Az Európai Parlament (EP) csütörtöki ülésén elutasították az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványt.
Az elmúlt szűk egy évben ez volt a negyedik próbálkozás.
- Az első, 2025. júliusi bizalmi szavazáson 175 igenre jutott 360 nem és 18 tartózkodás;
- legutóbb, tavaly októberben egy szélsőbaloldali próbálkozás 133 igent, 383 nemet, 78 tartózkodást kapott;
- azzal párhuzamosan egy másik kezdeményezésre a részben fideszes Patrióták Európáért (PfE) frakciótól 179-en nyomtak igent, 378-an nemet, 37-en tartózkodtak.
A csütörtöki, szintén alapvetően PfE-s indítvány már csak 165 igent kapott 390 nem és tíz tartózkodás mellett, vagyis a négyből most volt a legtöbb elutasító szavazat, és kevesebb volt az igen, mint a frakció első kezdeményezésénél.
Ahhoz, hogy átmenjen, kettős többség kellett volna, azaz a leadott – tartózkodások nélküli – voksok legalább kétharmados többsége, illetve egyúttal az is, hogy a teljes, az elnökkel együtt 720 fős testület legalább fele igennel szavazzon. A két feltételből egyiket sem teljesítették (sőt, épp a nemek érték el mindkettőt).
A javaslattal nemcsak Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt buktatták volna meg, hanem a teljes Európai Bizottságot. Az intézménybe minden tagállamból egy-egy biztost küldtek. Magyarországról Orbán Viktor Várhelyi Olivért jelölte a tavaly újjáalakult Európai Bizottságba.
A javaslatot túlnyomórészt és az elsők között a Patrióták Európáért (PfE) frakcióból írták alá. Őket Gál Kinga, a PfE első alelnöke, a Fidesz–KDNP küldöttségének elnöke képviselte az indítvány hétfői vitáján, amelyről itt írtunk bővebben. A korábbiakhoz képest látványosan kevesebb képviselő ült bent, bár ennek több oka is lehetett, és ez volt a négy alkalomból az első, amelyen Von der Leyen nem vett részt személyesen. Helyette Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos képviselte a testületet arra hivatkozva, hogy a javaslatot a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosurral) kötött szabadkereskedelmi egyezménnyel indokolták.
Gál a javaslat hétfői vitájában főleg a megállapodással érvelt, és az indítvány szövege is szinte csak arról szól. Utóbbi ellentétesnek tartotta a Mercosur-egyezséget „az EU és polgárai érdekeivel, mivel számos mezőgazdasági ágazatot veszélyeztet”. Felrótta többek között azt is, hogy ideiglenesen alkalmazhatják a megállapodást azelőtt, hogy ratifikálná az EP – igaz, emiatt nem az Európai Bizottság, hanem kimondottan a tagállami kormányokat képviselő Tanács döntése ellen tiltakozott. (A szabadkereskedelmi rész elfogadásánál többek között a magyar kormány szavazott nemmel, de nem volt elég ellenző egy blokkoló kisebbséghez.)
Az indítvány bukása után két hónappal újabbat nyújthatnak be, ha összegyűjtik a képviselők tizedét (egy hónap is elég, ha az ötödüket szedik össze, de ennyit még egyszer sem sikerült a négy alkalomból). A PfE-nek önmagában elég tagja van, hogy elérje a tíz százalékot. A frakció szóvivője, Alonso de Mendoza múlt héten azt ígérte: „ez lesz az utolsó – ha nyerünk”.
A Tisza és a Fidesz már a szavazás előtt egymásnak esett
A jegyzőkönyv alapján a szavazatot leadó magyar képviselők közül a Fidesz–KDNP-ből és a Mi Hazánkból igent, a DK-ból nemet nyomtak.
A Tisza Párt előre jelezte, hogy távol marad a voksolástól. „A bizalmatlansági indítványt a gazdák számára hátrányos Mercosur egyezmény miatt nyújtották be. Viszont a tegnapi napon egy néppárti javaslattal és a TISZA EP képviselőinek szavazatával sikerült megakadályoznunk a Mercosur egyezmény hatályba lépését, így a mai szavazás okafogyottá vált” – indokolta a döntést Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője. (Az EP jóváhagyására elvileg nincs szükség az ideiglenes életbe léptetéshez, de még várni kell vele, ami alatt akár utolérheti az EP-ratifikálás a szerdán kezdeményezett bírósági eljárás végét.)
Menczer Tamás felháborítónak nevezte, hogy a Tisza nem szavaz von der Leyen ellen. A kormánypártok kommunikációs igazgatója szerint „Von der Leyen háborúba tolja Európát, és elküldi a pénzedet Ukrajnába!”, de a Tisza a távolmaradásával „megvédi”. „Ma kiderült az igazság! A Tisza Ursula mellé állt, így a gazdákat is magára hagyta! A Fidesz nem” – jelentette ki még a szavazás előtt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebookon Von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványról beszélt (a sikere esetén a javaslat a teljes Európai Bizottságot megbuktatta volna), valamint a migrációról és a genderről (ezek egy szóval nem szerepeltek az indoklásban).
A csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt állította, nincs mód a Mercosur-megállapodás ideiglenes alkalmazására. Az csak akkor emelkedik jogerőre, ha minden ország ratifikálja, de a magyar állam nem fogja, így az nem fog életbe lépni – ígérte.
Az egyezmény – például a Chilével kötött egyezményhez hasonlóan – két részből áll: a teljes szövegből, és abból kiemelve egy ideiglenes szabadkereskedelmi részből. Előbbi valóban csak akkor lép életbe, ha minden tagállam és az EP ratifikálta, és ekkor lecseréli utóbbit. Az ideiglenes szabadkereskedelmi résznél viszont – ahogy maga a bizalmatlansági indítvány fogalmazott – a kormányokat képviselő Tanács „úgy határozott, hogy nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy a kereskedelmi megállapodást ideiglenesen alkalmazza” az EP bevárása nélkül.
Egy ideig viszont még biztosan nem fogják ezt sem alkalmazni, mert ahhoz a négy Mercosur-országnak is ratifikálnia kell – erősítette meg szerdán Bernd Lange, az EP kereskedelmi szaktestületének vezetője.
