Trump azt ígéri, szükség esetén amerikai hadihajók fogják kísérni a tankereket a Hormuzi-szoroson keresztül

Szerdán folytatjuk a közel-keleti konfliktusról szóló legfrissebb hírekkel.

Emírségekbeli és jordániai kollégájával egyeztetett a közel-keleti helyzetről és a térségben rekedt magyarok hazajuttatásáról kedd este Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó azt mondta, a helyzet továbbra is durva a Közel-Keleten, Irán folyamatosan csapásokat mér az arab országokra, folyamatosan támadja őket drónokkal, ballisztikus rakétákkal, ezért a légterek többsége továbbra is zárva tart.

„Az előbb újra telefonon egyeztettem az Egyesült Arab Emirátusok külügyminiszterével, tekintettel arra, hogy több mint négyezer magyar még mindig ott van Dubajban és Abu-Dzabiban. A külügyminiszter kolléga arról tájékoztatott, hogy a repülőtereiket érő támadások miatt csak nagyon lassan, óvatosan és korlátozottan tudják újranyitni a légterüket, és lassan, korlátozottan tudják újra üzembe helyezni a repülőtereiket. Ez sajnos abból a tényből is látszik, hogy a ma 13 órára tervezett budapesti Flydubai-járat még mindig nem tudott elindulni, és most talán hajnal 2-kor el tud jönni, hogyha minden rendben lesz” – mondta.

Szijjártó arról is beszámolt, hogy Izraelből sok magyar ment át Jordániába a szárazföldi határon keresztül. „Azokat, akiket átsegítettünk Jordániába, szerdán és csütörtökön egy-egy repatriáló járattal hazahozzuk Ammánból. Mai napon egyeztettem a jordán külügyminiszter kollégával, és a jordán hatóságok valóban minden segítséget meg is adtak, meg is adnak ahhoz, hogy ez a két repatriáló járatunk szerdán és csütörtökön haza tudja hozni a Jordániába átkelt magyarokat” – mondta.

„Azokat pedig, akiknek segítettünk Egyiptomba átkelni a szárazföldi átkelőkön Izraelből, Sarm-es Sejkből pénteken hozzuk haza egy repatriáló járattal, és onnantól kezdve már a Wizz Air megnövekedett számú járata is készen áll. Ez most a helyzet sajnos, a légterek zárva tartása továbbra is sok esetben ellehetetleníti a hazatérést. Folyamatosan tartom a kapcsolatot az arab kollégáimmal, és amint lehetőség van arra, hogy a légtereket használni lehessen, akkor segíteni fogunk mindenkinek továbbra is természetesen abban, hogy minél előbb hazajuthasson” – mondta a külügyminiszter.

(MTI)

Az izraeli légierő kedd reggel megsemmisített egy Teherán külvárosában található titkos nukleáris létesítményt, közölte az IDF. Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője szerint a „Minzadehei” nevű, részben föld alatti létesítményben egy csoport atomtudós „titokban dolgozott a nukleáris fegyverekhez szükséges technológiák fejlesztésén.”

(Times of Israel)

A teheráni elnöki komplexum kupolás tetejének megsemmisülését mutatják a coloradói székhelyű Vantor műholdfelvételeket készítő vállalat kedden közzétett előtte-utána képei. Ez összhangban áll azokkal az izraeli állításokkal, miszerint sikeres légicsapásokat hajtottak végre az iráni fővárosban az éjszaka folyamán. Az izraeli hadsereg több adag robbanószert dobott arra az épületegyüttesre, melyet az IDF Teherán egyik legjobban őrzött helyszínének nevezett. Az iráni tisztviselők és az állami média még nem ismerte el a károkat, és nem számolt be a támadás áldozatairól.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy kedd éjjel egy drón csapódott be az Egyesült Államok dubaji konzulátusához közeli parkolóban. „Az utolsó információ, amit másodpercekkel azelőtt kaptam, hogy a kamerák elé álltam, az volt, hogy egy drón sajnos becsapódott a konzulátus épületéhez közeli parkolóba, és tüzet okozott ott” – nyilatkozta Rubio újságíróknak. „Minden alkalmazottunk épségben van. Mint tudják, ezt megelőzően elkezdtük kivonni a személyzetet a diplomáciai képviseletekről” – tette hozzá az amerikai külügyminiszter, kijelentve, hogy „egy terrorista rezsim” támadja az USA nagykövetségeit és diplomáciai képviseleteit.

