSZ főtitkára felszólította az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy vessenek véget a háborúnak, és arra kérte Iránt, hogy hagyjon fel szomszédai támadásával.

„Ideje véget vetni ennek a háborúnak, ami teljesen kicsúszhat az irányítás alól” – nyilatkozta Guterres újságíróknak Brüsszelben, miután találkozott az Európai Unió vezetőivel. Emellett felszólította a feleket, hogy szüntessék meg a Hormuzi-szoros lezárását, ami veszélyezteti a világgazdaságot.

(Reuters)

A Washington Post ma megjelent cikkében arról írt, hogy a Pentagon azt kérte a Kongresszustól, hogy bővítsék ki az iráni háború költségvetési keretét további 200 milliárd dollárral. A lapnak nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztviselő szerint a Fehér Ház egyes tisztviselői nem tartják reálisnak, hogy a Védelmi Minisztérium kérelmét a Kongresszus jóváhagyja.

Erről Pete Hegseth védelmi miniszter azt mondta, a 200 milliárd dolláros összeg „nyilvánvalóan változhat”. „Pénzbe kerül a rosszfiúk megölése” – mondta Hegseth, hozzátéve, hogy fontos, hogy „megfelelő finanszírozással” rendelkezzenek mindenre, amire a jövőben szükség lehet.

Kevin Hassett, a Fehér Ház Nemzetgazdasági Tanácsának igazgatója szerint a közel három hete tartó közel-keleti konfliktusra eddig 12 milliárd dollárt költött az Egyesült Államok. Ha jóváhagyják a költségvetési keret bővítését, az eddig elköltött összeg több mint tizenhatszorosát fordíthatják a háborúra.

(CNBC)

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri, ahogy az iráni rezsim megpróbálja szigorítani az irániak internet-hozzáférését.

„Természetesen ellenlépéseket teszünk – amik közül sokról itt nem beszélhetünk –, hogy az üzenetünk ne csak az iráni néphez jusson el általánosságban, hanem a megfelelő célközönséghez is; azokhoz a meghatározott körökhöz, akiknek hallaniuk kell bizonyos dolgokat arról, hogyan alakulhat a sorsuk, vagy milyen választási lehetőségeik vannak” – mondta Hegseth.

Irán hírszerzési minisztériuma kedden közölte az állami médiával, hogy egy országos razziában több száz Starlink-rendszert foglaltak le. Ezeket irániak az internet-leállás kijátszására használtak. A minisztérium emlékeztette a lakosokat, hogy az ilyen technológia birtoklása a legszigorúbb büntetésekkel járhat.

(Reuters)

Az Egyesült Államok céljai „változatlanok, a tervnek megfelelően haladnak” – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Pentagonban tartott sajtótájékoztatón.

Hegseth szerint az iráni hadművelet nem egy „végtelen háború” vagy egy lehetetlen helyzet, mint például az iraki és az afganisztáni háború, amikben elmondása szerint olyan „bolond politikusok”, mint George W. Bush, Barack Obama és Joe Biden elnökök elpazarolták az Egyesült Államok hitelességét. „Trump elnök jobban tudja. Az Epic Fury más. Célzott és döntő.”

Hegseth szerint az Egyesült Államok célja továbbra is az, hogy az iráni rakétavetőket, a védelmi ipari bázist és a haditengerészetet megsemmisítsék, valamint megakadályozzák, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Hozzátette, hogy Irán felszíni hadiflottája már nem tényező, és a korábbi 11 darabból álló tengeralattjáró-flottája is megsemmisült.

Hegseth mellett felszólalt Dan Caine tábornok, tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke. „Napról napra egyre mélyebbre hatolunk be az iráni területre”, mondta, valamint hozzátette, hogy az Iránhoz közel álló iraki milíciákat is támadni kezdték.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok mennyire áll közel az iráni művelet befejezéséhez, Hegseth így válaszolt: „Nem szeretnénk erre vonatkozóan határozott időkeretet meghatározni. De ahogy már mondtuk, a terv szerint haladunk.” Hozzátette, hogy Trump dönti el, mikor érte el az Egyesült Államok a biztonság szempontjából szükséges célokat.

