Von der Leyen kihagyta a negyedik bizalmatlansági indítvány vitáját, Gál Kinga ezt elfogadhatatlannak nevezte

Egy éven belül a negyedik bizalmatlansági indítványhoz gyűlt össze elég aláírás az Európai Bizottság ellen. A hétfői európai parlamenti (EP-)vita abban mégis az első volt, hogy Ursula von der Leyen nem jelent meg személyesen. Helyette Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos képviselte az Európai Bizottságot.

A testület előre azzal indokolta a döntést, hogy egyrészt semmi nem kötelezi a testület elnökét a részvételre, másrészt az indítványt a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosurral) kialkudott egyezmény miatt adták be, ezért a területért felelős biztos illetékes az ügyben.

Gál Kinga az indítvány első aláírójaként elfogadhatatlannak tartotta a bizottsági elnök távolmaradását, szerinte ezzel semmibe veszik a tüntető gazdákat és frakciója, a Patrióták Európáért (PfE) szavazóit. (A hétfő esti, kedvezőtlen időponthoz és az előző indítványok vitáihoz képest is feltűnően kevés képviselő volt a teremben, szinte csak a parlamenti patkó jobb és bal szélén ültek, ami a középpárti frakciók bojkottjára utal, ugyanakkor az Európai Bizottság számos tagja jelen volt.)

A PfE első alelnöke szerint a gazdák nem ok nélkül vannak az utcákon – kedden Strasbourgban, az EP-nél is –, mert jogosan érzik úgy, hogy az Európai Bizottság elárulta az érdekeiket, most éppen az EU és a Mercosur közti megállapodással. A Fidesz–KDNP EP-delegációjának elnöke úgy látta, olcsó és lazán szabályozott termékekkel árasztják el a piacokat. A kialkudott védzáradékokat üres ígéreteknek nevezte, amelyek nem jelentenek valódi védelmet. Az egyezmény „újabb merénylet” többek között a zöldítés és az ukrajnai termékek beengedése után. Mindez a következő hétéves költségvetés javaslatában az agrártámogatások csökkentésével „együtt

nem más, mint a mezőgazdaság kivégzése”

– utalt arra, hogy az agrár-vidékfejlesztési támogatásokat összeolvasztanák más alapokkal egy-egy nemzeti tervben.

Az egyezményt „jogi trükkökkel erőltették át”, a szabadkereskedelmi rész kiemelése megkerüli a nemzeti, az ideiglenes alkalmazása pedig az Európai Parlamentet. Irányváltást követelt, olyan vezetést, amely „nem Brüsszelt, hanem az európai embereket szolgálja”.

„Meggyőződve állok önök előtt, hogy a Mercosur-egyezmény egy jó alku Európának”

– jelentette ki Šefčovič. Vízválasztónak tartotta az egyezményt, amelyet a hétvégén írtak alá Paraguayból. A kereskedelmi biztos azt állította, aznap reggel visszaindulva egyenesen Strasbourgba jött, hogy mindannyiukkal beszéljen, kulcsfontosságúnak nevezte a vitát.

Meggyőzőnek tartotta a Mercosurral kötött egyezmény üzenetét a világnak a mostani viharos geopolitikai időszakban, amikor az USA újabb vámokat vethet ki, valamint igazságtalanul fenyegetik az „önrendelkezésünket és területi egységünket”. Az EU az erőn alapuló kereskedelem helyett a szabályokon alapulót választja, az egy- helyett többoldalú kapcsolatokat, a kölcsönös előnyöket az egyoldalúak, a fenntarthatóságot a természet kiszipolyozása helyett.

Történelminek, stratégiai fontosságúnak nevezte az egyezséget, amely az eddigi legnagyobb az EU történetében. A nagy cégektől a kicsiken át a mezőgazdaságig új munkahelyeket és lehetőségeket hoz létre, állította. Olyan kritikus fontosságú nyersanyagokhoz is hozzájuthatnak, amelyek megerősítik az uniós ipart, utalt a dél-amerikai ritkaföldfémekre. Szerinte a párizsi klímamegállapodás beemelésével, az erdőirtások és a földhasználat cseréje elleni fellépéssel a fenntarthatóság felé is nagy lépést jelent.