(BBC)

A francia elnök kedd este mondott tévébeszédet, melyben kijelentette, hogy a legnagyobb felelősség a nemzetközi jog amerikai és izraeli megsértése ellenére az iráni vezetést terheli a jelenlegi helyzetért. Ezenkívül bejelentette azt is, hogy a Földközi-tengerre vezényli a franciák egyetlen repülőgép-hordozóját, a Charles de Gaulle-t, hogy ezzel segítse a közel-keleti tengeri kereskedelem újraindítását és biztosítását. Macron beszédéről bővebben itt olvashatnak.

A spanyol kormány közleményben reagált arra, hogy Donald Trump megszakítaná minden kereskedelmi kapcsolatot Madriddal. „Megszakítunk minden kereskedelmet Spanyolországgal, semmi közünk nem lesz hozzájuk” – mondta.

Trump azért neheztel a madridi kormányra, mert nem engedték meg az amerikai légierőnek, hogy spanyol bázisokat használjanak az Irán elleni műveletekhez.
Az amerikai elnök szerint válaszul joga van minden üzleti tevékenységet leállítani az Egyesült Államok és Spanyolország között.

A spanyol kormány szerint, ha az amerikai kormány felül akarja vizsgálni a kapcsolatait Spanyolországgal, akkor azt „a magánvállalatok autonómiájának, a nemzetközi jognak, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kétoldalú megállapodásoknak a tiszteletben tartásával kell megtennie”. Mint írták, a spanyol kormány szándéka most és a jövőben is az, hogy a kölcsönös tisztelet és a nemzetközi jog betartása alapján a szabad kereskedelem és a gazdasági együttműködés érdekében dolgozzon. „Mert a polgárok több jólétet akarnak és érdemelnek, nem pedig több problémát” – idézte a közleményt a New York Times.

„Szükség esetén az Egyesült Államok haditengerészete a lehető leghamarabb megkezdi a tartályhajók kíséretét a Hormuzi-szoroson keresztül” – írta Donald Trump amerikai elnök a közösségi oldalán.

Trump a Truth Socialön közölte, utasított egy amerikai szövetségi ügynökséget, hogy nyújtson politikai kockázati biztosítást és garanciákat minden tengeri kereskedelmi üzlet számára a Perzsa öbölben. „Bármi történjék is, az Egyesült Államok biztosítani fogja az energia szabad áramlását a világ számára” – fogalmazott az amerikai elnök.

Ebben a cikkben írtunk arról, hogy az Irán elleni amerikai–izraeli támadás kezdete után mindenki az olajpiacra figyel, mert azonnal járhatatlanná vált a világ legfontosabb szénhidrogén-kereskedelmi útvonala, a Hormuzi-szoros.

Kedd éjjel feltételezett iráni dróncsapás érte az Egyesült Államok dubaji konzulátusának környékét. A közösségi médiában megjelent videókon az látható, hogy a konzulátus épületéből fekete füst gomolyog.

A helyi médiahivatal az X-en közölte, hogy a dubaji hatóságok sikeresen megfékezték „egy drónnal kapcsolatos incidens okozta tüzet” az amerikai konzulátus közelében. Hozzátették, hogy a mentőegységek azonnal a helyszínre vonultak, de sérültekről egyelőre nem érkezett jelentés.

Steve Witkoff, Trump különmegbízottja nem beszélt sem az irániakkal, sem más tárgyalópartnerrel, mióta az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt – mondta az amerikai kormány egyik magas rangú tisztviselője a CNN-nek. Witkoff távolmaradása azért különös, mert az elmúlt hónapokban amerikai részről ő vezette az USA és Irán közötti nukleáris tárgyalásokat.

A kormányzati forrás nyilatkozatából úgy tűnik, hogy a Trump-kormány felhagyott a diplomáciai erőfeszítésekkel, miközben katonai támadásokat hajt végre Iránban. A tisztviselő szerint Witkoff nem beszélt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel sem a háború megindítása óta.

A tisztviselő azt nyilatkozta, hogy az elmúlt napokban egy tucat ország kereste meg a Trump-kormányt, hogy megkérdezzék, tudnak-e segíteni az Egyesült Államok háborús erőfeszítéseiben. Hozzátette, hogy ezek keretében nem volt sem közvetett, sem közvetlen tárgyalás az irániakkal.

Szakértők szerint a Perzsa-öböl mentén fekvő arab államok nehezen tudnák megvédeni magukat Irán légitámadásaitól, ha a jelenlegi légicsapások intenzitása még egy-két hétig fennmaradna.