(AP, Reuters)

Az iráni hírszerzési minisztérium 97 embert tartóztatott le azzal a váddal, hogy Izraelnek kémkedtek, írja a Reuters az iráni állami médiára hivatkozva. A háború kirobbanása óta már több száz embert vettek őrizetbe Iránban az Izraelhez vagy az Egyesült Államokhoz fűződő állítólagos kapcsolataik miatt.

Emellett az észak-iráni Alborz tartományban további 41 személyt tartóztattak le, mert a gyanú szerint videókat küldtek külföldi médiacsatornáknak.

Friedrich Merz német kancellár szerint a háborúnak véget kell érnie, mielőtt Németország segítséget nyújthatna a Hormuzi-szoros ügyében, azaz a hajózási útvonalak biztosításában. Merz csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt kijelentette: „Csak akkor tudjuk és fogjuk elkötelezni magunkat, ha elhallgatnak a fegyverek.” „Akkor sokat tehetünk a tengeri útvonalak megnyitása és szabadon tartása terén, de a folyamatban lévő harci műveletek alatt nem fogjuk ezt megtenni.” Elmondta, hogy egyelőre még nem létező nemzetközi határozatra is szükség lenne, és „még sok lépés áll előttünk, mielőtt egyáltalán fontolóra vehetnénk egy ilyen kérdést.”

Németország álláspontját visszhangozva Emmanuel Macron francia elnök is kijelentette, hogy Európa nem vesz részt a konfliktusban. Macron fegyverszünetre szólított fel: „A harcoknak néhány napra le kell állniuk, hogy a tárgyalásoknak újabb esélyt adjunk” – mondta Macron Brüsszelben. Macron szerint Franciaország a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadások felfüggesztését szorgalmazza.

(AP, Reuters)

A Reuters szemtanúk által rögzített felvételekre hivatkozva ír arról, hogy robbanás történt szerda este a szaúdi olajóriás, az Aramco rijádi létesítményénél. Az Aramco Szaúd-Arábia nemzeti kőolaj- és földgázipari vállalata, ami többségi állami tulajdonban van. 2024-ben bevételét tekintve a világ negyedik legnagyobb vállalata volt.

A rakétatámadást Irán indította. A videón az látszik, ahogy a létesítmény felé zuhan a lövedék, ezt egy hatalmas tűzgömb, majd egy második becsapódás követi. A rijádi finomító napi kapacitása körülbelül 130 ezer hordó, és a szaúdi főváros belföldi üzemanyagpiacát látja el.

A Reuters hírügynökség az épületek homlokzata, a közműoszlopok és az úthálózat alapján sikeresen beazonosította a helyszínt. Bár a pontos időpontot nem hitelesítették, Szaúd-Arábia hivatalos közlése szerint szerdán négy Rijád felé kilőtt ballisztikus rakétát sikerült elfogniuk és megsemmisíteniük.

Az Aramco részvényárfolyama a közel-keleti feszültségek és az ellátási bizonytalanságok okozta olajárrobbanás hatására jelentősen emelkedett március elején.

Omán külügyminisztere az Economistban megjelent írásában élesen bírálta a közel-keleti konfliktust, amit a Trump-adminisztráció „legnagyobb tévedésének” és egyben jogellenes háborúnak nevezett. Badr Albusaidi szerint az Egyesült Államokkal szövetséges Öböl menti államok évtizedekig a biztonság és a jólét reményében vásároltak amerikai fegyvereket, de az országok stabilitása most veszélybe került, mert az Egyesült Államok elveszítette az irányítást saját külpolitikája felett.

„Az amerikai kormányzat legnagyobb tévedése természetesen az volt, hogy egyáltalán hagyta magát belerángatni ebbe a háborúba” – írta Albusaidi, és hozzátette, hogy „ez nem az USA háborúja, és elképzelhetetlen olyan forgatókönyv, amelyben Izrael és az Egyesült Államok egyaránt elérné a céljait”.

