Nem jogerősen életfogytiglani börtönre ítélték a volt dél-koreai elnököt
Nem jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Jun Szogjol volt dél-koreai elnököt, aki 2024-ban szükségállapotot vezetett be az országban. Az egykori államfőt lázadás vezetésében és hatalommal való visszaélésben találta bűnösnek a Szöuli Központi Kerületi Bíróság – írta az MTI.
Az ügyben 30 év börtönbüntetésre ítélték Kim Jonghjun akkori védelmi minisztert, aki a vád szerint kulcsszerepet játszott a lázadási kísérletben. Mellette Cso Dzsihót, a Nemzeti Rendőr-főkapitányság korábbi vezetőjét 12 év, míg Kim Bongsikot, a volt szöuli rendőrkapitányt 10 év börtönbüntetésre ítélték a szükségállapot kihirdetésében játszott szerepükért – írta a dél-koreai Jonhap hírügynökség. A csütörtöki tárgyalást a dél-koreai televízió élőben közvetítette. Az ítéletek még nem jogerősek.
A per során az ügyészség eredetileg halálos ítéletet kért a 65 éves volt elnökre, amit azzal indokolt, hogy Jun Szogjol döntése az ország demokratikus berendezkedését veszélyeztette. Az ügyészek szerint a volt elnök semmiféle megbánást nem tanúsított azzal kapcsolatban, hogy megpróbálta felfüggeszteni az alkotmányos jogokat. Jun Szogjol korábban tagadta az ellene felhozott vádakat, és azzal védekezett, hogy a szükségállapot kihirdetése a mindenkori elnök jogkörébe tartozik, és ezt ő azért tette meg, hogy figyelmeztesse az ellenzéki pártokat, mert szerinte akadályozták a kormány működését.
Bár a lázadás vádja Dél-Koreában rendkívül súlyos következményekkel járhat, beleértve a halálbüntetést is, Dél-Koreában 1997 óta nem hajtottak végre kivégzést. Jun Szogjolt azután mozdították el hivatalából, hogy 2024 decemberében szükségállapotot hirdetett, amelynek hatálya mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádeljárást.
Ennek során felfüggesztették hivatalából, majd büntetőeljárást indítottak ellene. A tavaly július óta börtönben lévő exelnököt januárban már öt év börtönbüntetésre ítélték az igazságszolgáltatás akadályozása miatt. Lemondatása után egymást követték az ideiglenes elnökök Dél-Koreában, az előrehozott elnökválasztást végül a baloldali, ellenzéki jelölt nyerte meg tavaly júniusban.