Hétfőn a Bloomberg arról írt, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Katar gyorsan dolgozik a légvédelmük fejlesztésén. A cikk megjelenése után a két ország sajtóirodái külön-külön nyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozták, hogy légvédelmük nem merült ki, és továbbra is jól felszereltek. Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma szerint az eddig észlelt 186 iráni ballisztikus rakétából 172-t semmisítettek meg, 812 drónból pedig 755-öt lőttek le.

Szakértők szerint azonban ezt a sikerarányt nehéz lesz fenntartani hosszabb távon. „Az iráni támadások intenzitását tekintve az Egyesült Arab Emírségek nem támaszkodhat a jelenlegi védelmi eszközeikre egy-két hétnél tovább” – mondta Jean-Loup Samaan, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Közel-Kelet Intézetének munkatársa a CNN-nek. Bár az Öböl-országok elfogórakéta-készletei nem ismertek, „de egy hét múlva nagyon komoly hiányok jelentkezhetnek, különösen a legkorszerűbb elfogórakéták esetében” – mondta Shashank Joshi, a The Economist magazin védelmi szerkesztője.

(CNN)

Az Egyesült Királyság megerősíti ciprusi légibázisának védelmét, jelentette be Keir Starmer miniszterelnök. A brit hadsereg drónelhárító képességekkel rendelkező helikoptereket telepít a ciprusi bázisra, valamint a régióba vezényli a légvédelmi rakétákkal felszerelt HMS Dragon rombolót is. Ciprus és az ott található brit bázis megerősítése azután vált fontossá, hogy az elmúlt napokban több iráni dróntámadás célpontja volt a bázis. Az egyik támadás vasárnap éjjel történt, és „minimális károkat” okozott, míg a másik két drónt hétfőn fogták el, a ciprusi kormány szóvivője szerint.

(BBC)

Az amerikai hadsereg vasárnap óta további 700 célpontot támadott Iránban, és új bombázókat és vadászgépeket vetettek be a művelet során. Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) kedden közölte, hogy az Epic Fury műveletnek nevezett hadművelet során összesen több mint 1700 célpontot támadtak meg. A bevetett fegyverek között vannak B–1-es és B–2-es bombázók, valamint F–15-ös vadászgépek is. A CENTCOM korábban bejelentette, hogy hétfőn a kuvaiti légvédelem tévedésből lelőtt három amerikai F–15-ös vadászgépet, de a pilóták még időben katapultáltak, így túlélték a baráti tüzet.

(CNN)

Az iráni Forradalmi Gárda Irak kurdok által lakott részén hajtott végre támadást kedden. A Tasnim iráni hírügynökség szerint az iráni hadsereg 30 drónnal semmisítette meg az iraki Kurdisztán régióban tevékenykedő „ellenforradalmi csoportok” állásait. A CNN-nek sikerült beszélnie két kurd csoporttal is, akik megerősítették a támadásokat, de azt állították, hogy a bevetett drónok száma jóval kevesebb volt, mint amit a Forradalmi Gárda állít, és nem voltak komolyabb következményei a támadásoknak.

(CNN)

Trump azzal nyugtatott mindenkit, akik a konfliktus miatt magasba szökő olajárak miatt aggódnak, hogy amint vége a háborúnak, a korábbinál is alacsonyabb lesz az olaj ára.

„Lehet, hogy most kicsit magasak az olajárak, de amint vége lesz ennek, az olajárak mélyebbre fognak esni, mint előtte voltak” – véli az amerikai elnök.

Trump nemtetszését fejezte ki, hogy a spanyol kormány nem engedte meg az amerikai légierőnek, hogy spanyol bázisokat használjanak az Irán elleni műveletekhez. „Rendben van, nincs szükségünk a bázisaikra. Igazából akkor használjuk a bázisaikat, amikor akarjuk. Csak odarepülünk, és kész. Senki nem mondhatja meg nekünk, hogy ne használjuk [a bázisait]” – fogalmazott az amerikai elnök. Az USA válaszul minden kereskedelmi kapcsolatot meg fog szakítani Spanyolországgal, jelentette ki Trump.

Az amerikai elnök nem elégedett a brit kormány együttműködésével sem, miután Keir Starmer nem engedte meg az amerikaiaknak, hogy az Irán elleni támadásokhoz használják az Indiai-óceánon található Diego Garcia-i légibázisukat. „Nem egy Winston Churchill-lel van dolgunk” – szúrt oda a brit miniszterelnöknek.