A külügyminiszter úgy véli, hogy az USA barátainak kötelességük lenne közbeavatkozni, és őszintén szembesíteni Washingtont a valósággal, hogy valójában sem az Egyesült Államoknak, sem Iránnak nem áll érdekében a harcok folytatása. Albusaidi szerint Izrael győzte meg az amerikai vezetést arról, hogy ez könnyen megnyerhető háború lesz, de a kitűzött célok eléréséhez valójában egy újabb végeláthatatlan szárazföldi konfliktusra lenne szükség, pont olyanra, amelynek befejezését Donald Trump korábban megígérte.

(CNN, The Economist)

Több tucat háziállat érkezett Athénba szerdán a gazdájával együtt egy speciális evakuáló járaton, amit azoknak a görög állattartóknak szerveztek, akik a közel-keleti háború miatt rekedtek a térségben.

A görög Aegean légitársaság járata Abu-Dzabiból indult, 45 háziállatot (macskákat és kutyákat) és 101 embert szállított. „Háziállataink nem poggyászok, hanem családunk tagjai” – mondta Nikosz Kriszakisz, a görög belügyminisztérium háziállatok védelméért felelős titkára. Elmondta, hogy a belügyminisztérium és a külügyminisztérium napokig együtt dolgozott, „hogy elérjük ezt a remek eredményt, és az állatok és az emberek biztonságban hazatérhessenek”.

Az izraeli és az amerikai támadás Irán ellen nagy károkat okozott a légi közlekedésben a Közel-Keleten. Az országok kénytelenek voltak többször is lezárni légterüket, és több ezer járatot törölni olyan fontos légi közlekedési csomópontokban, mint Dubaj és Katar, miközben rakéták repültek a fejük felett.

(AP)

Az Európai Tanács ma ül össze Brüsszelben, és bár az Euractiv szerint a Hormuzi-szoros lezárása miatti ársokk az EU-ban is foglalkoztatja a lakosságot, nagyon nagy ötleteik eddig nincsenek a politikusoknak. Felmerült eddig a beszerzési útvonalak áttekintése, a tartalékok felszabadítása, még a szén-dioxid kvótára vonatkozó szabályok ideiglenes enyhítése is.

Az európai földgázárak több mint 60 százalékkal emelkedtek a közel-keleti konfliktus három héttel ezelőtti kirobbanása óta.

Az iráni rakétatámadások miatt jelentősen megugrott a kőolaj és a földgáz világpiaci ára, mivel a befektetők globális ellátási hiánytól tartanak. A támadás a világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) exportközpontját, a katari Ras Laffant érte, ahol komoly károk keletkeztek. Bár a helyszínen a tüzeket eloltották, és személyi sérülés nem történt, a bizonytalanság miatt a brent típusú kőolaj ára 11 százalékkal, hordónként 119,11 dollárra emelkedett, az amerikai West Texas Intermediate határidős ára 3 százalékkal, 99,29 dollárra nőtt.

A gázárak is meredek emelkedésbe kezdtek. Az európai TTF több mint 30 százalékos emelkedésben is volt ma reggel, most pedig mintegy 24 százalékos pluszban áll az árfolyam. Irán korábban már figyelmeztetett, hogy támadásokat fog indítani a környező országok energetikai létesítményei ellen, miután egy iráni gázmezőt Izrael megtámadott.

(CNBC, Portfolio.hu)

Megerősítette a Shell, hogy tűz ütött ki katari Ras Laffan ipari városban található földgázüzemében, miután Irán válaszcsapást mért az országra. Irán azután indította a támadást, hogy Izrael szerda este csapást mért az iráni South Pars gázmezőre. A Dohától 80 kilométerre fekvő város az energiaipar egyik központja, számos nemzetközi vállalat működik itt. A Shellhez érkező mentőegységek azonnal megkezdték az oltást, így csütörtök reggelre minden tüzet sikerült megfékezni. A hatóságok szerint senki sem sérült meg, és az üzem már biztonságos.

A Shell jelenleg a világ legnagyobb LNG-kereskedője. Katar évente 77 millió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) termel, ezt elsősorban villamosenergia-termelésre és ipari célokra használnak fel. A Laffan városban található finomító elsősorban üzemanyagot állít elő kondenzátumból, többek között repülőgép-üzemanyagot.

