Egyre több ország dolgozik azon, hogy csökkentse függőségét a fosszilis energiától
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakult globális energiaválság arra kényszeríti a világ vezető hatalmait, hogy alapjaiban gondolják újra energiabiztonsági stratégiájukat és leváljanak a fosszilis energiahordozókról, írja a Reuters. Az Öböl menti országok kőolajexportjának nagy része ezen a szűk szoroson halad keresztül, a tankerek az elmúlt években átlagosan napi nagyjából 15 millió hordó kőolajat szállítottak ezen az útvonalon.
A Hormuzi-szoros lezárásával energiaárak az egekbe szöktek. A hírügynökség szerint folyamatosan születnek a javaslatok az atomenergia és a megújuló energiaforrások kiterjesztésére, a stratégiai készletek és a hazai termelés növelésére, valamint a külföldi ellátási források diverzifikálására.
„Nemcsak Kína, hanem a világ minden táján a kormányok újra fogják gondolni az energiaellátási láncaikat és termelési rendszereiket, és talán nagyobb figyelmet fordítanak majd a nukleáris és a tiszta energiára” – mondta a Reutersnek Vang Csin, a Beijing Club for International Dialogue nevű agytröszt főmunkatársa.
Európa és Ázsia különösen nehéz helyzetbe került, ami több országban, például Tajvanon, Japánban és az Európai Unióban is, rehabilitálta a korábban háttérbe szorított nukleáris energiát. Kína a jelentős megújuló energiaforrásai és magas áramellátottságán keresztül ellenállóbb, az elektromos járművek az országban eladott új autók több mint felét teszik ki, az áramhálózat pedig több mint 50 százalékban megújuló energiaforrásokból származó árammal működik. Az Egyesült Államok a hazai kitermelés fokozásával és az orosz energiaforrásokat érintő szankciók enyhítésével próbálja rövid távon megfékezni az inflációt.
