Halálbüntetést kértek a lázadással vádolt volt dél-koreai elnökre

Halálbüntetést kért a dél-koreai ügyészség az ország volt elnökére, Jun Szogjolra, akit lázadással vádolnak – jelentette be kedden a szöuli központi bíróság. Az ügyészség szerint a volt elnök visszaélt a hatalmával, amikor 2024-ben hadiállapotot hirdetett ki – írta az MTI.

A halálbüntetés iránti kérelem Jun büntetőperének záró tárgyalásán hangzott el. A dél-koreai büntető törvénykönyv szerint a felkelés vezetésének bűncselekménye esetén csak háromféle büntetés szabható ki: halálbüntetés, életfogytig tartó kényszermunka vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Határozott idejű büntetés és felfüggesztett büntetés nem szabható ki ebben az esetben. Az ügyészek azzal érveltek, hogy Jun volt a végső felelős azért, hogy a fegyveres erők és a rendőrség mozgósításával megkísérelték aláásni az alkotmányos rendet. Az ügyészek szerint ezek a cselekmények súlyos fenyegetést jelentettek a demokratikus kormányzásra, ami indokolja a törvény által előírt legszigorúbb büntetés kiszabását – írta a The Korea Times.

Bírósági záróbeszédében a különleges ügyészi csoport egyik tagja azt mondta: a nyomozás során bebizonyosodott, hogy Jun Szogjol elnök és az akkori védelmi miniszter, Kim Jonghjun közösen kidolgoztak egy tervet, amellyel a céljuk Jun hatalomban tartása volt. Az ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte a volt védelmi miniszterre.

A 2025 júliusa óta börtönben lévő volt elnök tagadja az ellene felhozott vádakat, és azzal védekezett a perben, hogy a hadiállapot kihirdetése a mindenkori elnök jogkörébe tartozik, és ezt ő azért tette meg, hogy figyelmeztesse az ellenzéki pártokat, mert szerinte akadályozták a kormány működését.

A bíróság várhatóan februárban hirdet ítéletet a perben. Jun Szogjolt tavaly áprilisban mozdították el hivatalából, miután 2024 decemberében szükségállapotot hirdetett ki, amelynek hatálya mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárást is. Ennek során az elnököt felfüggesztették a hivatalából, majd többek között lázadás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak ellene. A dél-koreai jog szerint halálbüntetés szabható ki arra a személyre, akit bűnösnek találnak lázadás vezetésében. Ugyanakkor Dél-Koreában már évtizedek óta nem hajtottak végre halálbüntetést.