(Reuters, BBC)

Az iráni rezsim látszólag épségben van, de a vezetőségét és katonai képességeit ért támadások miatt jelentősen meggyengült, mondta Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója szerdán a BBC szerint. Az összes amerikai hírszerző ügynökség tevékenységét felügyelő nemzeti hírszerzési igazgató a biztonsági szervek vezetőivel együtt kongresszusi meghallgatáson vettek részt, ahol az Egyesült Államokat érintő globális fenyegetésekről számoltak be.

Ez volt az első nyilvános tájékoztató a február végén kirobbant közel-keleti konfliktus óta, és közvetlenül azután történt, hogy Joe Kent, az amerikai Nemzeti Terrorizmus Elleni Központ vezetője lemondott, mivel szerinte Irán nem jelentett közvetlen veszélyt az Egyesült Államokra. „Nem tudom tiszta lelkiismerettel támogatni a folyamatban lévő iráni háborút. Irán nem jelent közvetlen veszélyt nemzetünkre, és egyértelmű, hogy Izrael és annak befolyásos amerikai lobbicsoportja nyomására kezdtük ezt a háborút” – írta Kent a Donald Trumpnak írt levelében.

Gabbard a meghallgatáson kijelentette, hogy az iráni rezsim „jelentősen meggyengült” a vezetőségét és katonai erejét ért csapások miatt. A meghallgatásra előkészített jegyzetében az állt a BBC szerint, hogy amikor Izrael megtámadta Iránt 2025 nyarán, a támadások „teljesen megsemmisítették” Irán nukleáris dúsítási programját, és Irán „semmi erőfeszítést” nem tett annak újjáépítésére. Ezt az állítást viszont nem olvasta fel hangosan.

Arra a kérdésre nem válaszolt egyértelműen, hogy fennállt-e közvetlen fenyegetés Irán megtámadása előtt, mondván, hogy ennek megítélése az elnök jogköre. Ezzel szemben a CIA igazgatója fenntartotta, hogy Irán igenis azonnali veszélyt jelentett.

A meghallgatás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a Trump-adminisztráció tisztában volt-e azzal, hogy a háború miatt Irán lezárhatja a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost. Bár a hírszerzés korábban jelezte ezt a kockázatot, a szoros azóta is zárva van. Gabbard megjegyezte, hogy a hírszerző közösség már régóta úgy vélte, Irán „valószínűleg ellenőrzése alá vonná a Hormuzi-szorost” egy támadás esetén. Az amerikai védelmi minisztérium ezt tudva „megelőző jellegű tervezési intézkedéseket” hozott.

Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakult globális energiaválság arra kényszeríti a világ vezető hatalmait, hogy alapjaiban gondolják újra energiabiztonsági stratégiájukat és leváljanak a fosszilis energiahordozókról, írja a Reuters. Az Öböl menti országok kőolajexportjának nagy része ezen a szűk szoroson halad keresztül, a tankerek az elmúlt években átlagosan napi nagyjából 15 millió hordó kőolajat szállítottak ezen az útvonalon.

A Hormuzi-szoros lezárásával energiaárak az egekbe szöktek. A hírügynökség szerint folyamatosan születnek a javaslatok az atomenergia és a megújuló energiaforrások kiterjesztésére, a stratégiai készletek és a hazai termelés növelésére, valamint a külföldi ellátási források diverzifikálására.

„Nemcsak Kína, hanem a világ minden táján a kormányok újra fogják gondolni az energiaellátási láncaikat és termelési rendszereiket, és talán nagyobb figyelmet fordítanak majd a nukleáris és a tiszta energiára” – mondta a Reutersnek Vang Csin, a Beijing Club for International Dialogue nevű agytröszt főmunkatársa.

Európa és Ázsia különösen nehéz helyzetbe került, ami több országban, például Tajvanon, Japánban és az Európai Unióban is, rehabilitálta a korábban háttérbe szorított nukleáris energiát. Kína a jelentős megújuló energiaforrásai és magas áramellátottságán keresztül ellenállóbb, az elektromos járművek az országban eladott új autók több mint felét teszik ki, az áramhálózat pedig több mint 50 százalékban megújuló energiaforrásokból származó árammal működik. Az Egyesült Államok a hazai kitermelés fokozásával és az orosz energiaforrásokat érintő szankciók enyhítésével próbálja rövid távon megfékezni az inflációt.