EP: Maradjon érdemalapú az uniós bővítés, „nem lehet gyorsított eljárást alkalmazni”

Az Európai Unió bővítése stratégiai válasz a változó geopolitikai valóságra, létfontosságú befektetés az EU biztonságába és stabilitásába, jelentette ki az Európai Parlament (EP) jelentése az uniós bővítési stratégiáról. A jogilag nem kötelező dokumentumot szerdán fogadták el a képviselők.

Az EP közleménye szerint a végső szövegben azzal érvelt a testület, hogy a bővítés elmaradásának költsége nagyobb lenne, mint a folyamat befejezéséé. Nélküle olyan geopolitikai szürke zónák jönnének létre, amelyeket nem uniós országok rosszindulatú befolyásának tennének ki.

A jelentés szerint az EU-nak ösztönöznie kellene Montenegrót és Albániát a kézzel fogható reformokra (előbbi 2026-ra, utóbbi 2027-re zárná le a tárgyalásokat). A képviselők arra kérték a tagállami kormányokat képviselő Tanácsot, hogy ismerje el ezt a lendületet, és szüntesse meg az akadályokat uniós oldalról.

Az EP arra is felszólította a bővítési ügyekben egyhangúlag döntő Tanácsot, hogy gyorsan nyissa meg az első tárgyalási fejezetcsoportot Ukrajnával és Moldovával. Az elfogadott szöveg kifejezetten sürgette a magyar kormányt, hogy ne akadályozza a tárgyalásokat.

A magyar kormány korábban átengedte Ukrajna tagjelöltségét és az uniós tárgyalási keretet, amelybe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkori kijelentése szerint minden magyar feltétel belekerült. A tagjelölteknek fejezetekre osztva át kell venniük a teljes uniós joganyagot, a megnyitásukhoz és a lezárásukhoz is egyhangú döntés kell, de az első fejezetcsoport megnyitását a magyar kormány blokkolja. Ezzel gyakorlatilag az Ukrajnával együtt haladó Moldova csatlakozási folyamata is elakadt.

Az EP jelentése hangsúlyozta, hogy egyetlen országot sem szabad összekapcsolni egy másikkal. A csatlakozásnak továbbra is érdemeken alapuló és visszafordítható folyamatnak kell maradnia, az uniós értékek és alapelvek tekintetében pedig nem lehet megkerülni a szabályokat, „nem lehet gyorsított eljárást alkalmazni”.

Nem tették hozzá, de Donald Trump 28 pontos béketervének 20 pontosra karcsúsított, Reutersen kiszivárgott változata 2027-es ukrán csatlakozással számolt, és korábban voltak sajtóhírek gyorsított, „fordított csatlakozási” tervekről. Az EP-nek sem a fejezetek megnyitásába, sem a lezárásukba nincs közvetlen beleszólása, így a véleménye ebben nem sokat számít, ráadásul Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pár hete már egyértelműen, személyesen kimondta Volodimir Zelenszkij elnök mellett állva: „a mi oldalunkról nem lehetségesek önmagukban dátumok”, a csatlakozási folyamat érdemalapú. Korábban egy hibás MTI-hír alapján terjedt a téves információ, hogy megállapodtak a 2028-as csatlakozásról.

Az EP jelentésében burkolt figyelmeztetésből is jutott Ukrajnának a tavaly kipattant ukrán korrupciós botrány és nem sokkal előtte az ügyet felderítő hatóságok elleni lépések fényében. A testület hangsúlyozta: az uniós értékek és alapelvek tekintetében nem lehet megkerülni a szabályokat. A jogállamiságnak, a demokratikus reformoknak, a média szabadságának, a kisebbségek jogainak, a bírói függetlenségnek és a korrupció elleni küzdelemnek továbbra is a bővítési folyamat előterében kellene maradnia a civil társadalom folyamatos támogatásával együtt. Ez kimondatlanul a grúz ügynöktörvénynek és tüntetők, ellenzékiek elleni fellépéseknek is szólhat, az viszont már Szerbia és Törökország mellett kifejezetten Grúziának, hogy a legaggasztóbb fejlemények a közös uniós külpolitikához legkevésbé igazodó országokban láthatóak.

Az EP felszólította az Örményország kormányát – amelynek parlamentje 2025 márciusában törvényben támogatta az uniós tagságot –, hogy kezdje meg az uniós csatlakozási folyamatot. Az ország miniszterelnöke, Nikol Pasinján szerdán az EP-be látogatva ki is jelentette, hogy most a reformok folytatása és a tagjelöltség feltételeinek elérése a feladatuk.

A képviselők üdvözölték a Dánia tengerentúli területének számító, de EU-n kívüli Grönland „lehetséges kezdeményezéseit az EU-val való politikai, intézményi és gazdasági kapcsolatainak megerősítésére, az uniós csatlakozás növekvő támogatottsága mellett”. Ösztönözték azt is, hogy építsenek ki szorosabb kapcsolatokat az olyan országokkal, mint Izland, amely „2027-ig népszavazást kíván tartani a csatlakozási tárgyalások újraindításáról” (az izlandi kormány úgy döntött, 2026 augusztusában rendezné a referendumot).

A javaslatot 385 igennel, 147 nem és 98 tartózkodás mellett fogadták el. A jegyzőkönyv alapján a magyarok közül DK-sok támogatták, a Mi Hazánk és a Fidesz–KDNP szavazatot leadó képviselői ellenezték a végső szöveget. A Tisza Pártból nem regisztráltak voksot, ahogy aznap máskor sem, így vélhetően valóban távol voltak a szavazásoktól.