Az elnököt arról kérdezték, hogy támogatná-e, hogy Reza Pahlavi, az iszlamista forradalom során elűzött Amerika-barát sah fia legyen Irán új vezetője. Az emigrációban élő Pahlavi az elmúlt hónapok tüntetéssorozatainak hatására maga jelentkezett be a pozícióért korábban. Trump azonban azt válaszolta, hogy bár Pahlavi „nagyon kedves embernek tűnik,” úgy érzi, hogy a jelenlegi iráni vezetés egy mérsékeltebb tagja, aki jelenleg is népszerű Iránban, jobb választás lenne.

Az amerikai elnök az Ovális Irodában arról beszélt, hogy 49 iráni vezetőt, köztük Hamenei ajatollahot sikerült kiiktatniuk a szombati, első támadás során, kedden pedig Irán új vezetését is katonai csapás érte. „Úgy néz ki, hogy ez is elég jelentős volt” – kommentálta a támadást Trump.

Izrael kedden csapást mért egy olyan épületegyüttesre, mely az iráni legfelsőbb vezető megválasztásáért felelős csoport tulajdonában áll, írta a CNN egy izraeli forrásra hivatkozva. A támadás célja az volt, hogy lecsapjanak a Kom városában ülésező Szakértők Tanácsára, miközben az a következő legfelsőbb vezető személyéről döntött. Az iráni állami média szerint azonban még a támadás előtt evakuálták az épületet.

Trump arról beszélt, hogy meglepve látta, hogy Irán semleges, Öböl menti országokat támadott az izraeli–amerikai csapásra válaszul. Trump szerint Irán olyan országokat támadott, melyeknek „közük sem volt” az amerikai támadáshoz. Külön sérelmezte, hogy Irán civil célpontokat támadott.

Donald Trump amerikai elnök Friedrich Merz német kancellárral tárgyal kedd este a Fehér Házban. A tárgyalás előtt az Ovális Irodában kérdezik az újságírók a két vezetőt. Marco Rubio amerikai külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy azért kényszerültek „megelőző csapást” végrehajtani Irán ellen, mert tudták, hogy Izrael meg akarja támadni Iránt, amire válaszul amerikai katonai célpontokat támadhatott volna Irán.

Egy újságírói kérdésre Trump most azt válaszolta, hogy nem Izrael kényszerítette bele az USA-t a támadásba. Épp ellenkezőleg, Trump úgy érzi, hogy ő kényszerítette bele Izraelt. „Tárgyaltunk ezekkel az őrültekkel, és azt szűrtem le, hogy ők fognak először támadni, ha mi nem tesszük meg ezt a lépést” – fogalmazott az amerikai elnök.

Peking elítéli az Irán elleni katonai csapásokat, és a konfliktus eszkalálódásának megakadályozása érdekében a katonai műveletek azonnali leállítását kéri, közölte Wang Yi kínai külügyminiszter izraeli kollégájával, Gideon Szaár külügyminiszterrel egy keddi telefonhívás során. A kínai állami Xinhua hírügynökség szerint a hívást Szaár kezdeményezte.

Wang elmondta, hogy Kína mindig is az iráni nukleáris kérdés politikai rendezését támogatta, és arról beszélt az izraeli külügyminiszternek, hogy az Irán és az Egyesült Államok közötti legutóbbi tárgyalások jó ütemben haladtak, mielőtt a katonai csapások megszakították őket.

(AP)

Ukrajna kész arra, hogy hazai gyártmányú elfogó drónokat adjon a közel-keleti országoknak amerikai gyártmányú légvédelmi rakétákért cserébe, melyekre Ukrajnának sürgősen szüksége van, jelentette be kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Irán ugyanolyan Shahed drónokkal támadja az Öböl menti országokat, melyeket az orosz hadsereg használ már évek óta Ukrajna ellen.

(AP)

Befejeződött a kedd délutáni, nagyszabású támadássorozat Irán ellen, jelentette be az az IDF Telegramon. Az izraeli hadsereg közleményében azt írta, hogy a légierő az iráni rezsim által fegyverek, különösen ballisztikus rakéták gyártására használt ipari létesítményeket támadott. A teheráni csapásokkal párhuzamosan Iszfahánt is támadta Izrael. Itt több tucat, a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos célpontot támadott az IDF, köztük indítóállásokat és rakétatárolókat, ahonnan szerintük Izraelt támadta volna Irán.