Többek között a gazdákra hallgatva példátlan piacvédelmi intézkedéseket tettek az egyezménybe a „lehetséges negatív hatások ellen”: kétoldalú biztosítékokat rendszeres felügyelettel, az EP felé rendszeres jelentésekkel, hogy a növény- és állategészségügyi követelményeket teljesítsék, a Mercosurból behozott termékeknél erősebb követelményeket támasztanak a gyomirtók és az állatjólét terén. A következő többéves költségvetésbe egy 6,3 milliárd eurós védőhálót építenek be a „valószínűtlen esetre”, ha az egyezménynek káros lenne a hatása. Úgy látta, hogy a megállapodás nagyon megváltozott az elmúlt néhány hónapban. A jogi trükközés vádjára azzal válaszolt, hogy korábban is volt példa hasonló kettébontásra. Remélte, hogy a folyamat végére őket is meggyőzik az egyezmény hasznáról, valamint arról, hogy mindenki élvezheti az előnyeit.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy még nem döntöttek az egyezmény ideiglenes alkalmazásáról, bár nem tett olyan ígéretet, hogy ezzel megvárják az EP beleegyezését.

Nem tette hozzá, de a képviselőknek is jóvá kell majd hagyniuk a megállapodást. Az Európai Bizottság korábban közölte: elvben erre nincs szükség az EP-szavazásra az egyezmény alkalmazásához, de a Mercosur tagállamainak ratifikálására igen (azaz addigra az EP is voksolhat).

• A jobbközép Európai Néppárt vezérszónoka, Jeroen Lenaers közölte: hiába írta alá az indítványt „a szélsőjobboldal 110 tagja, a termen végignézve úgy tűnik, nem volt olyan fontos, hogy változtassanak néhány vacsoraterven, és itt legyenek a vitán”, szerinte ők nem nyújtanak valódi megoldásokat, például „hol van Orbán” Viktor, „amikor az USA elnöke szuverén nemzeteket fenyeget”;
• Erős, szuverén Európára van szükség, jelentette ki a szocialistáktól Kathleen Van Brempt, amihez partnerek kellenek, de “a szélsőjobboldal elszigetelné, megosztaná, belülről meggyengítené Európát;
• A konzervatív-euroszkeptikus ECR nevében Patryk Jaki úgy látta, az EU vagy gyors üzleteket köt, vagy hosszú távon, stratégiailag gondolkodik, “most azt akarják, hogy lemondjunk a saját élelmiszereinkről”;
• A szélsőbaloldali Manon Aubry hazudozással és manipulációval vádolta az Európai Bizottságot, amiért megpróbálja “átnyomni” az egyezséget, “meg fogják ölni a mezőgazdaságot”, de “elképesztő a szélsőjobboldal képmutatása, ha a szabad kereskedelemről van szó”, a PfE például Új-Zélanddal is megszavazott ilyen egyezményt.

Az indítványhoz elég a képviselők tizede, ha a legutóbbihoz képest két hónapot várnak. Az ötödével akár egy hónap is elég lenne, de annak ellenére sem gyűlt össze ennyi, hogy a 110 szignó az eddigi legtöbb a négy kísérletből.

A bizalmi szavazást csütörtökre írták ki. A teljes Európai Bizottság megbuktatásához az összes képviselő legalább fele és a szavazók legalább kétharmada kellene. Az eddigi három próbálkozásnál mindkét feltételtől messze voltak. Eddig az első PfE-s kísérlet járt a legközelebb 179 igennel, 378 nemmel, 37 tartózkodással.

A frakció szóvivője, Alonso de Mendoza pénteken azt ígérte:

“ez lesz az utolsó – ha nyerünk”.