Trump szerint az Egyesült Államok teljesen felrobbantja Irán egyik legnagyobb gázmezőjét, ha az ország újra megtámadja Katart

Az iráni rezsim látszólag épségben van, de a vezetőségét és katonai képességeit ért támadások miatt jelentősen meggyengült, mondta Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója szerdán a BBC szerint. Az összes amerikai hírszerző ügynökség tevékenységét felügyelő nemzeti hírszerzési igazgató a biztonsági szervek vezetőivel együtt kongresszusi meghallgatáson vettek részt, ahol az Egyesült Államokat érintő globális fenyegetésekről számoltak be.

Ez volt az első nyilvános tájékoztató a február végén kirobbant közel-keleti konfliktus óta, és közvetlenül azután történt, hogy Joe Kent, az amerikai Nemzeti Terrorizmus Elleni Központ vezetője lemondott, mivel szerinte Irán nem jelentett közvetlen veszélyt az Egyesült Államokra. „Nem tudom tiszta lelkiismerettel támogatni a folyamatban lévő iráni háborút. Irán nem jelent közvetlen veszélyt nemzetünkre, és egyértelmű, hogy Izrael és annak befolyásos amerikai lobbicsoportja nyomására kezdtük ezt a háborút” – írta Kent a Donald Trumpnak írt levelében.

Gabbard a meghallgatáson kijelentette, hogy az iráni rezsim „jelentősen meggyengült” a vezetőségét és katonai erejét ért csapások miatt. A meghallgatásra előkészített jegyzetében az állt a BBC szerint, hogy amikor Izrael megtámadta Iránt 2025 nyarán, a támadások „teljesen megsemmisítették” Irán nukleáris dúsítási programját, és Irán „semmi erőfeszítést” nem tett annak újjáépítésére. Ezt az állítást viszont nem olvasta fel hangosan.

Arra a kérdésre nem válaszolt egyértelműen, hogy fennállt-e közvetlen fenyegetés Irán megtámadása előtt, mondván, hogy ennek megítélése az elnök jogköre. Ezzel szemben a CIA igazgatója fenntartotta, hogy Irán igenis azonnali veszélyt jelentett.

A meghallgatás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a Trump-adminisztráció tisztában volt-e azzal, hogy a háború miatt Irán lezárhatja a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost. Bár a hírszerzés korábban jelezte ezt a kockázatot, a szoros azóta is zárva van. Gabbard megjegyezte, hogy a hírszerző közösség már régóta úgy vélte, Irán „valószínűleg ellenőrzése alá vonná a Hormuzi-szorost” egy támadás esetén. Az amerikai védelmi minisztérium ezt tudva „megelőző jellegű tervezési intézkedéseket” hozott.

Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakult globális energiaválság arra kényszeríti a világ vezető hatalmait, hogy alapjaiban gondolják újra energiabiztonsági stratégiájukat és leváljanak a fosszilis energiahordozókról, írja a Reuters. Az Öböl menti országok kőolajexportjának nagy része ezen a szűk szoroson halad keresztül, a tankerek az elmúlt években átlagosan napi nagyjából 15 millió hordó kőolajat szállítottak ezen az útvonalon.

A Hormuzi-szoros lezárásával energiaárak az egekbe szöktek. A hírügynökség szerint folyamatosan születnek a javaslatok az atomenergia és a megújuló energiaforrások kiterjesztésére, a stratégiai készletek és a hazai termelés növelésére, valamint a külföldi ellátási források diverzifikálására.

„Nemcsak Kína, hanem a világ minden táján a kormányok újra fogják gondolni az energiaellátási láncaikat és termelési rendszereiket, és talán nagyobb figyelmet fordítanak majd a nukleáris és a tiszta energiára” – mondta a Reutersnek Vang Csin, a Beijing Club for International Dialogue nevű agytröszt főmunkatársa.

Európa és Ázsia különösen nehéz helyzetbe került, ami több országban, például Tajvanon, Japánban és az Európai Unióban is, rehabilitálta a korábban háttérbe szorított nukleáris energiát. Kína a jelentős megújuló energiaforrásai és magas áramellátottságán keresztül ellenállóbb, az elektromos járművek az országban eladott új autók több mint felét teszik ki, az áramhálózat pedig több mint 50 százalékban megújuló energiaforrásokból származó árammal működik. Az Egyesült Államok a hazai kitermelés fokozásával és az orosz energiaforrásokat érintő szankciók enyhítésével próbálja rövid távon megfékezni az inflációt.

A közel-keleti országok elleni támadások egész éjjel folytatódtak, miután az iráni elnök arról beszélt, kiszámíthatatlan következményei lehetnek a világ legnagyobb földgázmezeje elleni támadásnak.

