Első fokon öt év börtönre ítélték Dél-Korea volt elnökét hatalommal való visszaélés miatt
Első fokon öt év börtönre ítélték Jun Szogjolt, Dél-Korea korábbi elnökét, akit azzal vádoltak, hogy visszaélt a hatalmával, és számos jogsértést követett el, amikor 2024-ben hadiállapotot hirdetett ki – írja a Korean Times és a Yonhap News. Az ítélet az első bírósági döntés a fél éve bebörtönzött volt elnök ellen zajló eljárásokban. A bíróság a legtöbb vádpontban bűnösnek találta a volt elnököt.
A volt elnököt lázadással is vádolják, de a pénteken hozott ítélet egy másik eljárásban született. Az ügyészség néhány napja halálbüntetést kért az exelnökre a lázadással kapcsolatos külön eljárásban – amely a legszigorúbb kiszabható büntetés lenne. Ezzel kapcsolatban várhatóan februárban születik majd döntés.
A most meghozott elsőfokú bírósági döntés nem a hadiállapot kihirdetése miatt, hanem az azzal kapcsolatos jogsértések okán született. A Szöuli Központi Kerületi Bíróság bűnösnek találta Jun Szogjolt elfogatóparancs végrehajtásának akadályozásában, a kormány alkotmányos feladatait érintő hatalommal való visszaélésben, valamint hivatalos dokumentumok hamisításában és megsemmisítésében.
A volt elnököt azzal vádolták, hogy tavaly januárban utasította az elnöki biztonsági szolgálatot, hogy akadályozza meg az ellene kiadott letartóztatási parancs végrehajtását. Az ügyészség szerint Jun Szogjol kilenc kormánytagot nem hívott meg a hadiállapot kihirdetéséről szóló ülésre – ezzel és más lépéseivel a hadiállapot kihirdetésével kapcsolatban a vád szerint jogsértéseket követett el.
A 2025 júliusa óta börtönben lévő volt elnök tagadta az ellene felhozott vádakat, és azzal védekezett a perben, hogy a hadiállapot kihirdetése a mindenkori elnök jogkörébe tartozik, és ezt ő azért tette meg, hogy figyelmeztesse az ellenzéki pártokat, mert szerinte akadályozták a kormány működését.
Jun Szogjolt tavaly áprilisban mozdították el hivatalából, miután 2024 decemberében szükségállapotot hirdetett ki, amelynek hatálya mindössze néhány óráig tartott. Miután az elnököt felfüggesztették a hivatalából, többek között lázadás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak ellene.