(BBC, IDF)

Mínuszban nyitott a New York-i tőzsde kedden. A nyitás utáni első órában a Dow Jones ipari átlagindex több mint 1200 pontot esett, azaz több mint 2,5 százalékot veszített értékéből. Ha ez így marad, a keddi lenne az első nap, melyen több mint 1000 pontot esik az index 2025 áprilisa óta, amikor Trump vámjai rázták meg a piacokat. Az S&P 500 2,4 százalékot, a Nasdaq kompozit pedig 2,6 százalékot esett a keddi kereskedés első órájában.

(CNBC)

Az Egyesült Államok rijádi nagykövetsége arról posztolt, hogy küszöbön áll egy rakéta- és dróntámadás Szaúd-Arábia ellen. A követség szerint a támadás célpontja a Perzsa-öböl partján található Dhahran városa. A követség felszólítja az amerikai állampolgárokat, hogy ne menjenek ki az utcára, ne menjenek az USA helyi konzulátusára, hanem „azonnal keressenek menedéket”.

A Szaúd-Arábia keleti partján fekvő Dhahran az olajipar egyik fő központja, itt található a szaúdi állami olajipari vállalat, az Aramco székhelye is.

(BBC)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentette, hogy újabb nagyszabású támadássorozatot indított. A támadás célpontja „az iráni terrorrezsim teheráni infrastruktúrája” az IDF Telegram-bejegyzése szerint.

(BBC, IDF)

A Shuaiba kikötőben található létesítmény egy háromkonténernyi szélességű iroda volt, amelynek a közepét érte találat. A támadás gyorsan, figyelmeztetés és sziréna nélkül történt, így a katonáknak nem volt idejük evakuálni vagy bunkerbe menekülni, írtuk cikkünkben.

Donald Trumpról a Washington Post írt egy véleménycikket, amelyben többek közt azt állítják az amerikai elnökről, hogy nem egy hosszú háborúba kezdett bele, hanem éppen hogy lezár egy olyat. A szerző szerint a Trump-doktrína megszületésének is tanúi vagyunk, aminek az az egyik eleme, hogy már nincs szükség amerikai invázióra ahhoz, hogy rábírja az ellenfeleit, hogy együttműködjenek az Egyesült Államokkal.

Bár a cikk tartalmához nem kapcsolódik szorosan, Trump a Truth Social felületén egy az iráni vezetésről és haderőről szóló rövid kommenttel osztotta meg a cikket.

„A légvédelmüknek, a légierejüknek, a haditengerészetüknek és a vezetőségüknek is annyi. Tárgyalni akarnak, de én azt mondtam: túl késő.”

Mielőtt megindultak volna az izraeli-amerikai támadások az Egyesült Államok és Irán háromszor is egyeztetett, a legutolsó tárgyalásokat a múlt héten Genfben tartották meg, de nem vezettek eredményre.

Az Egyesült Arab Emírségek összesítette, hogy mióta kipattant az izraeli-amerikai-iráni konfliktus, hogyan teljesített a légvédelmük.

Az országra 186 rakétát lőttek ki, ebből 172-t a légvédelem elfogott, 13 a tengerbe zuhant, és csak egy hullott az ország területére.

A légvédelem 812 iráni drónt is észlelt, ebből 755-öt semmisítettek meg a levegőben, míg 57 az ország területén belül hullott le. Emellett még nyolc robotrepülőt is lelőttek.

Abdul Nasszer Mohammed Al-Humaidi dandártábornok, védelmi szóvivő azt mondta, hogy a konfliktus kezdete óta összesen három ember halt meg az Egyesült Arab Emírségekben. 68 esetben történt kisebb sérülés, vagy keletkezett kisebb vagy közepes kár a polgári létesítményekben.

(Guardian)

Bár Irán az Egyesült Államokkal és Izraellel háborúzik, több Öböl-államra is lőtt ki rakétákat, és a csapások olajipari létesítményeket is értek, ami az egész iparág működésére kihat. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn négy Öböl-állam vezetőjével is egyeztetett, és azt ígérte, hogy segít enyhíteni a feszültséget Iránnal.

Putyin Ali Hamenei halálakor részvétét fejezte ki az iráni vezető családjának, és Maszúd Peszeskján elnöknek is írt, de azóta nem tudni, hogy Oroszország hivatalosan bármilyen kapcsolatban állt volna Iránnal.

(Reuters)