Szijjártó: Már a saját európai szabályok sem számítanak
Már a saját európai szabályok sem számítanak, „Brüsszel” minden létező szabály áthágására készen áll, hogy „háborúba vihessék az egész európai kontinenst” – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter arra a múlt heti rendeletre utalt, amelyre a tagállami kormányok igent mondtak, így az a háború végéig és jóvátétel fizetéséig zárolta az orosz jegybanki vagyon Európai Unióban ragadt részét. Az EUrologus úgy értesült, hogy csak a magyar és a szlovák kormány ellenezte az alkut, a többi 25 ország támogatta.
Szijjártó reggel, az uniós külügyminiszterek ülésére érkezve arról beszélt, hogy az EU
„az orosz vagyon lefoglalásából akarja előteremteni”
Ukrajna támogatását. Délután, a találkozót követő sajtótájékoztatóján közölte:
„gyakorlatilag Brüsszelben és néhány európai fővárosban eldöntötték, hogy az ukrán állam működését, az ukrajnai hadsereg felfegyverzését és a háborújukat is az európai emberekkel fogják megfizettetni”.
Pár mondattal később az
„úgynevezett befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról”
világosnak látta, hogy ebből 210 milliárd eurót akarnak adni Ukrajnának, ennek több mint felét kifejezetten a hadseregre, pedig ott „állami szinten szervezik a korrupciót”. A vagyon befagyasztását meghosszabbító döntés jogalapjáról, a gazdasági szükséghelyzeti cikkről úgy vélte, a felhasznált érvelés nevetségessé és hiteltelenné teszi az EU minden jövőbeli megnyilatkozását jogállamiságról vagy demokráciáról. „Itt már nem a lóláb lóg ki, hanem a teljes istálló” – ismételte el a az orosz földgáz kivezetése miatt már korábban is használt fordulatát.
„Mélyen ellentétes Magyarország érdekével”, hogy ennyi pénzt akarnak Ukrajnának küldeni, „ezért önök biztosak lehetnek abban, hogy mindaddig,
amíg Magyarországon szuverén nemzeti kormány van, a magyar emberek pénzét” nem küldik Ukrajnába
– közölte nem sokkal azután, hogy az orosz vagyon „lefoglalásából” előteremtett támogatásról beszélt.
Kérdésre közölte: a kormány nem támogatja, hogy
„az orosz állami vagyont elvegyék a brüsszeliek”.
Megkérdezték az oroszokat, hogy egységes válaszlépésre számíthatnak-e, vagy figyelembe veszik a tagállamok álláspontját, és megerősítették utóbbit. „Ennek az egyik következménye”, hogy nemrég „az utóbbi idők egyik legnagyobb” üzleti delegációjával ment Moszkvába.
Óriási hazugságnak tartotta, hogy Oroszország energetikai vészhelyzetet teremtene, és ezzel az EU megteremti magának a „nem létező jogalapot” a múlt heti döntéséhez, szerinte épp a REPowerEU nevű rendelettervvel közelgő tiltás sodorja veszélybe az energiaellátást.
A megszavazott jogszabály emlékeztet rá, hogy „Oroszország Ukrajna elleni, 2022. februári teljes körű inváziója különösen az olaj-, gáz- és élelmiszerárakat növelte meredeken”. Az orosz támadás Ukrajna ellen „és az Oroszország által az Unió területén folytatott egyéb tevékenységek” – a szöveg más részein többször is felemlegetve a hibrid támadásokat – „befolyásolják az Unió gazdasági teljesítményét, és jelentős hatást gyakorolnak a tagállamok költségvetési helyzetére”. Oroszország fegyverként használta az energiaellátást, emiatt pedig az EU számos intézkedést hozott, mint a REPowerEU-t, amelyhez a helyreállítási alapból is többlettámogatást nyújtottak – emlegeti fel a szöveg. (A lehetőséggel a magyar kormány is élt, így kapott egymilliárd eurós potyaelőleget.)
Kallas: Ha kárt okozol egy másik államnak, meg kell fizetned a jóvátételt
Az ülésre érkezve többek között a semleges Írország külügyminisztere is üdvözölte az uniós döntést. Helen McEntee szerint így stabilizálták a vagyont, „úgy gondoljuk, ez a legjobb út előre”, egy ideje már a jóvátételi hitel a preferált megoldásuk. „Fontos, hogy együtt dolgozzanak, és megoldást találjanak a kollégái aggodalmaira”, adott kitérő választ arra, hogy politikailag a legjobb lehetőségnek tartja-e a minősített többséget.
Beate Meinl-Reisinger groteszknek, abszurdnak nevezte a képet, amelyet Magyarországról vagy az Osztrák Szabadságpártból igyekeznek festeni a háborúpárti Európáról és a békepártiakról. Csak Vlagyimir Putyin és Oroszország nem akar véget vetni a háborúnak és az öldöklésnek, vélte a semleges Ausztria európai és nemzetközi ügyekért felelős minisztere. Jogosnak és fontosnak tartotta, hogy az agresszor fizessen.
Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az ülésre érkezve hangsúlyozta: a jóvátételi hitel nem az adófizetőink pénzéből jönne, befagyasztott orosz vagyonra alapoznák. „Világos jelzést is küldene, hogy ha kárt okozol egy másik államnak, meg kell fizetned a jóvátételt”. A közös hitelnyújtáshoz hasonló többi lehetőség nem menne, mert azokhoz mindenkire szükség lenne, a jóvátételi hitelhez viszont elég a minősített többség (azaz a képviselt országok lakosságszámától függően legalább négy kormány kell egy blokkoló kisebbséghez). Belgium nélkül ez „nem lenne könnyű”, mert ott van a vagyon nagy része.
Az ülés végén úgy vélte, Ukrajna támogatása pénzbe kerül, de az még többe, ha hagyják elbukni. Kedden elkezdik összesíteni a károkat, „Oroszország nem ússza meg számlát az elpusztított otthonok, iskolák és kórházak” miatt. Ez a hét döntő lesz Ukrajna támogatásában, csütörtökön, az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján határoznak erről – közölte.