• A szaúdi védelmi minisztérium szerint 17 drónt és két ballisztikus rakétát hatástalanítottak a fővárosban, Rijádban, valamint az ország keleti régióiban.
• Miután Irán szerdán megtorló támadásokat indított a Ras Laffan energiakomplexum ellen, Katar bejelentette, hogy csütörtök hajnalban ismét támadás érte. Károkat jelentettek az infrastruktúrában, de a támadásnak halálos áldozata nem volt.
• Az Egyesült Arab Emírségekben a légvédelmi rendszerek ballisztikus rakétákat fogtak el, míg a vadászgépek a levegőben drónokat lőttek le.
• Bahrein az éjszaka folyamán három figyelmeztetést adott ki a lakosságnak, arra szólítva fel a lakosokat, hogy keressenek menedéket.
• A kuvaiti hadsereg nemrégiben közleményt adott ki, ebben arról számolt be, hogy „ellenséges rakéta- és drón támadásokkal” szembesült.

(BBC)

Donald Trump azt mérlegeli, hogy kiterjeszti az amerikai műveleteket, és több ezer amerikai katonát küld a Közel-Keletre, írja a Reuters. Több különböző lehetőség van, egy amerikai tisztviselő és három, az ügyben jártas forrás szerint az amerikai katonák a Hormuzi-szoros hajózási útvonalait biztosítanák, de Trump akár az iráni partvidék ellenőrzésére is vezényelne katonákat.

A tervek között szerepel még az ország dúsítotturán-készleteinek lefoglalása, valamint a Kharg-sziget olajlétesítményeinek megszállása. A Fehér Ház szerint még nem született végleges döntés a szárazföldi erők bevetéséről, Donald Trump minden opciót fenntart a katonai célok elérése érdekében. A Pentagon eddig több mint 7800 légicsapást hajtott végre, és jelentős károkat okozott az iráni flottában és rakétakapacitásban.

Donald Trump amerikai elnök a Truth Socialön közzétett bejegyzésében reagált a Közel-Keleten kialakult feszült helyzetre, miután Izrael szerda este csapást mért az iráni South Pars gázmezőre. A támadásra válaszul Irán megtámadta Katar Ras Laffan nevű ipari övezetét, ahol a világ legnagyobb cseppfolyósított földgázt (LNG) feldolgozó üzeme található.

Trump azt állította, hogy az Egyesült Államok „semmit sem tudott” Izrael támadásáról, és azzal fenyegetőzik, hogy a helyzet eszkalálódni fog, ha Irán újra megtámadja Katart. „Az Egyesült Államok semmit sem tudott erről a konkrét támadásról, és Katar semmilyen formában nem volt érintett benne, tudomása sem volt arról, hogy ez fog történni” – írta az elnök.

De Irán nem tudta ezt, írta Trump, ezért szerinte Katar Ras Laffan városára mért megtorló támadásai „indokolatlanul és igazságtalanul” történtek.

Azzal folytatta Trump, hogy Izrael nem fogja újra megtámadni Irán South Pars gázmezőjét, „hacsak Irán nem dönt úgy, hogy megtámad” egy másik ártatlan nemzetet, ami ebben az esetben Katar volt. Ha Irán újra megtámadja Katart, Trump azzal fenyeget, hogy az Egyesült Államok habozás nélkül „hatalmas és pusztító erővel felrobbantja a South Pars gázmező egészét, olyan mértékben, amilyet Irán még soha nem látott és nem tapasztalt”.

Az iráni média szerint senki sem halt meg vagy sérült meg, amikor szerdán támadás érte a Perzsa-öbölben fekvő South Pars földgázmezőhöz kapcsolódó iráni létesítményeket. Az iráni hadsereg ezután azzal fenyegetőzött, hogy „keményen megtorolja” az energetikai infrastruktúra elleni csapásokat.

• Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy egy éjszakai támadás során megölték Irán hírszerzési miniszterét, Eszmail Hatibot. Hatib halálát szerda délután az iráni elnök is megerősítette.
• Izrael szerda hajnalban halálos légicsapást mért Bejrút központjára. Libanon szerint Izrael előzetes figyelmeztetés nélkül hajtotta végre a támadást.
• Izrael szerda délelőtt a világ legnagyobb földgázmezejéhez kapcsolódó iráni infrastruktúrát támadta, újabb fejezetet nyitva a háborúban.
• Irán válaszul azzal fenyegetett, hogy Szaúd-Arábián, az Egyesült Arab Emírségeken és Kataron fogja megtorolni az izraeli csapást. Egy katari olajfinomító területén szerda este be is csapódott egy iráni rakéta.
• Izraelt is iráni támadások érték, Ramat Ganban és Ciszjordániában is többen meghaltak, köztük a háború első palesztin áldozatai.
• A svéd külügyminisztérium megerősítette, hogy Iránban kivégeztek egy kémkedéssel vádolt svéd állampolgárt.
• Törökország bejelentette, hogy az iráni rakétaveszély miatt a NATO újabb Patriot rakétavédelmi rendszert telepít az ország déli tartományába.